Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Ellentmond a bírói vélemény a Fővárosi Főügyészség keddi nyilatkozatának, amely szerint az egyik szakértő kizárása után sincs akadálya, hogy a Quaestor-per bizonyításánál használt szakértői véleményt használják.
A per terjedelmes szakértői véleményét készítő egyik kirendelt szakértő elfogultság miatti kizárását másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla hagyta helyben. Lapunk ezzel kapcsolatos cikkére reagálva a Főügyészség is a végzés egy részét idézte. E szerint: „az együttesen adott szakvélemény lényegében azt jelenti, hogy annak minden megállapításával egyetértenek a szakvélemény készítői, így az egyik szakértő kizárása a szakvélemény felhasználhatóságát alapvetően nem érinti”.
Jogi szakértők szerint azonban a gyakorlatban nem lehet szétbontani a terjedelmes szakvéleményt, így az sem elképzelhető, hogy kiválasztják és továbbra is felhasználják a bizonyításnál azokat a részeket, amelyeknek a szerzőjénél nem merül fel az elfogultság gyanúja.
Így gondolta a Quaestor-perben eljáró bíró is, aki december 15-én döntött a szakértő kizárásáról. Az ATV Híradójának felvételén is hallható döntésében akkor úgy fogalmazott: „a törvényszék döntésének jogerőre emelkedését követően azt jelenti, hogy az eljárásban jelenleg rendelkezésre álló szakvélemény a továbbiakban figyelembe nem lesz vehető. "(A felvételen 2:45-től hallható a döntésnek ez a része.)
Nehéz elképzelni, hogy a jogerős végzés meghozatala után a bíró meggondolta volna magát, és mégis úgy ítéli, hogy elfogadható a mellékletekkel együtt 8800 oldalas szakértői vélemény. Ebből egyébként a vádirat sok helyen szóról szóra idéz.
| Főügyészség: az Ítélőtábla is egyetért |
Cikkünk megjelenése után a Fővárosi Főügyészség így reagált: Nem „az ügyészség szerint nincs akadálya” annak, hogy az egyik szakértő kizárása ellenére a szakvéleményt felhasználják az eljárásban, hanem a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság jogerős végzésben iránymutatása szerint. Arról van ugyanis szó, hogy az elsőfokú bíró, amikor egy hónappal ezelőtt kihirdette a végzést, akkor a szakvélemény továbbiakban történő felhasználhatóságát másképp látta, mint a felettes bíróság most. A Fővárosi Főügyészég a fenti jogi helyzetet közölte a tegnapi reakciójában is; így a fenti jogi álláspontot kizárólag az ügyészségnek tulajdonítani helytelen, a közvélemény szempontjából pedig félrevezető. |
