Simának ígérkezik a Tigáz–Főgáz-váltás, de aki tartozik, megemlegetheti

Attól, hogy mindenki a Főgázhoz kerül és véget ér a szektor államosítása, a dolgok még nem lesznek egyszerűbbek. Érdemes például elkerülni a 60 napon túli tartozásért járó gázóra-leszerelést, mert visszakapcsoltatni jóval bonyolultabb lett.

  • Szabó M. István Szabó M. István
Simának ígérkezik a Tigáz–Főgáz-váltás, de aki tartozik, megemlegetheti

Októbertől a Főgáz válik Magyarország egyetlen lakossági földgázszolgáltatójává. Amikor az utolsó korábbi Tigáz-ügyfelet is "átkötik" a mintegy 1,2 millióból, az állami céghez kerül mind a 3,2-3,3 millió lakás földgázellátásának feladata. A korábban az E.On energiaszolgáltató cégénél lévő több mint 600 ezer, a tavaly a magyar piacról kivonult GDF Suez mintegy 750 ezer és az egyetemes szolgáltatásra jogosult Magyar Telekom csaknem 60 ezer lakossági földgázfelhasználója is.

Fazekas István

Az átadás-átvétel a fogyasztók számára szinte észrevétlenül megtörtént, illetve megtörténik, mivel az ügyfélátvételt a szolgáltató cégek egymás közt, az Energiahivatal felügyelete mellett végzik-végezték el. Ahogyan az utolsó tigázos átkötések végéhez érve a Főgáz közleményéből is világos:

  • az érintetteknek nincs semmi teendőjük, mert a felhasználási helyek automatikusan kerültek a Főgáz ellátásába
  • az extigázosok az első főgázos számlát legkorábban novemberben kapják meg, óraállásuk diktálására pedig október 27-től lesz lehetőségük
  • a fogyasztónál nem cserélnek gázórát és semmiféle műszaki beavatkozásra sem kerül sor
  • a fogyasztók a Tigáztól végszámlát kapnak, és biztosan már az idén megkapják első új, már főgázos számlájukat
  • továbbra is élők maradnak a csoportos beszedési megbízások, nem kell a fogyasztónak új megbízást adnia a bankjának
  • aki eddig diktált, vagy részszámlás fogyasztóként szerepelt a rendszerben, az továbbra is maradhat ebben az elszámolási szisztémában

Vagyis: ha a fogyasztónak nincs problémája a szolgáltatással, illetve ha a szolgáltatónak nincs vele problémája, akkor az egész államosítás szinte észrevétlenül lezárulhat.  Az ügyfél legfeljebb annyit érzékel majd, hogy a számlalevél fejlécén eztán a Főgáz szerepel, de fizetni ugyanannyit fog, mint eddig. A földgáz ára sem változik.

Az állam visszavesz: gázárcsökkentési ámítás felsőfokon

Megérte? Mit kezdett a visszaállamosított területekkel az állam, amely az elmúlt hat évben ötezermilliárd forint értékű vagyonra tette rá a kezét? Ezt mutatjuk be HVG Dosszié sorozatában. Második rész: gázszolgáltatók. Csaknem ezermilliárd forint folyt el arra, hogy az állam az energetikában szerezzen kellőnek tartott részesedést.

Ha műszaki gond van

Az már kicsit komplikáltabb, ha a fogyasztónak műszaki problémája akad – például, ha meghibásodik a mérőórája, cseréltetni szeretné, stb. Ez esetben nem a Főgáz ügyfélszolgálatán kaphat felvilágosítást, mert a műszaki problémákkal továbbra is "a területileg illetékes földgázelosztó társaságokhoz" kell fordulni. Vagyis: a volt tigázos ügyfél a Tigáz hálózati elosztójához, a Tigáz-DSO Földgázelosztó Kft.-hez. Ennek magyarázata egyszerű: a cső a Tigázé maradt, mert csak az azon történő szolgáltatást államosították. (Nota bene: amennyiben egy extigázos, most már főgázos fogyasztó hátralékba kerül, és leszerelik a gázóráját, azt a tigázos hálózati szakemberek szerelik majd le – és ha a számlát rendezi: fel.)

Ha a fogyasztó tartozik

Amikor pedig a cégnek van problémája a fogyasztóval – ez zömmel ügyféltartozás miatt lehet –, akkor a következő a helyzet: a Főgáz átveszi ugyan a korábban kikapcsolt tigázos fogyasztót is az adminisztrációs rendszerébe, de a szolgáltatást csak akkor kezdheti meg, ha a felhasználó, miután rendezte a tartozását, kéri a visszakapcsolását a Főgáztól. Ez utóbbi momentum kicsit kacifántos, mert a Főgázhoz benyújtott szolgáltatásmegújítási kérelem valójában csak azt idézi elő, hogy az állami cég e kérelemre hivatkozva bejelentkezzen a Tigáz DSO-jánál. Már amennyiben a tartozást tényleg kiegyenlítették. A visszakapcsolást a Tigáz végzi majd el – és a fogyasztó a hálózati szolgáltatócég nevére kiállított számlát kell hogy megfizesse.

