3000-3500 főzőkonyhán és 6500 tálalókonyhán ma naponta másfél-kétmillió, többségében gyermek, beteg vagy idős magyar étkezik. A hivatal pénteken kiadott közleményében arról ír, hogy a felszolgált ételekkel kapcsolatban az utóbbi időben egyre több jogos kifogás érkezett. A Nébih szerint a minőségromlás a szolgáltatók közötti árverseny és a gyenge megrendelői fizetőképesség mellett sokszor az ismerethiányra vagy figyelmetlenségre vezethető vissza.

2015 októberétől 2016 júniusáig országszerte 1701 közétkeztetési főzőkonyha minősítését végezték el a Nébih szakemberei. A meglepetésszerű szemlék üzemelés közben, körültekintő, alapos élelmiszer-biztonsági és -minőségi szempontok vizsgálatával zajlottak. A megvizsgált konyhák kapacitása egyaránt volt 100 fő alatti és 5000 főt meghaladó.

A meglepetésszerű helyszíni szemléken a konyhák több mint 7 százaléka ért el jeles eredményt, ugyanakkor 6 százalékuk elégtelenre vizsgázott. A leggyakoribb hibák között szerepelt, hogy a dolgozók nem ismerik a munkakörükhöz tartozó élelmiszer-biztonsági szabályokat, az eszközök és edények mosogatása nem megfelelő, valamint hogy az étlapon nem tüntetik fel az ételek összetételét. A helyiségek, berendezések és eszközök tisztaságával is sok helyen volt probléma. A jó higiéniai útmutatót a konyhák csaknem 60 százalékában nem ismerik.

A gyengébb eredményekért büntetés nem jár, ezeken a helyeken a Nébih a hibák javításához és a fejlesztéshez nyújt szakmai segítséget. A konyhák üzemeltetői megkapják a feltárt problémák, szakmai javaslatokkal kiegészített, listáját. A fejlődést pedig egy későbbi időpontban ellenőrzik az auditorok. A jó példák bemutatása szintén ösztönző lehet, ezért a jeles és jó minősítést elérő főzőkonyhák adatai – amennyiben hozzájárulnak – felkerülnek a Nébih honlapjára is.