Farkas Zoltán
Farkas Zoltán

A gazdasági növekedés egyik akadálya ma Magyarországon a kereslet hiánya, ezért sokat segítene, ha a keresetek évekig a hazai össztermék növekedési ütemét 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben emelkednének – ezzel, és egy egészen új gazdaságpolitikai keret ismertetésével lepte meg hallgatóságát Surányi György.

Magyarország gyorsuló ütemben távolodik Európától, Orbán Viktor kormányfő folyamatos háborút folytat, amelyet a mi adónkból és az EU fejlesztésre szánt támogatásaiból finanszíroz; ehhez birtokolja Matolcsy pénznyomdáját és a Habony-Vajna kettős propagandagépezetét is – jellemezte az országos állapotokat Szeged szocialista polgármestere az önkormányzat és a Pénzügykutató Zrt. csütörtöki konferenciáján. Botka László hozzáfűzte: Orbán Viktortól senki nem szabadítja meg az országot, sem Brüsszel, sem más hatalom, ezt „nekünk kell megtennünk”. Ehhez meg kell szerezni még egymillió öntudatos magyar állampolgár támogatását, és a 106 választókörzet nagy többségében győzni kell a választásokon – fejtegette.

„Minden demokratikus szavazatra szükség van. De nem minden demokratikus politikusra. Azokra nem, akik tehertételt jelentenek” – jelentette ki határozottan Botka. Majd szinte magyarázólag azzal toldotta meg: „ne függjünk sem Orbán Viktor, sem más önjelölt népvezér kegyeitől”. Nevet nem említett, értse, ki hogyan akarja.

Kettős meglepetés

„Igyekszem magam távol tartani a politika nagyon sikamlós terepéről, ebben én járatlan vagyok” – szerénykedett Botka erős kezdése után Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke. Őt a konferencia társszervezője, a Pénzügykutatót vezető Lengyel László úgy mutatta be, hogy itt és most felvázolja egy új gazdaságpolitika kereteit. És minő csoda, ez meg is történt.

A kettes számú meglepetés pedig az volt, hogy az a Surányi, akinek a nevére még a gazdaságpolitika mélységeit nem ismerő közönség is kórusban rávágná: „exportorientált, beruházásvezérelt növekedés”,  most egészen mással állt elő.

Persze ő is abból indult ki: nem igaz, hogy Magyarország jobban teljesít, hiszen az elmúlt 10-12 évben távolodott a fejlett európai országoktól, és a környező gazdaságok is elhúztak mellette. Ahhoz, hogy a különbség ne nőjön tovább, közel kétszer olyan gyors növekedésre volna szükség, mint amire képes.

Surányi szerint szakmán belül közmegegyezés van abban, hogy ez az úgynevezett potenciális növekedés legfeljebb 2,5 százalék lehet, ami kevés. Ahhoz, hogy ne nőjön a távolság, minimum évi 3 százalékos növekedésre volna szükség, a felzárkózáshoz pedig 3,5-4 százalékosra fejtegette. Erre szerinte Magyarország az 1995/1996-os stabilizációtól 2002/2003-ig képes volt, miért ne lehetne ezt megismételni.

A Surányi-fordulat

Itt egy pillanatra érdemes megállni: a rendszerváltás utáni költségvetési csődhelyzetből Surányi György és Bokros Lajos stabilizációs politikája mentette ki az országot, a jegybankelnök és a pénzügyminiszter akkori terápiáját alapvetően a piacgazdasági átmenet gyorsítása, a külföldi tőke bevonása, erős exportérdekeltség, valamint a jövedelmek fájdalmas átcsoportosítás jellemezte (a fogyasztásról a beruházások területére).

Ennek a politikának a fő vonalait az első Orbán-kormány is megtartotta, a gyors gazdasági növekedésnek csak töredékét fordította az életszínvonal és az életkörülmények javítására. Ezzel ágyaztak meg az MSZP 2002-es „Magyarország többet érdemel”-kampányának, amit aztán tett követett (mármint fedezet nélküli költekezés). No és a magyar gazdaság leszakadásának kezdete.

A folytatás sem maradt el, Orbán Viktor kormányának a tevékenységét is beleértve.

A kitérő után térjünk vissza a Surányi-fordulathoz. Az akkori megszorítások egyik vezéralakja, akit a politikai szlengben előszeretettel illetnek a „monetarista” szitokjelzővel, ma kifejezetten más terápiát tart szükségesnek, mint húsz évvel ezelőtt. Ha már a nagyvonalú címkézésnél tartunk, új elgondolásaiban inkább keynesista elemek fedezhetők fel; bár ettől a leegyszerűsítéstől ő nyilván hideglelést kap.

 A növekedésnél izmosabb keresetemelés kell

A jelenlegi állapotot „kereslethiánnyal” jellemezte, ami azt mutatja, hogy sem a beruházók, sem a fogyasztók nem bíznak a gazdaságpolitikában. A bizalom helyreállításához szerinte is szükség van mindarra, amit az orbáni rendszer kritikusai hajtogatnak – jogbiztonságra, a tulajdon védelmére, a szerződések betartására, gyors, hatékony igazságszolgáltatásra, az ágazatok közti különbségtételt megszüntető, semleges szabályozásra –, ám ezen kívül a teljes gazdaság- és monetáris politikai arzenált be kell vetni a kereslethiány megszüntetése érdekében.

