A végtelen lehetőségek iparága
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
A britek fele megkockáztatná az unióból való kilépést, bár a lakosság 69 százaléka teljesen össze van zavarodva, és bizonytalan a kísérlet végkimenetelét illetően. Merőben hitkérdéssé vált tehát egy olyan lépés, amelynek gazdasági-politikai következményei totálisan megsemmisítőek lehetnek.
Nagy-Britannia úgy kanyarodik rá a két hét múlva esedékes Stay or leave-népszavazásra, hogy az Európai Unióban maradók és az azt ellenzők tábora nagyjából ugyanakkora. Rengeteg elemzés jelent meg, hogy miért lenne őrültség kilépnie a briteknek az EU-ból, és várhatóan milyen azonnali durva következményei lennének. De a helyzet úgy áll, hogy a kilépés támogatói egyszerűen fütyülnek az észérvekre, és a regnáló elit pánikkeltéséről beszélnek, nem eredménytelenül.
Nagyon sokan meg vannak győződve, hogy a Brexitet követő gazdasági visszaesés csak átmeneti lehet, a lényeg, hogy megszabaduljanak a pénzügyi tehertől, amit az EU finanszírozása jelent (a britek az egyik legnagyobb nettó befizetőként évi 9 milliárd fontot adnak be a közösbe), és hogy megvédjék a szociális kasszákat a főként kelet-európai bevándorlóktól – akik nélkül egyébként Nagy-Britannia nem lenne működtethető.
Kaparnák a falat, ha nem lennének britek
A maradás mellettiek kétségbeesése ma már kitapintható: David Cameron politikai tervéről kiderült, kockázatosabb, mint azt bármikor korábban gondolta. Cameron abban bízott, hogy ha az EU-tól további kedvezményeket csikar ki a szigetország különutassága érdekében, és korlátozza a nem brit uniós polgárok szociális transzferekhez való hozzáférését, népszavazás útján is erős legitimitást szerezhet az uniós tagságnak. A terv stratégiailag helyesnek tűnt, és nagyon sok érvet lehetett összegereblyézni a maradás mellett is. Csakhogy ez a népszavazás kezd abba az irányba elmenni, amikor a racionalitás egyre kevésbé számít. Vagy ha jobban tetszik: a maradás támogatói jobban teszik, ha nem ún. észérvekkel jönnek, hanem azt próbálják közvetíteni, hogy „abból lesz a kisebb baj, ha minden úgy lesz, ahogy volt”.
Cameron valószínűleg néhány dolgot nem vett bele a kalkulációba, ami miatt manapság Európa válságáról beszélnek: a kontinensre irányuló migráció politikai-társadalmi hatásait, a félelmekre játszó populizmus megerősödését, az Európai Unióról kialakult, a reálisnál rosszabb megítélést, valamint azt, hogy nagyon sokaknak egyszerűen elege lett az elitből, és még a legnyilvánvalóbb igazságokat sem fogadják el a szájukból.
Pedig, ha mérlegre tesszük az EU melletti érveket, aligha kétséges, hogy mi lenne a helyes döntés.
Íme,
a 11 legütősebb érv a kilépés ellen:
1. A Brexit támogatói szerint a brit gazdaságot fékezik a brüsszeli szabályok, miközben az OECD szerint a brit gazdaság az egyik legliberálisabban szabályozott Európában. A tőke, a munkaerő és az áru szabad áramlása, valamint az egységes gazdasági tér olyan érték, amit még azok is megőriznének, akik egyébként kilépéspártiak.
2. Ahhoz, hogy Nagy-Britannia az uniós belső piac része maradjon, be kellene lépnie az Európai Gazdasági Térségbe, melynek szintén vannak nem uniós tagállam tagjai (Lichtenstein, Izland, Norvégia). Ott ugyanazok a szabályok vonatkoznának rájuk, mintha az EU-ban lennének, de nem szólhatnának bele ezek megalkotásába. Emellett nekik is ki kell venniük a részüket az egységes piac előnyeiért cserében a fejlődő tagállamok felzárkóztatásából (az Orbán-kormány csesztetései miatt ma már mindenki ismeri a Norvég Alapot), még ha nem is kell akkora hozzájárulást fizetniük, mint ma.
3. A EU-tagság és az Európai Gazdasági Térségben való részvétel két jól szabályozott status quót jelent, azonban
Nagy-Britannia nem egyik napról a másikra kerülne át a másikba,
hanem hosszú évekbe telik, míg az EU elvarrja a szálakat a britekkel, és köt vele valamilyen megállapodást. Amikor Grönland 1982-ben elszakadt Dániától, és ezzel kilépett az Európai Unióból, lényegében csak a halászati kvóták elosztásáról kellett megállapodni, a tárgyalások mégis hét éven át húzódtak. Egy akkora és olyan súlyú ország esetében, mint Nagy-Britannia, minden sokkal bonyolultabb és lassabb lenne. Rámenne egy évtized („a kilépés évtizede”), mire a státuszkérdések rendeződnek.
