szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Sokan csak álmodhatnak új lakásba költözésről, és inkább a jelenlegi lakásukat próbálják felújítani. Lakás-takarékpénztárral néhány év alatt könnyedén összegyűjthető a szükséges összeg, de az állami támogatás is nagyon jól jön – derül ki a Bankmonitor elemzéséből.

Bármennyire is vigyázunk, az ingatlanoknál előjönnek olyan problémák, amelyek kisebb-nagyobb felújítással oldhatóak csak meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy több százezer, vagy akár millió forintos kiadással nem lehet előtakarékosság és/vagy hitelfelvétel nélkül megbirkózni. Szerencsére van olyan megoldás, amivel a lakásfelújítási kiadások könnyedén fedezhetőek, ez pedig nem más, mint a lakástakarékpénztár.

Nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora költséggel jár egy lakásfelújítás, de a Bankmonitor becslése szerint évente a lakás vételi értékének 1,5 százalékát minden további nélkül el lehet erre költeni. A lakástakarék előnyei több év alatt érnek be, ezért úgy számolt a portál, hogy 5 év alatt összességében - a lakás értékétől függően - 1-3 millió forintot is ki lehet fizetni felújításokra.

A legnagyobb előnyt akkor lehet elérni az állami támogatással, ha önmagában megtakarításból sikerül a célul kitűzött összeget felhalmozni. Egy szerződéssel havi 20 ezer forint megtakarítás mellett lehet elérni az állami támogatás plafonját (72 ezer forintot évente), viszont ugyanarra a lakáscélra több szerződés is köthető. Az alábbi táblázat alapján egy nagyobb, 40 millió forint értékű lakásra két szerződéssel már összegyűjthető 5 év alatt 3 millió forint.

©

Ha úgy hozná az élet, hogy nem tud a keresetéből havonta ennyit megtakarítani, akkor választhatja a hitellel kombinált megoldást is.

Nézzük, hogy egy 20 milliós lakás esetében hogyan néz ki a matek. Ebben az esetben 5 évig havi 9 ezer forintot tesz félre, majd a felvehető hitelt még 6 évig, havi 14 ezer 800 forintjával törleszti. Ezt akkor érdemes választani, ha a családi költségvetés megköti a kezét, hiszen ugyanazt a célt kisebb havi összeggel is elérheti.

Ezzel a kalkulátorral a saját igényeinek megfelelő megoldást választhatja ki:

Nem mondunk újdonságot azzal, hogy a magyarok kiemelkednek a régióban és Európában is, ha a saját tulajdonú lakásokban élők arányáról van szó. Az emberek döntő többsége saját ingatlanjában él, viszont, ha a lakások életkorát nézzük, akkor is meglepő eredményeket kapunk.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a 11 éven belül épült ingatlanok aránya mindössze 9 százalék volt. Az ingatlanok 53 százaléka 21 és 50 év közötti időtávon belül épült, vagyis kifejezetten réginek mondható.

©

Beszédes az a szám is, miszerint a 4 millió feletti ingatlanszámhoz képest az utóbbi 15 évben átlagosan csak 154 ezer adásvétel történt (használt és új építésű együtt). Évente átlagosan a lakásállomány 4 százaléka cserélt gazdát, másként megfogalmazva: 27 évente cserélődik le a teljes ingatlanállomány.

Ebből arra az egyszerű következtetésre juthatunk, hogy a többség inkább a saját lakását próbálja rendszeresen szépítgetni, és csak egy szűk körnek van arra lehetősége, hogy új lakásba költözzön.

Több okból is megéri az állagmegóvásra költeni, hiszen a komfortérzet javul, csökkenhet a rezsi, ráadásul az ingatlan könnyebben eladhatóvá válik, és az értékét is jobban megőrzi. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!