Októbertől a Főgáz válik Magyarország egyetlen lakossági földgázszolgáltatójává. Amikor az utolsó korábbi Tigáz-ügyfelet is "átkötik" a mintegy 1,2 millióból, az állami céghez kerül mind a 3,2-3,3 millió lakás földgázellátásának feladata. A korábban az E.On energiaszolgáltató cégénél lévő több mint 600 ezer, a tavaly a magyar piacról kivonult GDF Suez mintegy 750 ezer és az egyetemes szolgáltatásra jogosult Magyar Telekom csaknem 60 ezer lakossági földgázfelhasználója is.

Az átadás-átvétel a fogyasztók számára szinte észrevétlenül megtörtént, illetve megtörténik, mivel az ügyfélátvételt a szolgáltató cégek egymás közt, az Energiahivatal felügyelete mellett végzik-végezték el. Ahogyan az utolsó tigázos átkötések végéhez érve a Főgáz közleményéből is világos:

• az érintetteknek nincs semmi teendőjük, mert a felhasználási helyek automatikusan kerültek a Főgáz ellátásába
• az extigázosok az első főgázos számlát legkorábban novemberben kapják meg, óraállásuk diktálására pedig október 27-től lesz lehetőségük
• a fogyasztónál nem cserélnek gázórát és semmiféle műszaki beavatkozásra sem kerül sor
• a fogyasztók a Tigáztól végszámlát kapnak, és biztosan már az idén megkapják első új, már főgázos számlájukat
• továbbra is élők maradnak a csoportos beszedési megbízások, nem kell a fogyasztónak új megbízást adnia a bankjának
• aki eddig diktált, vagy részszámlás fogyasztóként szerepelt a rendszerben, az továbbra is maradhat ebben az elszámolási szisztémában

Vagyis: ha a fogyasztónak nincs problémája a szolgáltatással, illetve ha a szolgáltatónak nincs vele problémája, akkor az egész államosítás szinte észrevétlenül lezárulhat.  Az ügyfél legfeljebb annyit érzékel majd, hogy a számlalevél fejlécén eztán a Főgáz szerepel, de fizetni ugyanannyit fog, mint eddig. A földgáz ára sem változik.

Ha műszaki gond van

Az már kicsit komplikáltabb, ha a fogyasztónak műszaki problémája akad – például, ha meghibásodik a mérőórája, cseréltetni szeretné, stb. Ez esetben nem a Főgáz ügyfélszolgálatán kaphat felvilágosítást, mert a műszaki problémákkal továbbra is "a területileg illetékes földgázelosztó társaságokhoz" kell fordulni. Vagyis: a volt tigázos ügyfél a Tigáz hálózati elosztójához, a Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft.-hez. Ennek magyarázata egyszerű: a cső a Tigázé maradt, mert csak az azon történő szolgáltatást államosították. (Nota bene: amennyiben egy extigázos, most már főgázos fogyasztó hátralékba kerül, és leszerelik a gázóráját, azt a tigázos hálózati szakemberek szerelik majd le – és ha a számlát rendezi: fel.)

Ha a fogyasztó tartozik

Amikor pedig a cégnek van problémája a fogyasztóval – ez zömmel ügyféltartozás miatt lehet –, akkor a következő a helyzet: a Főgáz átveszi ugyan a korábban kikapcsolt tigázos fogyasztót is az adminisztrációs rendszerébe, de a szolgáltatást csak akkor kezdheti meg, ha a felhasználó, miután rendezte a tartozását, kéri a visszakapcsolását a Főgáztól. Ez utóbbi momentum kicsit kacifántos, mert a Főgázhoz benyújtott szolgáltatásmegújítási kérelem valójában csak azt idézi elő, hogy az állami cég e kérelemre hivatkozva bejelentkezzen a Tigáz DSO-jánál. Már amennyiben a tartozást tényleg kiegyenlítették. A visszakapcsolást a Tigáz végzi majd el – és a fogyasztó a hálózati szolgáltatócég nevére kiállított számlát kell hogy megfizesse.

A Tigáz összesen 18 500 fogyasztója került át "passzívként" a Főgázhoz. Ebből mintegy 8000 ügyfél gázmérőjét a saját kérésére kapcsoltak ki, az általános indoklás szerint más energiaforrásra álltak át. Ők rendezték a tartozásukat, de a lehetősége, hogy gázfogyasztókká váljanak, az infrastruktúra kiépítettsége okán adott. A többi 10 500 fogyasztó gázmérőjét azért szerelték le, mert nem fizették ki a számláikat és a tartozásuk meghaladta a törvényben rögzített 60 napot. Közülük nagyjából 4500 a "magát utolérő" típusú ügyfél, vagyis akik a fűtési szezonra, október közepéig rendezni szokták az elmaradásukat, és visszakapcsoltatják a szolgáltatást. (A szolgáltatóváltás e gyakorlaton annyit változtat – közölte a Tigáz, hogy a cég a Főgázzal már kidolgozta azt az információcsere-eljárást, melynek segítségével az aktuális elmaradás törlesztés állapotáról napi szinten tudnak tájékoztatást adni az állami cég részére. Így, elvileg a visszakapcsolás is hatékonyabban megoldhatóvá válik.)

Ezt mostantól az államnak kell megoldania

A fennmaradó 6000 fogyasztó jelenti azt a kört, mely hátralékkal, de fizetési hajlandóság nélkül áll a rendszerben. Ezek a fogyasztók már nem érdekeltek a gázszolgáltatásuk visszaállításában (mert például átálltak fatüzelésre vagy villanyra) így nehezebb a tartozás behajtása is. A Tigáznak a tartozásrendezés általános törvényi lehetőségein túl nincs eszköze arra, hogy tőlük a pénzéhez jusson.

A főgázos átkötésen már túlesett E.Onnál, a másik nagy, volt lakossági szolgáltatónál ez a legutóbbi szám alig néhány százra rúg. A statisztikában 0,049 százalékként szerepel ez az arány. Az E.On a fogyasztói átadáskor így is minden érintett számára lehetővé tette, hogy részletfizetést kérjenek a tartozásuk kiegyenlítéséhez. Akik nem éltek e lehetőséggel, és így kikapcsoltként kerültek a Főgázhoz – számukat az E.On nem közölte –, szintén csak úgy kezdhetik meg a fűtési szezont földgázzal, ha egy összegben kifizették a kikapcsolást generáló hátralékukat.

A kikapcsolt fogyasztók tartozásának összegét, illetve az egy kikapcsolt fogyasztóra jutó átlagos adósság nagyságát sem árulják el a szolgáltatók. Több iparági forrás alapján azonban valószínűsíthető, hogy a fűtési szezonra jelenleg gázóra – és így szolgáltatás – nélkül váró lakossági fogyasztók zöme néhány tízezer forinttal maradt adós. A számuk 20 ezer körüli lehet; ők mostantól a Főgáz – vagyis közvetetten az állam – problémájaként számolhatók.