Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Nemzetközi Bálnabizottság portorozsi ülésén leszavazták a dél-atlanti bálna menedékhelyéről beterjesztett javaslatot – jelentette az AFP hírügynökség szlovéniai tudósítója.
Néhány dél-amerikai és afrikai ország már régóta indítványozza, hogy az Atlanti-óceán déli részén, egy kb. húszmillió négyzetkilométeres területet nyilvánítsanak bálna menedékhelynek. Vagyis ezen a tengeri szakaszon tilos lenne még a tudományos célból engedélyezett bálnavadászat is. De a javaslat nem kapta meg a 75 százalékos támogatottságot, 68 tagországból csak 38 szavazta meg, így elvetették.
Három bálnavadász ország, Japán, Norvégia és Izland, sikeresen lobbizott, bár az sem kizárt, hogy a FIFA és a NOB mintájára, egyszerűen voksokat vett olyan országoktól, amelyek közvetlenül nem érdekeltek a bálnabizniszben. Mert a védelmi zóna ötletét sem csupán az állatvédelem inspirálta. A javaslattal előálló országok számára komoly bevételi forrás a bálnaturizmus. A hatalmas tengeri emlősök fotózásáért, videózásáért nagy összegeket fizetnek a turisták, akiknek a száma folyamatosan nő.
A dél-atlanti vizeken a huszadik század végén nagyon sok bálnát ejtettek el, de mostanában már inkább másutt zajlik a vadászat. Igaz, bármikor visszatérhetnek a vadászok oda is, ellehetetlenítve a békés bálnaturizmust. Tehát a bálnavadász országok fenn akarják tartani ezt a lehetőséget, és elvi okokból sem akarnak semmiféle további korlátozást elfogadni. Merthogy korlátok már léteznek.
Három évtizede érvényben van az általános vadászati tilalom. De ez alól több ország is, ilyen-olyan ürügyekkel, derogációt, vagyis felmentést kapott. Japán például tudományos kísérleti célokra hivatkozva kapott felmentést, miközben mindenki tudja, hogy a „kísérleti alanyok” a vacsoraasztalon végzik. Tehát a komoly halászflottával rendelkező Japán valójában kereskedelmi célú vadászatot folytat, mert a bálnahús a japánok egyik legkedveltebb csemegéje. De szeretik sok észak-európai országban is, ahol nem csak a fogyasztás, de a vadászat is ősi tradíció, a széles értelemben vett nemzeti kultúra része. Tehát egyelőre a szabálysértő vadászok állnak nyerésre. Igaz a tenger élővilágával foglalkozó szakértők között is vita van, mert nem mindegyik gondolja úgy, hogy a bálnapopuláció léte veszélyben van.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Filozófus, rapper, filmproducer és miniszterelnök egy képen.
1948 óta nem volt ekkora meleg augusztus 10-én.
Úgy tűnik, Budapest várhat, amíg vége van a nyárnak.