Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Minden eddiginél olcsóbb olimpiát rendezhet Budapest 2024-ben – legalábbis ezzel próbálnak kampányolni a magyar pályázat írói. A számok mögé nézve azonban azt látjuk: egy akkora gazdaságnak, mint amilyen Magyarországé, még így is hatalmas falat volna az olimpia megrendezése.
hvg.hu
Látványos a különbség, ha azt próbáljuk kiszámolni, hogy az állam egy lakójának mennyibe kerülne az olimpiarendezés. Ebben egyértelműen mi állunk a legrosszabbul: még ha egy fillérrel sem emelkednének a rendezési költségek a mostani ígérethez képest, akkor is minden egyes magyarnak átlagosan kétszer annyi pénzébe kerülne az olimpia, mint a kaliforniaiaknak. Az átlagfrancia pedig alig harmadannyit fizethetne, mint a magyarok. Márpedig a pályázathoz a NOB elvárta, hogy az állam vállaljon kezességet, ha bármi vesztesége lenne az olimpiának. Ezt a támogatást a magyar és a francia kormány is megadta, Los Angeles esetében pedig az USA helyett Kalifornia vezetése vállalta a pénzügyi segítséget.
Egyedül akkor nem a mi helyzetünk a legrosszabb, ha a költségeket a rendező város lakói között próbáljuk szétosztani. Ekkor azt kapjuk, hogy egy átlagos budapestitől 440 ezer forintot vennének el az olimpiarendezésre, ami feleannyi, mint amennyibe egy párizsinak kerülne az egész ügy, de majdnem négyszer több, amennyibe egy Los Angeles-inek fájnának a játékok. Mindhárom helyen csak a városhatáron belül élőket vettük számításba, a legfrissebb népességi adatokat használva, vagyis 1,73 millió budapestivel számoltunk.
| Drága az olimpia, mert tilos a csúszás |
| Szinte napra pontosan 35 éve, 1982. február 12-én adták át a Budapest Sportcsarnokot. A beruházásnak mai szemmel az egyik legnagyobb érdekessége az volt, hogy az előre vállalt határidőhöz és az árhoz képest is jobb feltételekkel tudták átadni. Az ma szinte elképzelhetetlen, hogy menet közben ne nőjön az ár, a másik feltételnek azonban teljesülnie kéne, ha Budapest elnyerné a 2024-es olimpia rendezését. Egy nemrég publikált tanulmány épp azzal indokolta az olimpiák költségének brutális elszállását, hogy a határidő kötött, tilos kicsúszni belőle, ezért gyakran minden más szempontot annak rendelnek alá, hogy időre készen legyenek. |
A bűvös szám Budapest pályázatában 774 milliárd forint – a PricewaterhouseCoopers megvalósíthatósági tanulmánya szerint ennyibe kerülne olimpiát rendezni a magyar fővárosban. Ez a modern kor legolcsóbbjává tenné a budapesti olimpiát. A riói szervezők például 1300 milliárd forintnál is többet költöttek, a negatív példaként gyakran emlegetett athéni játékok pedig 4350 milliárd forintba kerültek. Ezzel persze meg sem közelítik Szocsi 14 700 vagy Peking 12 700 milliárd forintos költségét. Ha tartanánk a mostani tervet, akkor a budapesti olimpiarendezés kevesebb mint feleannyiba kerülne, mint ha Párizsba vagy Los Angelesbe vinnék a játékokat. A francia pályázatot időközben már át kellett írni, így egy kicsit drágult az eredeti ötletekhez képest, az amerikaiak pedig egy elegáns megoldással 10 százalék pluszt már hozzászámoltak a költségeikhez az előre nem látható kiadásokra.
Brick Visual
De ha igaznak fogadjuk el a 774 milliárdos számot és feltételezzük, hogy semmi extra kiadás nem jelentkezik időközben, akkor sem mi úsznánk meg a legolcsóbban az olimpiarendezést. A tervezett költség a magyar GDP 2,3 százaléka, eközben Párizs a francia GDP 0,3 százalékával számol, Los Angelesnél pedig 0,2 százalék alatti ez az adat. Ez utóbbinál ismét Kalifornia GDP-jéhez viszonyítottunk, ha az USA-ét néznénk, ennél is sokkal alacsonyabb szám jött volna ki.
| Az ősi trükk: máshol számolják el az olimpia költségeit |
| Nem érdemes nagy összegben fogadni arra, hogy sikerülhet tartani az eredeti pénzügyi terveket, ha megkapnánk a rendezési jogot. Egyrészt szinte lehetetlen olyan magyar gigaberuházást találni, amelynél az árak ne szállnának el durván a bejelentés és az átadás között – átlagosan kicsit több, mint ötszörös szokott lenni a drágulás. Ennél is fontosabb viszont, hogy már most trükköznek a számokkal. A Kemény Ferenc sportfejlesztési program, amelyben legalább 200 milliárd forintért 11 sportlétesítményt húznának fel, papíron az utánpótlás- és a szabadidősport kedvéért, tökéletes lehet arra, hogy egy sor beruházást ne az olimpia költségei között számoljanak el. De a 774 milliárd forintba nem számoltak bele más fejlesztéseket sem, amelyeket elvileg az olimpiától függetlenül el kellene végezni. |
A budapesti szervezők előszeretettel hivatkoznak a NOB Agenda 2020 programjára. Ennek a lényege az, hogy olcsó és fenntartható olimpiákat rendezzenek – Budapesten ezért is fontos alacsony építkezési költségeket ígérni. Párizs és Los Angeles máshogy közelíti meg a fenntarthatóság kérdését. A két riválisunknál azt hirdetik: az olimpia létesítményei nagy részben már most készen vannak (Párizsban például a versenyhelyszínek 95 százaléka vagy csak ideiglenes lesz, vagy már megépült), ezért nem lesz probléma a hasznosításukkal 2024 után sem.
