Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Nem kell félni a budapesti olimpia költségei miatt, hiszen a legtöbb beruházás akkor is megvalósul, ha nem mi kapjuk meg a rendezési jogot – összeszámolni is nehéz volna, hányszor nyugtattak mindenkit ezzel a szervezők. Persze mindez arra is tökéletes módszer volt, hogy több százmilliárd forint elköltését ne az olimpia árába számítsák bele. Most, hogy eldőlt, nem nálunk tartják meg a játékokat 2024-ben, itt az idő átnézni, mi mindenről ígérték, hogy akkor is elkészül, ha szó sem lesz budapesti olimpiáról.
Az új olimpiai stadion látványterve
Budapest 2024
Például atlétikai stadion mindenképp épülne a Csepel-sziget bejáratához, már ha komolyan vehetjük a kormány ígéreteit. De ugyanígy megépülhet egy 20 ezer fősre tervezett teniszcentrum, vagy az új Nemzeti Lovas Központ. Minderről a Kemény Ferenc sportfejlesztési programban határoztak. Ebben a tervben összesen 11 olyan fejlesztést soroltak fel, amelyekre papíron nem az olimpia, hanem a magyar utánpótlás- és a szabadidősport igényei miatt van szükség, így olimpia nélkül is elkészülnének, ráadásul már 2022-re. Az ötlet kritikusai szerint persze valójában nincs másról szó, mint hogy a legalább 200 milliárd forintos építkezéseket ne az olimpia költségei között számolják el, így megfeleljünk a NOB gazdaságossági reformjának.
| A Kemény Ferenc program tervezett létesítményei |
- Budapesti Xtrém Szabadidő Park, Csepel - Dunai Evezős Központ, Ráckevei Duna-ág, 8 ezres szlalompályával - Budapesti Atlétikai Stadion és szabadtéri edzőpályák, Ferencváros és Csepel, 55 ezer néző befogadására alkalmas, az olimpia után visszabontották volna kisebbre - Fedett pályás atlétikai multifunkciós csarnok, Csepel, 12 500 fős befogadóképességgel - Új Budapesti Teniszközpont, Csepel, 16 teniszpálya - Új Budapesti Velodrom, Óbuda, a volt Fővárosi Gázgyár területén - Takács Károly Nemzeti Lövészeti Központ, a Nagytétényi lőtéren - Nemzeti Lovas Központ, az Üllői Tangazdaság területén - új jégcsarnok, uszoda és futókör, Zuglóban, a Budapesti Olimpiai Központban - BOK Sportcsarnok, új B csarnok, a Budapesti Olimpiai Központban - a Népliget most is sportolásra hasznosított területének fejlesztése |
Mindez tehát elvileg felépülhetne a pályázat visszavonása után is – a méreteket persze lehet, hogy át fogják gondolni. Az viszont így is látszik, hogy hiába kampányoltak azzal, mekkorát nyerhetne a magyar szlalomkajak egy budapesti olimpiával, valójában ezt a pályát az ötkarikás játékok nélkül is felépítenék.
hvg
Szintén újra kell gondolni a közlekedésfejlesztés ügyét. A megvalósíthatósági tanulmány úgy számolt: az olimpiarendezés 774 milliárd forintos költségének alig három százalékát kellene a közlekedési projektekre költeni. Csakhogy ez az igen alacsony szám már azt jelentette volna, amit a meglévő hálózat javítgatására fordítottak volna, a valós költség ennél sokkal nagyobb lenne. A trükk ugyanaz volt, mint a stadionépítéseknél: több mint 1400 milliárd forintot számoltak azokra a közlekedési beruházásokra, amelyeket elvileg az olimpia nélkül is meg kellene valósítani. A PwC 2015-ös megvalósíthatósági tanulmánya szerint mindössze 28 milliárd forint lenne maga az olimpiai projekt közlekedésfejlesztési részének értéke, 421 milliárdba kerülnének azok a tervek, amelyeket az olimpia miatt hoznának előre, és 1451 milliárd, azaz a teljes olimpiai kiadás csaknem duplája mindaz a fejlesztéstömeg, amelyet egyébként is meg kellene csinálni.
A tisztán olimpiai projektek listája igen rövid: a Boráros tér és Csepel bejárata között Duna-korzót építettek volna, és felszedték volna a HÉV-vágányokat, ideiglenes villamospályát építettek volna pár versenyhelyszínhez, és terveztek még P+R parkolókat, valamint kisebb nyomvonal-korrekciókat – mindettől elbúcsúzhatunk. Az előrehozott projektek között a legnagyobb az M1-es és az M7-es autópályák 3+3 sávosra bővítése Győrig, illetve a Balatonig, valamint a Galvani híd megépítése és a Gubacsi híd rekonstrukciója. Ezek mind szerepelnek a kormányzati, valamint a fővárosi tervek között, az autópályákról már kormányhatározat is rendelkezik. Szintén elkezdték előkészíteni a ferihegyi vasút tervezését. A legtöbb tétel viszont a közlekedésfejlesztésben is olyan, hogy az ígéretek szerint meg kéne lenniük az olimpia nélkül is. A főváros hosszú távon komolyan tervez, a városfejlesztési koncepció 17 célkitűzése közül kilenc szól a közlekedésről. Csakhogy ezeket 2030-ig tervezik, így rövid távon biztosan nem lehet mit számon kérni.
| A legnagyobb, az olimpiától függetlennek ígért közlekedésfejlesztési tervek |
- a MÁV részére motorvonat-beszerzés (185 milliárd) - M3-as metró rekonstrukciója (155 milliárd) - Rákos–Hatvan-vasút felújítása (119 milliárd) - M35-M4 autópálya kiépítése a határig (115 milliárd) - Gödöllői HÉV felújítása (81 milliárd) - buszvásárlás (74 milliárd) - metrókocsik az M3-as vonalra (69 milliárd) - villamosbeszerzés (53 milliárd) (forrás: PwC, megvalósíthatósági tanulmány, 2015-ös árakon számolva) |
Több olyan fejlesztésbe is belevágtak már, amelyekkel mindenképp el kell készülni, mert nem az olimpia lett volna az egyetlen nagy budapesti sportesemény. Ezek közül eddig a leglátványosabb egyértelműen a Dagály teljes átépítése az idei vizes világbajnokságra – az új csodauszoda a versenysportnak valóban jó lesz, de sok még a kérdőjel, hogy hogyan fogják fenntartani a vb után.
Így nézhet ki az új Puskás Stadion
Budapest 2024
Nagy lökés lehet a 2020-as foci-Eb is, amelynek négy meccsét Budapesten játsszák, így a Puskás Ferenc Stadionnal muszáj lesz elkészülni addigra. Eredetileg arról volt szó, hogy 2015-ben már lehet játszani az új stadionban, most 2019-es átadásról szólnak az ígéretek. De a közlekedés is nyerhet az Európa-bajnokságon: az olimpiai pályázatban is úgy kalkuláltak, hogy 2020-ra elkészül a repülőtér mostani fejlesztése, ennek a második ütemét pedig 2024-re időzítették volna, akkorra tervezték, hogy 19 millió utast szolgálhassanak ki a reptéren évente.