4. Nagy-Britanniának minden Unión kívüli országgal külön-külön szabadkereskedelmi megállapodást kellene kötnie, melyeket az EU rég megkötött vagy épp tárgyalás alatt vannak. Noha Nagy-Britannia politikai-gazdasági értelemben nagyon közel áll az USA-hoz, ez a megállapodás a vámok és más szabályzók leépítéséről sem születne meg egykönnyen.
5. A font és az európai részvénypiac is érzékenyen reagálna a Brexitre: már most vannak, akik a fonttal szemben spekulálnak, és szakértők szerint akár 15-30 százalékkal is gyengülhet a dollárral, és valamelyest kevésbé az euróval szemben, ahogy hasonló mértékben értékelődhetnének le a nagy európai részvények is.
6. Nagy-Britannia EU-val szembeni külkereskedelmi mérlege pozitív (az EU szigetországba irányuló kivitele az EU GDP-jének 3 százaléka, Nagy-Britannia Európába menő exportja a tagállam GDP-jének 13%-a), így export oldalról is komoly következményei lehetnek a kilépésnek, különösen, hogy a brit cégek összesített bevételeinek többsége (több mint kétharmada) az országon kívül keletkezik.
7. A kilépés egyik legnagyobb vesztese a londoni City lenne, mely a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja, ahol a kontinens valamennyi jelentősebb pénzügyi szervezete képviselteti magát, és amellyel csak olyan városok szerepelhetnek egy sorban, mint New York vagy Szingapúr. Kiesve az EU-ból a kontinensnek saját pénzügyi központot kellene felépítenie (felkészül: Frankfurt), ami az EU szempontjából sem jelentene ideális megoldást, a City forgalma is jelentősen csökkenne, és ezrével szűnnének meg az állások.
8. Még a legoptimálisabb szcenáriók mellett is a GDP enyhe visszaesése várható, de például a Brit Iparszövetség (CBI) felkérésére készült tanulmány szerint
2020-ig a brit gazdaság kibocsátása 5,5 százalékkal eshet vissza a kilépéssel,
ami 100 milliárd fontnak felel meg, és ezalatt a négy év alatt 950 ezer munkahely szűnhet meg.
9. A kilépés a szakszervezetiek szerint nagyban veszélyeztetnék a megszerzett munkavállalói jogokat, amiket uniós irányelvek átvétele garantál – a tíz legnagyobb szakszervezet ezért a bentmaradásra voksolt.
10. Bár visszafogottan kell kezelni a katasztrófa-forgatókönyveket, de a Brexit minden irányban felgyorsítaná a dezintegrációs folyamatokat: a brit fennhatóság alá tartozó Gibraltár esetében sem lenne érvényes a brit–spanyol határ nyitottsága, ami miatt a gibraltáriak eleve berzenkednek a Brexittől, ahogy Skócia sem tűnik úgy, mint aki támogatná a kilépést. Ha ez ennyire megosztja a nemzetközösséget, a kilépés könnyen Nagy-Britannia felbomlásához is elvezethet.
11. Az Európai Unió jövője szempontjából sem lenne jó egy esetleges Brexit – Németországnak alig maradna ellensúlya, az USA szemében Európa leértékelődne, és a britek kilépése másokat is arra sarkallhatna, hogy kihasználják a Lisszaboni szerződésben 2009-ben megteremtett formális-eljárásjogi lehetőségét, az Unióból való távozást.
És ez a 11 érv csak a legfontosabbak áttekintése.
Noha a brit sajtóban már legalább fél éve szinte másról sem esik szó, csak erről, a NatCen társadalomkutató intézet felmérése szerint a britek 65 százaléka még mindig euroszkeptikus, még ha közülük nem mindenki is akar kilépni az Európai Unióból. A felvilágosító kampányok, különböző mérvadó személyiségek (egykori miniszterelnökök, közgazdászok, szakszervezetiek, tudósok stb.) uniópárti nyilatkozatai ellenére a szigetországiak 69 százaléka pedig bizonytalan a Brexit következményeivel kapcsolatban.
Nem túl biztató tehát, hogy még egy ún. fejlett demokráciában is min múlik egy valóban sorsdöntő népszavazás.
Brit nagykövet: A magyarok reménykedjenek, hogy nem lépünk ki
A Külügyi- és Külgazdasági Intézetben tartott előadást Iain Lindsay brit nagykövet a Brexit lehetséges következményeiről, de leginkább a maradás jótékony hatásairól. Az előadás után megkérdeztük, mit üzen a londoni magyaroknak, beindul-e a kilépési dominó és hogy lesz-e mit szavalnia a közeljövőben.
Az űripar végtelen lehetőségeket nyit meg a vállalkozások előtt. Támogatási források is rendszeresen elérhetők a szektorban érdekelt piaci szereplők számára.
Az öröklés előkészítése, a vagyon átruházása bonyolult, tudatosságot igénylő folyamat – különösen akkor, ha működő cég is van a javak között.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
Rövid távra is érdemes az időszakosan szabad forrásokat hozamot termelő formában tartani.
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.