Nem kell félni a budapesti olimpia költségei miatt, hiszen a legtöbb beruházás akkor is megvalósul, ha nem mi kapjuk meg a rendezési jogot – összeszámolni is nehéz volna, hányszor nyugtattak mindenkit ezzel a szervezők. Persze mindez arra is tökéletes módszer volt, hogy több százmilliárd forint elköltését ne az olimpia árába számítsák bele. Most, hogy eldőlt, nem nálunk tartják meg a játékokat 2024-ben, itt az idő átnézni, mi mindenről ígérték, hogy akkor is elkészül, ha szó sem lesz budapesti olimpiáról.

Az új olimpiai stadion látványterve

Budapest 2024

Például atlétikai stadion mindenképp épülne a Csepel-sziget bejáratához, már ha komolyan vehetjük a kormány ígéreteit. De ugyanígy megépülhet egy 20 ezer fősre tervezett teniszcentrum, vagy az új Nemzeti Lovas Központ. Minderről a Kemény Ferenc sportfejlesztési programban határoztak. Ebben a tervben összesen 11 olyan fejlesztést soroltak fel, amelyekre papíron nem az olimpia, hanem a magyar utánpótlás- és a szabadidősport igényei miatt van szükség, így olimpia nélkül is elkészülnének, ráadásul már 2022-re. Az ötlet kritikusai szerint persze valójában nincs másról szó, mint hogy a legalább 200 milliárd forintos építkezéseket ne az olimpia költségei között számolják el, így megfeleljünk a NOB gazdaságossági reformjának.

Mindez tehát elvileg felépülhetne a pályázat visszavonása után is – a méreteket persze lehet, hogy át fogják gondolni. Az viszont így is látszik, hogy hiába kampányoltak azzal, mekkorát nyerhetne a magyar szlalomkajak egy budapesti olimpiával, valójában ezt a pályát az ötkarikás játékok nélkül is felépítenék.

hvg

Szintén újra kell gondolni a közlekedésfejlesztés ügyét. A megvalósíthatósági tanulmány úgy számolt: az olimpiarendezés 774 milliárd forintos költségének alig három százalékát kellene a közlekedési projektekre költeni. Csakhogy ez az igen alacsony szám már azt jelentette volna, amit a meglévő hálózat javítgatására fordítottak volna, a valós költség ennél sokkal nagyobb lenne. A trükk ugyanaz volt, mint a stadionépítéseknél: több mint 1400 milliárd forintot számoltak azokra a közlekedési beruházásokra, amelyeket elvileg az olimpia nélkül is meg kellene valósítani. A PwC 2015-ös megvalósíthatósági tanulmánya szerint mindössze 28 milliárd forint lenne maga az olimpiai projekt közlekedésfejlesztési részének értéke, 421 milliárdba kerülnének azok a tervek, amelyeket az olimpia miatt hoznának előre, és 1451 milliárd, azaz a teljes olimpiai kiadás csaknem duplája mindaz a fejlesztéstömeg, amelyet egyébként is meg kellene csinálni.

A tisztán olimpiai projektek listája igen rövid: a Boráros tér és Csepel bejárata között Duna-korzót építettek volna, és felszedték volna a HÉV-vágányokat, ideiglenes villamospályát építettek volna pár versenyhelyszínhez, és terveztek még P+R parkolókat, valamint kisebb nyomvonal-korrekciókat – mindettől elbúcsúzhatunk. Az előrehozott projektek között a legnagyobb az M1-es és az M7-es autópályák 3+3 sávosra bővítése Győrig, illetve a Balatonig, valamint a Galvani híd megépítése és a Gubacsi híd rekonstrukciója. Ezek mind szerepelnek a kormányzati, valamint a fővárosi tervek között, az autópályákról már kormányhatározat is rendelkezik. Szintén elkezdték előkészíteni a ferihegyi vasút tervezését. A legtöbb tétel viszont a közlekedésfejlesztésben is olyan, hogy az ígéretek szerint meg kéne lenniük az olimpia nélkül is. A főváros hosszú távon komolyan tervez, a városfejlesztési koncepció 17 célkitűzése közül kilenc szól a közlekedésről. Csakhogy ezeket 2030-ig tervezik, így rövid távon biztosan nem lehet mit számon kérni.

Több olyan fejlesztésbe is belevágtak már, amelyekkel mindenképp el kell készülni, mert nem az olimpia lett volna az egyetlen nagy budapesti sportesemény. Ezek közül eddig a leglátványosabb egyértelműen a Dagály teljes átépítése az idei vizes világbajnokságra – az új csodauszoda a versenysportnak valóban jó lesz, de sok még a kérdőjel, hogy hogyan fogják fenntartani a vb után.

Így nézhet ki az új Puskás Stadion

Budapest 2024

Nagy lökés lehet a 2020-as foci-Eb is, amelynek négy meccsét Budapesten játsszák, így a Puskás Ferenc Stadionnal muszáj lesz elkészülni addigra. Eredetileg arról volt szó, hogy 2015-ben már lehet játszani az új stadionban, most 2019-es átadásról szólnak az ígéretek. De a közlekedés is nyerhet az Európa-bajnokságon: az olimpiai pályázatban is úgy kalkuláltak, hogy 2020-ra elkészül a repülőtér mostani fejlesztése, ennek a második ütemét pedig 2024-re időzítették volna, akkorra tervezték, hogy 19 millió utast szolgálhassanak ki a reptéren évente.