szerző:
hvg.hu

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője szerint, ha egyes ügyekben kimondják a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor azonnal esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése. A bíró szerint a Kúria nem kedvez sem a bankoknak, sem pedig az adósoknak. Wellmannt korábban ügyvédek egy csoportja bepanaszolta Áder Jánosnál a Bankszövetségnek írt levele miatt.

"Devizahiteles perekben nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé" – jelentette ki Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a legfelsőbb bírói fórum félévzáró sajtótájékoztatóján.

"A bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia" – tette hozzá Wellmann, aki szerint a devizahiteles ügyekben a kölcsönszerződések érvénytelenségére alapított pereskedés több szempontból sem tűnik célszerűnek.

©

Wellmann arról is beszélt, hogy a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése – figyelmeztetett Wellmann.

Több ezer devizahiteles pereskedik

Jelenleg több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.

Nem kért elnézést a bankszövetségtől

A kollégiumvezető kijelentette, hogy a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.

Korábban a Magyar Nemzet ismertette azt az április 11-én kelt levelet, amit Wellmann a Magyar Bankszövetség képviselőinek írt. A levélben – valószínűleg a szervezet panaszára válaszolva – Wellmann azt írta, hogy a Bankszövetség által kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak.

©

A kollégiumvezető arra is kitért a levélben, hogy a jövőben igazodni fognak a Kúria ítélkezési gyakorlatához. Ezt a Magyar Nemzet úgy értelmezte, hogy Wellmann gyakorlatilag bocsánatot kért egy, a Bankszövetség által kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítélet miatt.

Bepanaszolták Wellmannt

Ugyancsak a Magyar Nemzet írta meg a levél nyilvánosságra kerülése után, hogy ügyvédek egy csoportja Áder János köztársasági elnöknél kezdeményezte a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének felelősségre vonását a bankszövetségnek írt levéle miatt.

A hét jogász – Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor – a köztársasági elnök mellett Darák Pétert, a Kúria elnökét is megkeresték. Arra kérték, hogy az ügy kivizsgálásáig függessze fel a kollégiumvezetőt.

©

A panaszt emelő ügyvédek szerint azonban Wellmann levele elfogadhatatlan, és megrendíti az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat. Beadványukban azt írják, a Kúria kollégiumvezetőjének írásából az látszik, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók.

A kopaszbalhé megtette hatását

Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának gyakorlata – a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében – nyilvánvalóan nem tekinthető jogállaminak.

A szabályozást időközben módosították, így a probléma kezelhetővé vált. Az új rendelkezések szerint már futhatnak egymás mellett hasonló népszavazási kérdések, és az dönt majd, hogy melyik kérdésben gyűlik össze előbb a szükséges 200 ezer aláírás.

 

A főbíró a devizahitelekről: "Ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria"

Miért nem ütközik a jó erkölcsbe egy devizahiteles szerződés még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárít, és minden jogot magának tartott fenn a bank? Mikor tekinthető uzsorásnak egy szerződés? Van-e politikai nyomás a Kúrián, hogyan kezelik a bíróságok a perdömpinget?

 

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Egy utas takarított fel a Kökin, mert már nem bírta elviselni a látványt

Egy utas takarított fel a Kökin, mert már nem bírta elviselni a látványt

Surján: Minket nem lehet jegelni

Surján: Minket nem lehet jegelni

TV2 vs. Staudt Gábor: karaktergyilkosságnak indult, helyreigazítás lett belőle

TV2 vs. Staudt Gábor: karaktergyilkosságnak indult, helyreigazítás lett belőle

Nagyot változik a ferihegyi reptéri busz vasárnapi menetrendje

Nagyot változik a ferihegyi reptéri busz vasárnapi menetrendje

A TEK videóján az Iszlám Állam Magyarországon elfogott harcosa

A TEK videóján az Iszlám Állam Magyarországon elfogott harcosa

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros

90-es szakaszon 173 km/h-val száguldott Kisbéren ez a motoros