A Tigáz összesen 18 500 fogyasztója került át "passzívként" a Főgázhoz. Ebből mintegy 8000 ügyfél gázmérőjét a saját kérésére kapcsoltak ki, az általános indoklás szerint más energiaforrásra álltak át. Ők rendezték a tartozásukat, de a lehetősége, hogy gázfogyasztókká váljanak, az infrastruktúra kiépítettsége okán adott. A többi 10 500 fogyasztó gázmérőjét azért szerelték le, mert nem fizették ki a számláikat és a tartozásuk meghaladta a törvényben rögzített 60 napot. Közülük nagyjából 4500 a "magát utolérő" típusú ügyfél, vagyis akik a fűtési szezonra, október közepéig rendezni szokták az elmaradásukat, és visszakapcsoltatják a szolgáltatást. (A szolgáltatóváltás e gyakorlaton annyit változtat – közölte a Tigáz, hogy a cég a Főgázzal már kidolgozta azt az információcsere-eljárást, melynek segítségével az aktuális elmaradás törlesztés állapotáról napi szinten tudnak tájékoztatást adni az állami cég részére. Így, elvileg a visszakapcsolás is hatékonyabban megoldhatóvá válik.)

Ezt mostantól az államnak kell megoldania

A fennmaradó 6000 fogyasztó jelenti azt a kört, mely hátralékkal, de fizetési hajlandóság nélkül áll a rendszerben. Ezek a fogyasztók már nem érdekeltek a gázszolgáltatásuk visszaállításában (mert például átálltak fatüzelésre vagy villanyra) így nehezebb a tartozás behajtása is. A Tigáznak a tartozásrendezés általános törvényi lehetőségein túl nincs eszköze arra, hogy tőlük a pénzéhez jusson.

Stiller Ákos

A főgázos átkötésen már túlesett E.Onnál, a másik nagy, volt lakossági szolgáltatónál ez a legutóbbi szám alig néhány százra rúg. A statisztikában 0,049 százalékként szerepel ez az arány. Az E.On a fogyasztói átadáskor így is minden érintett számára lehetővé tette, hogy részletfizetést kérjenek a tartozásuk kiegyenlítéséhez. Akik nem éltek e lehetőséggel, és így kikapcsoltként kerültek a Főgázhoz – számukat az E.On nem közölte –, szintén csak úgy kezdhetik meg a fűtési szezont földgázzal, ha egy összegben kifizették a kikapcsolást generáló hátralékukat.

A kikapcsolt fogyasztók tartozásának összegét, illetve az egy kikapcsolt fogyasztóra jutó átlagos adósság nagyságát sem árulják el a szolgáltatók. Több iparági forrás alapján azonban valószínűsíthető, hogy a fűtési szezonra jelenleg gázóra – és így szolgáltatás – nélkül váró lakossági fogyasztók zöme néhány tízezer forinttal maradt adós. A számuk 20 ezer körüli lehet; ők mostantól a Főgáz – vagyis közvetetten az állam – problémájaként számolhatók.

Visszarendezés

Az ENKSZ Észak-Dél Regionális Földgázszolgáltató Zrt. 2016. december 30-ával visszaolvad a Fővárosi Gázművek (Főgáz) Zrt.-be. Ebben a cégben közel egy évig a GDF-Suez Energia Magyarország Zrt. egyetemes szolgáltatási portfóliója volt, amelyet eredetileg is a Főgáz szerzett meg a 2015-ben a magyar piacról kivonuló francia hátterű energiacégtől. Az Észak-dunántúli régióban (Győr-Moson-Sopron, Vas és Komárom-Esztergom megyében), valamint a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád, ill. Békés megye területén) működő szolgáltatót 2016 januárjában választották le a Főgázról, hogy az ENKSZ nemzeti rezsicéghez sorolják át. Most minden visszakerül az egykor részben fővárosi tulajdonú cégbe. Mindez elsősorban adminisztrációs lépés, mivel mindkét cég állami tulajdonú, és a Főgáz az ENKSZ Észak-Dél Regionális Föld-gázszolgáltató egyedüli részvényese.
Amiért e döntés mégis fontos lehet az elkövetkezőkre nézve, az az, hogy a tulajdonosok szeptember 2-án hozott döntése mögött valójában a nemzeti közműszolgáltató helyzetének megváltoztatási szándéka állhat. Ezt a terület felügyeletét Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztertől idén nyáron átvevő Seszták Miklós fejlesztési miniszter már több fórumon is jelezte.
A szolgáltatóváltással a földgáz fogyasztói ára nem változik.

 

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.