Olyan nagy a fizetési mérleg többlete, hogy az egyensúlyt a béremelés következtében meglóduló áruimport sem veszélyezteti – latolgatta.

Meg kell állapodni a szociális partnerekkel abban, hogy a hazai össztermék, a GDP növekedését 2-3 százalékponttal meghaladó mértékben nőnek a keresetek – akár 3-5 évig is. Feltéve, hogy a fizetési mérleg többlete megmarad, hogy az infláció három százaléknál tovább nem nő, hogy az államadósság folyamatosan mérséklődik, és amennyiben a világgazdasági feltételek nem fordulnak ellenünk. Mert ha bármelyik bekövetkezik, akkor a programot újra kell gondolni.

A minimálbérek emelkedése akár 4-5 százalékkal is meghaladhatja a GDP-ét, ami annyit tesz, hogy egyes években akár 8-9 százalékkal is megugorhatnak. A lakossági kereslet élénkítésén kívül a beruházások meglódítására is szükség van, például a lakáspiacon. A jegybanki alapítványok 270 milliárd forintos vagyonát is részben az államadósság csökkentésére, részben beruházásokra lehetne fordítani – javasolta.

Aligha vitatható, hogy a rokonok gazdagításánál ez a megoldás nemzetgazdasági szempontból kétségkívül hasznosabb. 

„A fogyasztás- és beruházásélénkítő gazdaságpolitikával 2-3 év alatt vissza lehet nyerni a befektetők bizalmát” – mondta Surányi. Ám bármennyire lehet is bízni abban, hogy egy ilyen politika többletjövedelmet teremt, a költségvetés helyzete miatt az adópolitikában is változtatásokra van szükség. Főleg, mert az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika tőkeigénye is meglehetősen nagy.

Az alacsony jövedelmeket közel 50 százalékos elvonás terheli, ami csaknem Európa-rekord. Surányi úgy véli, emiatt az ő szja-kulcsukat 6-7 százalékkal mérsékelni kell. Ennek ellentételeként a mai 15 százalékos kulcsot 17 százalékra volna célszerű emelni, és még két további kulcs is bejönne, 20, illetve 23-24 százalékkal. A változtatás szaldója közel 600 milliárd forint, amire új szociálpolitikát lehet alapozni – kalkulált. Továbbá, a gazdasági versenyt torzító ágazati különadóktól is meg kellene szabadulni előbb-utóbb, leszámítva a bankadót, amelynek mértékét elég az uniós átlaghoz igazítani.

De mindehhez konszenzusra van szükség, és persze valódi vitára, amely a programot akár új elemekkel is gazdagíthatja – mondta. És ez már önmagában is fordulat a mai, kinyilatkoztatásokra és öndicséretre korlátozódó kormányzati politikával szemben.

Az ismertetett gazdaságpolitikai keret persze ennél jóval árnyaltabb, és több más elemet is tartalmaz. Csak Surányi Györgyön múlik, mikor és hol fejti ki teljes részletességgel. Amúgy az idei esztendő gazdaságpolitikai fejleményeinek némelyike hasonlít az ő felvetéséhez: ilyen például, hogy a nettó átlagkeresetek az év első nyolc hónapjában átlagosan 7,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezzel még a Surányi-féle béremelési javaslatra is rálicitál a kormány. A nettó bérek száguldásába belejátszik az szja-csökkentés, valamint a központi béremelések és az egyre fájdalmasabb munkaerőhiány következményei.  

Azt, hogy mindez véletlenszerű egybeesés vagy formai hasonlóság, ezúttal ne firtassuk. Érjük be a régi bölcsességgel: ha ketten ugyanazt mondják, az még nem feltétlenül ugyanaz.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egy képviselő nem gondolta végig, mit mond, mikor betámadta Greta Thunberget

Egy képviselő nem gondolta végig, mit mond, mikor betámadta Greta Thunberget

Ralph Laurent megihlette a Jóbarátok – megérkezett a Rachel Green-kollekció

Ralph Laurent megihlette a Jóbarátok – megérkezett a Rachel Green-kollekció

Nem akusztikus támadás áll az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedése mögött

Nem akusztikus támadás áll az amerikai diplomaták rejtélyes megbetegedése mögött

Ultraluxus Bentley divatterepjáró cowboyoknak

Ultraluxus Bentley divatterepjáró cowboyoknak

A legszelídebb motorosok felvonulása ma lesz Budapesten

A legszelídebb motorosok felvonulása ma lesz Budapesten

Pintér szerint akkora siker a magyar gyártású tűzoltóautó, hogy ezért ma már a mentőket is ugyanott építik fel

Pintér szerint akkora siker a magyar gyártású tűzoltóautó, hogy ezért ma már a mentőket is ugyanott építik fel