Érdekes pernek nézhet elébe a Magyar Tudományos Akadémia, ha a Magyar Nemzeti Bank beváltja a fenyegetését, és pert indít ellene. A vita a jegybank azon törekvésén robbant ki, hogy minél nagyobb szerepet játsszon a közgazdasági felsőoktatásban. Matolcsy György jegybankelnök szerint ugyanis az általa képviselt unortodox tan nem kapja meg az őt megillető helyet a magyarországi egyetemek tananyagában. Az Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának Közgazdaságtudományi Bizottsága már tavaly decemberi ülésén napirendre vette az MNB felsőoktatásban betöltött szerepét. Múlt héten pedig állásfoglalást tett közzé, melyben leszögezi, hogy a jegybank és az általa közel 200 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné-alapítványoknak felsőoktatásra fordított kiadása „közpénz”, ami „rejtett és átláthatatlan döntési folyamatok eredményeként” kerül a felsőoktatásba.

A jegybank alapítványai körül már a megalapításuk óta folyik a vita. Az MNB szerint joga volt a nyeresége terhére alapítványokat létrehozni. Az általuk kezelt vagyon pedig már nem számít közpénznek. Ezt sok szakértő vitatja, a Transparency International perre is ment a sajátos értelmezés miatt. Ráadásul, bár az alapítványoknak az alapítótól el kellene különülniük, az MNB-alapítványok vezetésében sok a jegybankhoz köthető személy.

Matolcsy nem is titkolja, hogy az MNB-alapítványok részben a közgazdasági felsőoktatás általa kívánatosnak tartott megreformálását szolgálják. Szerinte – mint azt a vs.hu-nak kijelentette – „a magyar közgazdasági és pénzügyi képzésben még mindig a korábbi, mára meghaladott neoliberális közgazdasági iskola tanai, tévedései a meghatározóak”. Pedig 2010-től épp az új gazdaságpolitika hozta ki Magyarországot a bajokból, ami az előzőektől gyökeresen eltérő közgazdasági gondolkodáson alapult. Ennek megismertetéséhez pedig „új intézményekre, új szellemű oktatókra és új tananyagra van szükség”.

Mindez most megvalósulni látszik. Az új közgazdasági gondolkodás átültetésének egyik legfőbb terepe – meglepetésre – a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) lett, ahol pedig erős bástyái vannak a Matolcsy által kiátkozott közgazdasági tanoknak. Az egyetem nyitottságát magyarázhatja, hogy Damoklesz kardjaként mindegyik Orbán-kormány alatt ott lebegett a feje fölött a megszüntetés-beolvasztás veszélye. Ezért is tűnhetett kifizetődőnek számára az összeborulás az unortodox nézeteket hirdető jegybankelnökkel (miközben hírek szerint Orbán Viktor a Századvég-vezér Lánczi Andrást látná szívesen a rektori székben). A kapcsolat nemcsak védettséget, hanem pénzt is jelent: az MNB, illetve alapítványai roppant bőkezűen finanszírozzák az egyetemmel kötött megállapodásban rögzített képzéseket. „A jegybank és a BCE között megkötött megállapodás értelmében a 2015/2016-os tanévben mindösszesen 200 millió forint támogatást nyújt a bank az egyetemnek” – írta a HVG kérdésére az MNB. Ezt az összeget az egyetem az MNB-ösztöndíjprogram kialakítására, a személyi állomány megerősítésére és infrastrukturális fejlesztésekre használhatja fel.

A megállapodás része volt, hogy MNB-tanszék jön létre az egyetemen, s ezt még az ősszel jóvá is hagyta az egyetem szenátusa. A tanszéki oktatók a jegybank alkalmazottai lesznek, kivéve Sebestyén Gézát, aki az egyetemen adjunktus. Az MNB-hez kötődő oktató lesz Kocziszky György volt miskolci dékán, a Monetáris Tanács tagja, Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója, Kolozsi Pál Péter, Vonnák Balázs és Lehmann Kristóf jegybanki munkatársak. De a csapatot erősíti Szapáry György korábbi washingtoni nagykövet, aki egykor a jegybank alelnöke és a Monetáris Tanács tagja volt.

