szerző:
Jandó Zoltán
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A február elejére tervezett nemzetközi kampány nem indult el, a pályázat harmadik szakaszának dokumentációs anyagát nem hozták nyilvánosságra, bár a NOB-nak már bő három hete megküldték ezt az anyagot.

Többen szó szerint elsírták magukat az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Nonprofit Zrt. alkalmazottai közül, amikor kiderült, hogy a kormányzat visszavonja a főváros kandidálását. A projekten dolgozók csalódottsága nem meglepő, hiszen még a hét elején sem erre utalt a belső kommunikáció. Azzal mindenki tisztában volt, hogy van ilyen forgatókönyv, a többség mégis abban bízott, a kormányzat beleáll a népszavazásba. Kaptak is arra utaló jelzéseket, hogy nem lefutott még ez a kérdés.

A történtek miatt most épp ezért sokan dühösek a kormányzatra, úgy élik meg a történteket, hogy politikai okokból egyszerűen hátba szúrták őket. Tegnap óta ráadásul azt is tudják, hogy a munkahelyüket a lehető leggyorsabban megpróbálják beszántani. Fürjes Balázs, a pályázat kormánybiztosa ugyanis az ATV-n bejelentette: a Budapest 2024 igazgatósága már utasítást adott a cég bezárására. Ezzel egy időben pedig viharos gyorsasággal megkezdték eltüntetni a korábbi kampány plakátjait is.

Többen a kudarc okának is a kabinet korábbi tétlenkedését tartják. Úgy látják, az olimpia ellenzőinek erős kommunikációjával szemben nem indult egyfajta ellentámadás, vagy legalább valami szolid kampány, ami kiegyenlítettebbé tette volna az erőviszonyokat.

Nem lefutott meccs 

A Budapest 2024-nél ugyanis úgy látták, egy népszavazás valószínűleg egyáltalán nem lenne lefutott meccs, noha most már az optimistábbak szerint is 40 százalék alatt van az olimpia támogatóinak aránya. Akár nyerhető és – ha a nyaralók nagy száma nem tolja le túlzottan a részvételt – érvényes is lehetne a referendum, ha megfelelő kommunikációt tennének mögé. Ráadásul, ha a voksolást a vélhetően magyar szempontból sikeres vizes világbajnokság környékére időzítik, az tovább növelte volna az esélyeket.

Fazekas István

A pályázaton dolgozók szerint a gond annyi, hogy erre semmilyen kormányzati szándék nem volt. A kommunikáció leállítására is a legfelsőbb politikai körökből érkezhetett utasítás. Legalábbis erre utal, hogy a témában nemcsak a Budapest 2024. Zrt. és a kabinet maradt néma, de még a kormányzati sajtó sem publikált érdemben olimpiapárti írásokat az aláírásgyűjtés idején. A kabinetben valószínűleg attól tartottak, hogy minden megjelenés a Momentum malmára hajtja a vizet, és el akarták kerülni, hogy épp emiatt legyen meg a szükséges számú aláírás. Ezt a megközelítést erősíti, hogy a partizánakciók – mint például a Bencsik András féle hazaárulózás – épp ilyen hatást értek el.

Nem csak ez volt a némaság oka, legalább ekkora szerepet játszhat, hogy a kabinetben nem volt egységes az olimpia megítélése. A hvg.hu úgy tudja, a kormányzati kommunikációért is felelős Rogán Antal például a kezdetektől nem rajongott a pályázatért. Érdekesség, hogy Rogán ebben a kérdésben legnagyobb politikai ellenfelével, Lázár Jánossal is egy platformra került. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis állítólag szintén nem volt elragadtatva az ötkarikás játékok ötletétől. Valószínűleg mindketten túl nagy politikai kockázatot láttak abban, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alig több mint fél évvel a 2018-as választások előtt dönt a rendezésről.

Mégsem számít az olcsóság? 

Nem csak a hazai támogatottság növelését célzó kommunikáció, és a társadalmi párbeszéd maradt el: a február elejére tervezett nemzetközi kampány sem indult meg. Sőt, a pályázat harmadik szakaszának dokumentációs anyagát sem hozták egyelőre nyilvánosságra, holott a NOB-nak már bő három hete megküldték ezt az anyagot.

Ebben az esetben érthető a kivárás. A dokumentum ugyanis az Olimpiai Játékok Szervező Bizottságának (OCOG) részletes költségvetését is tartalmazza, ami azonban a hvg.hu információi szerint jelentősen eltér az eredeti megvalósíthatósági tanulmányban szereplőtől.

MTI / Máthé Zoltán

Utóbbiban az OCOG várható kiadásait 2,96 milliárd dollárra (jelenlegi árfolyamon 862,2 milliárd forintra) becsülték, a friss anyagban azonban információink szerint ennél forintban százmilliárdos nagyságrenddel nagyobb tétel szerepel. Mivel az eredeti elképzelések szerint a bevételek éppen fedezték volna a költségeket, ha nem volt előbbi soron is növekedés, akkor az új terv már a szervezőbizottság működésében is veszteséggel számol.

Ez is jól mutatja, hogy nem teljesen valós az a kormányzati narratíva, hogy Budapest esélyesként vágott volna neki a szeptemberi NOB-szavazásnak. Bár kétségtelen, hogy az olcsóbb olimpiát célzó Agenda2020 koncepció alapján a magyar fővárosnak kellett volna befutnia, de a NOB-nál ez a megközelítés még finoman szólva sem vert mélyen gyökeret. Még az Agenda2020 legnagyobb támogatói is fogalmaznak meg néha a koncepcióval teljesen ellentétes elvárásokat, ami egyértelműen a nagyobb pályázóknak kedvez.

Nem véletlen, hogy a támogatók fejében – és erről többen nyilatkoztak is – a 2024-es pályázat a kezdetektől úgy élt, mint a 2028-as előkészítése, egyfajta tapasztalatszerzés. Olyan elképzelés is volt, hogy ha véletlenül mégis elnyerjük a hét év múlva esedékes játékokat, akkor a Budapest 2024 Zrt. alakul át a szervezőbizottsággá, egyébként a cég folytatja a munkáját, és felkészül a négy évvel későbbi pályázatra. A társaság feloszlatása és az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai is azt mutatják azonban, hogy a kabinet végleg elengedte a kandidálást.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!