„Ha ugyanezekben az állásokban például Ausztriában meg lehet keresni 1500-2000 eurót, akkor a munkaerő megtartásához elengedhetetlen a béremelés. Ez rövid távon nagyarányú emelkedéshez fog vezetni, ezt már most is tapasztaljuk” – mondta a hvg.hu-nak Erdős Ákos a turizmus-vendéglátásban tapasztalható viszonyokról. A munkaerőhiány már korábban felütötte a fejét ebben a szektorban, az idei nyári szezon meg végképp a hiányzó felszolgálókról, szakácsokról szólt – az ismétlődő hidegfrontok mellett. Erdős Ákos a rendezvényszervezéssel és szállodaüzemeltetéssel foglalkozó Confhotel-csoport ügyvezetője és a gesztenyéskerti Larus étterem tulajdonosa, így több területről is látja a problémákat.

A felszolgáló az ápolónő

A vendéglátásban a képzett felszolgáló a legnagyobb hiányosság – ez a foglalkozás a szektor „ápolónője” –, míg a kevéssé képzett munkakörökben nincs még ekkora gond.  A rendezvényszervezői gyakorlatban le is csapódnak ezek a problémák az ügyvezető szerint: előfordul, hogy az előkészítés során árajánlatot kapnak egy lehetséges partnertől, majd időközben kiderül, hogy munkaerőhiány miatt nem tud rendelkezésre állni.

Ez oda vezetett, hogy egyértelműen megnőtt a verseny a jó szakmunkásokért, és a képzett szakemberekért, akiket nemcsak a magasabb fizetéssel, hanem a béren kívüli juttatásokkal is meg kell fogni

– véli Erdős Ákos.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai nem tükrözik a területen kialakult hangulatot, hiszen az idei első negyedévben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kategóriában 1675 betöltetlen állást tartottak számon, ami 1,9 százalékos arányt jelent. Utóbbi szinte megegyezik a teljes gazdaságban mért 1,8 százalékos aránnyal. Persze a betöltetlen állások statisztikája erősen függ attól is, hogy a munkaadók bejelentik-e egyáltalán, és jellemzően kkv-kről lévén szó, ez kevésbé jellemző.

Súlyos és mélyülő

Hiányszakma-mizéria

A munkaerőpiacon mind láthatóbb válságot bemutató sorozatunk eddig megjelent cikkei: - Van elég dolgozó, csak meg kell fizetni - Már az irodai sörcsapra sem ugrik az informatikus -Tíz év bűne, hogy az építőipar ide jutott

„Az átlagbérek kritikusak ezen a területen – mondta  a hvg.hu kérdésére dr. Szalók Csilla, a Budapesti Gazdasági Egyetem  (BGE) Turizmus-Vendéglátás Intézetvezetője, főiskolai tanár, aki súlyos és mélyülő problémának nevezte a munkaerőhiányt. – Az egyetemünkön végzettek között folytatott legutóbbi felmérésünk azt mutatja, hogy a megkérdezettek körülbelül fele elégedett csak a bérezésével. Az elérhető legmagasabb kezdő fizetés a számukra bruttó 200-230 ezer forint körül van a turizmus ágazatban.”

A KSH adatai alátámasztják Szalók Csilla szavait: a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kategóriában dolgozók ezek szerint tavaly bruttó 158 ezer forintot kerestek átlagosan, ami százezer forinttal marad el az összes munkavállaló átlagától. Ez akkor is nagyon jelentős eltérés, ha abból indulunk ki, hogy a vendéglátásban a bejelentett jövedelmek nem tükrözik teljesen a valós kereseteket.

Az intézetvezető szerint a piac ki fogja kényszeríteni a bérnövekedést, amihez jó alapot adhat az éttermi szolgáltatásokat érintő, jövőre kezdődő áfacsökkentés. 2017-ben 18, 2018-ban pedig 5 százalékra mérséklődik az éttermi szolgáltatások adókulcsa; igaz, ezzel párhuzamosan, a második évtől, négyszázalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetniük az éttermeknek.

Már Budapesten is gondok vannak

„Nagy lehetőség ez a vállalkozások számára, amivel azonban élniük kell, és elsősorban a minőségi munkaerő megtartására fordítani a megmaradó többlethasznot” – mondta Szalók Csilla.

