Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Érdekes pernek nézhet elébe a Magyar Tudományos Akadémia, ha a Magyar Nemzeti Bank beváltja a fenyegetését, és pert indít ellene. A vita a jegybank azon törekvésén robbant ki, hogy minél nagyobb szerepet játsszon a közgazdasági felsőoktatásban. Matolcsy György jegybankelnök szerint ugyanis az általa képviselt unortodox tan nem kapja meg az őt megillető helyet a magyarországi egyetemek tananyagában. Az Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Közgazdaságtudományi Bizottsága már tavaly decemberi ülésén napirendre vette az MNB felsőoktatásban betöltött szerepét. Múlt héten pedig állásfoglalást tett közzé, melyben leszögezi, hogy a jegybank és az általa közel 200 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné-alapítványoknak felsőoktatásra fordított kiadása „közpénz”, ami „rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként” kerül a felsőoktatásba.
A jegybank alapítványai körül már a megalapításuk óta folyik a vita. Az MNB szerint joga volt a nyeresége terhére alapítványokat létrehozni. Az általuk kezelt vagyon pedig már nem számít közpénznek. Ezt sok szakértő vitatja, a Transparency International perre is ment a sajátos értelmezés miatt. Ráadásul, bár az alapítványoknak az alapítótól el kellene különülniük, az MNB-alapítványok vezetésében sok a jegybankhoz köthető személy.
Matolcsy nem is titkolja, hogy az MNB-alapítványok részben a közgazdasági felsőoktatás általa kívánatosnak tartott megreformálását szolgálják. Szerinte – mint azt a vs.hu-nak kijelentette – „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”. Pedig 2010-től épp az új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a bajokból, ami az előzőektől gyökeresen eltérő közgazdasági gondolkodáson alapult. Ennek megismertetéséhez pedig „új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség”.
Rostoványi Zsolt, a Corvinus rektora és Matolcsy György. Megállapodás az MNB-tanszékről
Corvinus Egyetem
Mindez most megvalósulni látszik. Az új közgazdasági gondolkodás átültetésének egyik legfőbb terepe – meglepetésre – a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) lett, ahol pedig erős bástyái vannak a Matolcsy által kiátkozott közgazdasági tanoknak. Az egyetem nyitottságát magyarázhatja, hogy Damoklesz kardjaként mindegyik Orbán-kormány alatt ott lebegett a feje fölött a megszüntetés-beolvasztás veszélye. Ezért is tűnhetett kifizetődőnek számára az összeborulás az unortodox nézeteket hirdető jegybankelnökkel (miközben hírek szerint Orbán Viktor a Századvég-vezér Lánczi Andrást látná szívesen a rektori székben). A kapcsolat nemcsak védettséget, hanem pénzt is jelent: az MNB, illetve alapítványai roppant bőkezűen finanszírozzák az egyetemmel kötött megállapodásban rögzített képzéseket. „A jegybank és a BCE között megkötött megállapodás értelmében a 2015/2016-os tanévben mindösszesen 200 millió forint támogatást nyújt a bank az egyetemnek” – írta a HVG kérdésére az MNB. Ezt az összeget az egyetem az MNB-ösztöndíjprogram kialakítására, a személyi állomány megerősítésére és infrastrukturális fejlesztésekre használhatja fel.
A megállapodás része volt, hogy MNB-tanszék jön létre az egyetemen, s ezt még az ősszel jóvá is hagyta az egyetem szenátusa. A tanszéki oktatók a jegybank alkalmazottai lesznek, kivéve Sebestyén Gézát, aki az egyetemen adjunktus. Az MNB-hez kötődő oktató lesz Kocziszky György volt miskolci dékán, a Monetáris Tanács tagja, Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója, Kolozsi Pál Péter, Vonnák Balázs és Lehmann Kristóf jegybanki munkatársak. De a csapatot erősíti Szapáry György korábbi washingtoni nagykövet, aki egykor a jegybank alelnöke és a Monetáris Tanács tagja volt.
Gazdasági kormányzás címen a tanszék már ma is gondoz egy tantárgyat. Ezt már az idei tavaszi félévben felvehetik a diákok, illetve egyes szakokon, mint például a közgazdasági elemző mesterszakon kötelező lesz. Az öt kreditet érő tantárgyat egy félévig kell majd tanulni, az azonban érdekes, hogy szakirodalomként Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök és Báger Gusztáv – jelenlegi monetáris tanácsi tag – Gazdasági kormányzás című könyve van megadva. Bod enyhén szólva sem nevezhető a Matolcsy-iskola hívének, így nagy hangsúlyt kaphat majd az oktatásban és a számonkérésben az MNB munkatársai által leadott előadások tananyaga. Az MNB a HVG kérdésére hangsúlyozta is, hogy „a Gazdasági kormányzás tantárgy keretein belül bemutatásra kerülnek a 2008/2009-es gazdasági válság kialakulásának okai, következményei és a gazdaságpolitika válaszlépései hazai és nemzetközi kontextusban”. A tanszék e tantárgy oktatása mellett előkészíti a közgazdasági elemző mesterszakon belül szeptemberben indítandó jegybanki elemző specializációt is.
Az MNB–Corvinus-megállapodás kiterjed a társadalomtudományok területére is. Jegybanki kezdeményezésre az egyetem Környezettudományi Intézete átalakult ugyanis Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézetté. Ennek keretében az MNB támogatja az intézet által gondozott regionális és környezet-gazdaságtan mesterszak újraindítását. A tartalmában megújult szak az utóbbi két évben jelentkező hiányában nem indult el, de „akkreditált szakról van szó, így a program szorosan illeszkedik az egyetemi struktúrához” – válaszolták kérdésünkre a jegybanknál. Mint megtudtuk, a 2016 tavaszán induló keresztféléves képzésre 28-an jelentkeztek az első helyen. Az MNB támogatja geoökonómia alapszak indítását is, s tervezik egy Geostratégiai Központ létrehozását.
Utóbbi tematikát nemcsak Budapesten, Pécsett is erősíti a jegybank. A Pécsi Tudományegyetemen elindították ugyanis a geopolitikai doktori programot. Igaz, ezt akkreditáció hiányában önállóan nem tudták megtenni, ezért az egyetemen már működő Földtudományi Doktori Iskolához csatlakoztatták alprogramként. A tervek szerint még idén megszerzik az akkreditációt, és így önálló doktori iskolává alakulnak. Az idei tanévben már 62 – köztük 58 levelező – hallgatója van a programnak. Havi nettó 300 ezer forintos ösztöndíjat kapnak a diákok, akiknek jó része az MNB munkatársaiból áll.
Hasonló nagyságú ösztöndíjakat a Corvinuson is nyújt az MNB, illetve alapítványai, s ezek az egyetemeken érezhető feszültséget szítanak. Az összeg ugyanis gyakorlatilag adjunktusi fizetéssel ér fel, s még akkor is rosszul érinti a tanárokat, ha a legtöbb esetben a képzés önköltségét fizethetik belőle a hallgatók.
Az MNB tehát alaposan bevásárolja magát a felsőoktatásba – elindult már a kecskeméti Pallas Athéné Egyetem gazdaságtudományi képzését megalapozó beruházás is. Bár a tananyagok és a képzések minőségét illetően eddig nem fogalmazódott meg kritika, nemcsak a pénz eredete és elköltésének módja vet fel kérdéseket. Mert például nem csorbul-e az egyetemi autonómia azzal, hogy az egyetemek alkalmazkodnak a jegybank elvárásaihoz, amelyek kiterjednek az oktatás tartalmára éppen úgy, mint a tanárok megbízására.