Gazdasági kormányzás címen a tanszék már ma is gondoz egy tantárgyat. Ezt már az idei tavaszi félévben felvehetik a diákok, illetve egyes szakokon, mint például a közgazdasági elemző mesterszakon kötelező lesz. Az öt kreditet érő tantárgyat egy félévig kell majd tanulni, az azonban érdekes, hogy szakirodalomként Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök és Báger Gusztáv – jelenlegi monetáris tanácsi tag – Gazdasági kormányzás című könyve van megadva. Bod enyhén szólva sem nevezhető a Matolcsy-iskola hívének, így nagy hangsúlyt kaphat majd az oktatásban és a számonkérésben az MNB munkatársai által leadott előadások tananyaga. Az MNB a HVG kérdésére hangsúlyozta is, hogy „a Gazdasági kormányzás tantárgy keretein belül bemutatásra kerülnek a 2008/2009-es gazdasági válság kialakulásának okai, következményei és a gazdaságpolitika válaszlépései hazai és nemzetközi kontextusban”. A tanszék e tantárgy oktatása mellett előkészíti a közgazdasági elemző mesterszakon belül szeptemberben indítandó jegybanki elemző specializációt is.

Az MNB–Corvinus-megállapodás kiterjed a társadalomtudományok területére is. Jegybanki kezdeményezésre az egyetem Környezettudományi Intézete átalakult ugyanis Gazdaságföldrajzi, Geoökonómiai és Fenntartható Fejlődés Intézetté. Ennek keretében az MNB támogatja az intézet által gondozott regionális és környezet-gazdaságtan mesterszak újraindítását. A tartalmában megújult szak az utóbbi két évben jelentkező hiányában nem indult el, de „akkreditált szakról van szó, így a program szorosan illeszkedik az egyetemi struktúrához” – válaszolták kérdésünkre a jegybanknál. Mint megtudtuk, a 2016 tavaszán induló keresztféléves képzésre 28-an jelentkeztek az első helyen. Az MNB támogatja geoökonómia alapszak indítását is, s tervezik egy Geostratégiai Központ létrehozását.

Utóbbi tematikát nemcsak Budapesten, Pécsett is erősíti a jegybank. A Pécsi Tudományegyetemen elindították ugyanis a geopolitikai doktori programot. Igaz, ezt akkreditáció hiányában önállóan nem tudták megtenni, ezért az egyetemen már működő Földtudományi Doktori Iskolához csatlakoztatták alprogramként. A tervek szerint még idén megszerzik az akkreditációt, és így önálló doktori iskolává alakulnak. Az idei tanévben már 62 – köztük 58 levelező – hallgatója van a programnak. Havi nettó 300 ezer forintos ösztöndíjat kapnak a diákok, akiknek jó része az MNB munkatársaiból áll.

Hasonló nagyságú ösztöndíjakat a Corvinuson is nyújt az MNB, illetve alapítványai, s ezek az egyetemeken érezhető feszültséget szítanak. Az összeg ugyanis gyakorlatilag adjunktusi fizetéssel ér fel, s még akkor is rosszul érinti a tanárokat, ha a legtöbb esetben a képzés önköltségét fizethetik belőle a hallgatók.

Az MNB tehát alaposan bevásárolja magát a felsőoktatásba – elindult már a kecskeméti Pallas Athéné Egyetem gazdaságtudományi képzését megalapozó beruházás is. Bár a tananyagok és a képzések minőségét illetően eddig nem fogalmazódott meg kritika, nemcsak a pénz eredete és elköltésének módja vet fel kérdéseket. Mert például nem csorbul-e az egyetemi autonómia azzal, hogy az egyetemek alkalmazkodnak a jegybank elvárásaihoz, amelyek kiterjednek az oktatás tartalmára éppen úgy, mint a tanárok megbízására.