Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
"Devizahiteles perekben nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé" – jelentette ki Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a legfelsőbb bírói fórum félévzáró sajtótájékoztatóján.
"A bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia" – tette hozzá Wellmann, aki szerint a devizahiteles ügyekben a kölcsönszerződések érvénytelenségére alapított pereskedés több szempontból sem tűnik célszerűnek.
Stiller Ákos
Wellmann arról is beszélt, hogy a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése – figyelmeztetett Wellmann.
Több ezer devizahiteles pereskedik
Jelenleg több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.
Nem kért elnézést a bankszövetségtől
A kollégiumvezető kijelentette, hogy a bankszövetséghez áprilisban írt levelét félreértelmezték: nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.
Korábban a Magyar Nemzet ismertette azt az április 11-én kelt levelet, amit Wellmann a Magyar Bankszövetség képviselőinek írt. A levélben – valószínűleg a szervezet panaszára válaszolva – Wellmann azt írta, hogy a Bankszövetség által kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítéletet nem tartja irányadónak.
Fazekas István
A kollégiumvezető arra is kitért a levélben, hogy a jövőben igazodni fognak a Kúria ítélkezési gyakorlatához. Ezt a Magyar Nemzet úgy értelmezte, hogy Wellmann gyakorlatilag bocsánatot kért egy, a Bankszövetség által kifogásolt, a Kúria saját tanácsa által hozott ítélet miatt.
Bepanaszolták Wellmannt
Ugyancsak a Magyar Nemzet írta meg a levél nyilvánosságra kerülése után, hogy ügyvédek egy csoportja Áder János köztársasági elnöknél kezdeményezte a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének felelősségre vonását a bankszövetségnek írt levéle miatt.
Bepanaszolták Ádernél a Kúria egyik bíróját
A hét jogász – Bihari Krisztina, Kiss-Gál Éva, Madari Tibor, Ölveczky István, valamint Varga-Damm Andrea, Várhelyi Tamás és Zoltán Gábor – a köztársasági elnök mellett Darák Pétert, a Kúria elnökét is megkeresték. Arra kérték, hogy az ügy kivizsgálásáig függessze fel a kollégiumvezetőt.
MTI / Kovács Tamás
A panaszt emelő ügyvédek szerint azonban Wellmann levele elfogadhatatlan, és megrendíti az igazságszolgáltatás rendszerébe vetett bizalmat. Beadványukban azt írják, a Kúria kollégiumvezetőjének írásából az látszik, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvényeknek vannak alárendelve, ítélkezésükben nem utasíthatók.
A kopaszbalhé megtette hatását
Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégiumának elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának gyakorlata – a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében – nyilvánvalóan nem tekinthető jogállaminak.
És jöttek az "erős testalkatú személyek" - itt dőlt el a kopaszbalhé?
A szabályozást időközben módosították, így a probléma kezelhetővé vált. Az új rendelkezések szerint már futhatnak egymás mellett hasonló népszavazási kérdések, és az dönt majd, hogy melyik kérdésben gyűlik össze előbb a szükséges 200 ezer aláírás.
A főbíró a devizahitelekről: "Ismét döntési helyzetbe kerülhet a Kúria"
Miért nem ütközik a jó erkölcsbe egy devizahiteles szerződés még akkor sem, ha minden terhet, kockázatot az adósra hárít, és minden jogot magának tartott fenn a bank? Mikor tekinthető uzsorásnak egy szerződés? Van-e politikai nyomás a Kúrián, hogyan kezelik a bíróságok a perdömpinget?
