Energiatároló projektet finanszíroz Észak-Írországban az Európai Unió, de nem a "klasszikus" akkumulátoros rendszerépítésre adnak akár 8,3 millió eurót, hanem sűrített levegőt használó rendszer építésére. Az Islandmagee-félszigeten, a 32 ezres lélekszámú Larne közelében építi a Gaelectric azt az állítólag akár 330 MW termelési kapacitást 6-8 órán át tartani képes rendszert, így akár 200 ezer otthon ellátását is megoldva.

A dolog persze nem olyan egyszerű, mint egy hagyományos erőmű építése esetében, hiszen a projekt a talajszint alatt másfél kilométerre kialakított mesterséges üregekre támaszkodik, de a fejlesztőcég szerint mindez már egyáltalán nem áthidalhatatlan probléma. Keith McGrane, a Gaelectric egyik vezetője a brüsszeli pénzek érkezésére rteagálva azt mondta a Cleantechnikának, hogy Észak-Írország, illetve Larne ezzel a beruházással a világ élvonalába ugrik a biztonságos és rugalmasan használható, ipari méretű energiatárolási technológiában.

Íme egy korábbi keltezésű videó arról, hogyan működik majd a rendszer:

Tavaly júliusban a projekt egyszer már kapott egy 6 és félmillió eurós uniós finanszírozásra ígéretet, mára azonban az is kiderült, hogy ennél többre lenne szükség. A sűrített levegős energiatároló rendszer megépítése azonban nem önmagában való, hisz a rendszerszintű célja valójában az, hogy az országban a meglévő, illetve épülő megújuló energiaforrásokra telepedő energiatermelő egységek hatékonyságát segítse. Az észak-ír villamos energia hálózatba jelenleg mintegy 642 MW beépített szélerőmű kapacitás van bekötve - ezek rendszerszinrtű irányítását, illetve a hálózat temrelői-fogyasztói egyensúlyának javítását egy nagy energiatároló rendszer nagyban képes segíteni.

Eközben Magyarországon

Miközben a világ, európa, de a közvetlen közelünkben lévő, régióbeli országok is évek óta a magújuló energia mind nagyobb arányú haszonsításában gondolkodnak, és miközben a "bezzeg" Némtetoszágától  Hollandián  át az Egyesült Királyságig   mindenki a nap-, és a szélenergia beruházások fontosságáról és mindinkább: szükségszerűségéről beszél, hazánkban nem épült szélerőmű 2009 óta. Illetve: amióta Orbánék vannak hatalmon, néhány napenergiás próbálkozásig jutott az ország, éhiába, hogy az inotai napelemrét alig náhány hónap alatti megépítése is bizonyította: nálunk sem jelentene ez kihívást. De az államtól eddig annyira futotta csak, hogy - zömmel Brüsszelből finanszírozva a projektet - Pécsett megépült egy napelempark. Valójában pedig egyre jobban lemaradóban vagyunk - mindentől és mindenkitől.

Ezen az se sokat segyít, hogy a friss hírek szerint megjelentek a támogatható területek körül a kormányhoz köthető projekt-vérszívók is.  

Mivel a termelési oldalon Magyarország maga a fekete lyuk, egyáltalán nem meglepő, hogy az energiatárolási területen sem vagyunk jegyzettek a világtérképen. Jól lehet volt arról szó, hogy a Samsung esetleg akkumulátorgyárat építene nálunk, de az elsősorban az uniós piacra termelne. Meg olyan autógyárak számára, melyek az elektromos meghajtást komolyan veszik.

Ami pedig kormányzati szinten előkerült, abban nincs sok köszönet. Néhány hónapja ismét előkerült, hogy szivattyús energiatározó erőműre (szet)  lenne szükségünk - az elképzelés szerint akár 600 MW kapacitású renszernek azonban laigha van köze a zöldenergiához - azt az új paksi atomerőmű éjszakai túltermelési időszakának kezelésére kellene megépíteni. A Brüsszelben és láthatóan egy időre Moszkvában is fejre állt Paks II projekt mellett a retrográd energetikai körökben egyfajta Szent Grálként kezelt szet-tel más probléma is van: ahhoz se elegendő pénze, se megfelelő helyszíne nincs Magyarországnak.