A fizetésemelési kényszer érthetően jó a munkavállalóknak, de a cégeknek nagy terhet jelent Erdős Ákos szerint. Erős korlátja van a bérfejlesztésnek, és az áfacsökkentéssel egyértelműnek látja a kormányzat szándékot, a bérekre rakódó terhek azonban még mindig túl magasak.

A turizmus és a vendéglátás munkaerőhiánya nem új keletű probléma – ellentétben mondjuk az autóiparral, ahol idénre fogyott el látványosan a könnyen mozgósítható munkavállaló –, Erdős Ákos szerint kódolva volt előre. Csak miközben az elmúlt években a panaszok arról szóltak, hogy nem találni jó munkaerőt, most már általában a lehetséges alkalmazottból nincs elegendő. Hasonlóan látja a kialakult helyzetet Szalók Csilla is.

„Korábban a szakma vidéki szereplői fordultak hozzám, hogy nehezen találnak szakembert, mostanra úgy tűnik, hogy Budapesten is elfogyott az utánpótlás.”

Nincs kellő presztízse

Az okokat és a jelenségeket differenciáltan látja az intézetvezető, ugyanis eltérőek a gondok a szakmunkáknál, valamint a képzett szakembereknél. Szalók Csilla szerint a szakmunkások esetében nagyon komoly a presztízs-probléma, vagyis ezeknek a foglalkozások a társadalmi megítélése nagyon alacsony, ezt növelni kell. Ehhez azonban a szakképzés színvonalát kell emelni, amihez viszont drága infrastruktúra és magas színvonalú oktatói gárda kellene.

Könnyebb és egyszerre nehezebb helyzetben van a felsőoktatás: nálunk a hallgatókban nincs hiány, emellett az oktatás itt is élőmunka- és szakember-igényes, amit nehéz megteremteni. A szakembereket viszont nehéz bevonzani a közalkalmazotti bérezést jelentő felsőoktatásba. Szalók Csilla szerint a BGE-en így is szó szerint exportképes tudást adnak, amit jól bizonyít az, hogy mennyien vállalnak munkát külföldön. A külföldi munkavállalás mértéke azonban egyre negatívabban hat a hazai munkaerő-piaci helyzetre.

A legutóbbi államvizsga-időszakban végzett felmérésük szerint a végzés előtt álló hallgatók 60-70 százalékának volt már munkája, körülbelül 40 százalékuknak itthon, míg 20-25 százalékuknak külföldön. Az intézetvezető szerint ez megnyugtató, azonban egy problémát is jelez: a költségtérítéses képzések bevezetésével a hallgatók jelentős része dolgozni kényszerül, ami akaratlanul is a tanulmányaik rovására mehet.

Bumeránghatás?

Az intézetvezető a szakképzés fejlesztésében látja a kiutat, amihez azonnal hozzá kell kezdeni. Rövid távú beavatkozással is az oktatás felől közelítene: a bolognai rendszer bevezetésével lerövidített főiskolai képzést (alapképzést) visszaállítaná négyévesre, így ugyanis két félév szakmai gyakorlat lenne beépíthető. Ezzel pedig hirtelen több fiatal, tettre kész szakember-jelölt, segítené turisztikai piacunkat.

Az elvándorlás, a hiány fokozódása egyelőre megállíthatatlannak tűnik, azonban Erdős Ákos szerint, ha jóval kisebb mértékben is, de észrevehetőek ellentétes folyamatok.

„Többször is találkoztam állásinterjúkon olyan szakképzett jelentkezőkkel, akik Amerikából vagy éppen Európából térnének haza. Honvágy, idegen munkakultúra, ezek terelik őket haza. Az a kérdés, egyedi esetekről van-e szó, vagy esetleg valami új trendről.”

Enne egy hekket a Balatonnál? Süsse meg magának, mert nincs, aki megcsinálja

Lassan teljesen elfogynak a szakképzett pincérek és szakácsok a Balaton mentén a vendéglőkből, a csárdák és bisztrók már egymás dolgozóit vadásszák le. A jelenség nem új, de idén minden korábbinál súlyosabb, és már a forgalom is csökken ahhoz képest, amennyi vendéget kiszolgálhatnának. Lassan már tényleg csak diákok dolgoznak a tó környéki vendéglátásban?