szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nincs esély 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedésre, mondta Csaba László akadémikus, Mellár Tamás egyetemi tanár pedig a gazdaság gyenge növekedési képességét elemezte, népes hallgatóság előtt. A padsorokban feltűnt Sólyom László korábbi köztársasági elnök és Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere.

A kiútmutatásban reménykedők zsúfolásig megtöltötték a Horánszky utcában lévő jezsuita központ Párbeszéd Háza előadótermét. Sólyom László „polgári köre” szerdán két alapító, Csaba László és Mellár Tamás gazdaságpolitikai előadását hallgatta meg. Az idézőjel annak szól, hogy a korábbi köztársasági elnök természetesen nem Orbán Viktor egykori polgári köreit másolja. A 2015 márciusában alapított Eötvös József csoportban a politikai jobboldalhoz, ha tetszik, konzervativizmushoz vonzódó gondolkodók, tudósok jönnek össze viszonylag rendszeresen. A csoport célja, hogy „olyan értékelvű közösséget” teremtsen, amelyben a közéleti kérdéseket „színvonalasan és őszintén” vitatják meg. 

Az Eötvös József csoport alapítói
Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Jakab András, Jóri András, Kádár Béla, Mellár Tamás, Sólyom László, Tölgyessy Péter és Urbán László

Vajon a gazdasági növekedés rátája hogyan megy fel 2 százalékról 4-4,5 százalékra? – vetette fel Csaba László akadémikus, aki szerint erre nincs esély. A magyarázat, csak címszavakban:

-          a beruházási ráta tavaly 10 százalékkal csökkent, ha idén emelkedik is, abból a gazdaság nem tud ekkora lendületet venni;

-          a külpiaci helyzet nem támasztja alá a gyors növekedést;

-          jöhetne ugyan uniós támogatás, de egyelőre nem jön, ha a kormány ezt előfinanszírozással akarja helyettesíteni, azzal növeli az államadósságot;

-          a növekedés akadálya a képzett, motivált munkaerő hiánya is;

-          kutatásra és fejlesztésre csupán a GDP 1,5 százalékát költjük, holott az uniós ajánlás 3 százalék.

Csaba László a kiút elemei közül egyetlen egyet jelölt meg: az oktatást, történetesen az óvodától az egyetemig. Ez nyitja meg a mobilitás kapuit, ráadásul ez „a mi kezünkben van, nem függ az olajáraktól” – ironizált. A felsőoktatásban „exponenciálisan növekszik a lemaradásunk”, fejtegette, hozzátéve, hogy békén kellene hagyni végre az egyetemeket. A felsőfokú végzettségűek döntő többsége el tud helyezkedni, nem ők vannak állás nélkül, hanem azok, akik az elemi dolgokat nem tanulták meg – fűzte hozzá.

Csaba László
©

Ady Endre kompországa most Nyugatról Keletre tart

 – jellemezte Magyarország pozícióját Mellár Tamás. Az egyetemi tanár szerint

-          gyenge a polgári társadalom, töredékes a középosztály, hiányoznak a polgári értékek;

-          vannak ugyan demokratikus és piaci intézményeink, de nem a megfelelő módon, diszfunkcionálisan működnek;

-          az intézmények nem befogadó, hanem kirekesztő jelleggel működnek, ami az Acemoglu–Robinson-szerzőpáros híres könyve szerint (Miért buknak el nemzetek, HVG Kiadó, 2013) lecsúszáshoz vezet.

Kis kitérővel említsük meg, hogy Mellár Tamás az első Orbán-kormány idején a KSH elnöke volt, és miközben Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a 7 százalékos gazdasági növekedésről elmélkedett, ő a Közgazdasági Szemlében arról írt alapos és bölcs tanulmányt, hogy a termelési tényezőkből ez nem következik.

„Improduktív módon működik a magyar gazdaság” – mondta ezúttal is, amit azzal jellemzett, hogy „minden 1 százalékos növekedéshez 2,5 százalékos többletforrásra van szükség”. A szociálliberális kormány két ciklusa alatt, 2002 és 2010 között összesen 17 százalékkal nőtt a gazdaság, ezt a GDP 34 százalékára rúgó többletforrás (többletadósság) alapozta meg. Ám 2010 után még rosszabb volt a bizonyítvány – fejtegette –, mert 10 százalékos növekedéshez ekkor már a GDP 35 százalékára tehető többletforrás bevonása történt meg. Ebből 10 százalék volt a magán-nyugdíjpénztári vagyon, 26 százalék az EU-támogatás, a GDP 5 százalékával csökkentek a devizatartalékok: bár ez 41 százalék, de ebből le kell vonni 5 százalékot, mert ennyivel csökkent a GDP-arányos államadósság.

Mellár Tamás
©

A teendőket Mellár Tamás így foglalta össze:

         A nemzeti intézmények (Magyar Nemzeti Bank, Központi Statisztikai Hivatal, Állami Számvevőszék) függetlenségét helyre kell állítani, vezetőit paritásos alapon választaná ki a kormány, az ellenzék és a szakmai szervezetek;

-          Kulcskérdés az oktatás, ezért a szakma bevonásával új oktatási programot kell létrehozni, ezt társadalmi vitára bocsátani, majd a végső változathoz elegendő közpénzt kell rendelni;

-          Több forrás kutatásra és fejlesztésre;

-          Dereguláció, az állami intézményrendszer felülvizsgálata;

-          A korrupció visszaszorítása;

-          Piacépítés, a monopóliumok lebontása, a kis- és középvállalati szektor lehetőségeinek növelése;

-          A progresszív személyi jövedelemadó visszaállítása, mert az egykulcsos „a világ legigazságtalanabb adórendszere”;

-          Limithez kötött vagyonadó bevezetése, például ezer hektár földbirtok vagy 100 milliós vagyon felett.

Bármilyen politikai változás jön is, a megszerzett vagyonokat bíróságon nem lehet visszaperelni, de meg lehet adóztatni – latolgatta az egyetemi tanár, aki még a vagyondézsma lehetőségét sem zárta ki. Viszont nem is részletezte, ám arra utalt, hogy ez „egyfajta igazságszolgáltatás volna az embereknek”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Letiltotta a Twitter Ali Hamenei ajatollah egyik fiókját

Letiltotta a Twitter Ali Hamenei ajatollah egyik fiókját

A kormány harmadik levelétől sem lettek okosabbak az oltásra regisztrálók

A kormány harmadik levelétől sem lettek okosabbak az oltásra regisztrálók

Valódi szakember váltotta a NASA klímaszkeptikus vezetőjét, akit még Trump nevezett ki

Valódi szakember váltotta a NASA klímaszkeptikus vezetőjét, akit még Trump nevezett ki