1951 - Párizsban Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok aláírják az Európai Szén- és Acélközösség megalapításáról szóló egyezményt. Ez a mostani közösség alapja, az első nemzetek felett álló szervezet a kontinensen, működése már hasonló, mint az EU-é.

1957 - A hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot létrehozó szerződést. Ezt tekintik az EU születésének.

AFP

1958 - Összeül az Európai Parlament – ekkor még nem közvetlenül választják. Az első ilyen voksolást 1979-ben rendezik.

1959 - Hét EGK-n kívüli ország létrehozza az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA). A hatok ugyanebben az évben kezdik el eltörölni a vámokat az egymás közötti kereskedelemben – ez az első konkrét lépés a közös piac kialakítása felé.

1961 - Az EGK állam- és kormányfői szándéknyilatkozatot írnak alá a politikai unió létrehozásáról. A számtalan próbálkozás ellenére sokat nem haladtak azóta sem ezen a téren.

1961 - A dánok és az írek társaságában először nyújtja be csatlakozási kérelmét Nagy-Britannia. Az ötletet kétszer bukik el Charles de Gaulle francia államfőn, a három ország végül 1973-ban csatlakozik a közösséghez.

1962 - Megszületik a közös agrárpolitika (KAP). A gigantikus – korábban a közös költségvetés kétharmadát felszippantó – támogatáspolitika lényege az volt, hogy a közös piacon ne kerüljenek hátrányba az alacsony árszint miatt a termelők. Az intervenciós politika később háttérbe szorul, a magas árszint máig megvan az európai mezőgazdasági termékeknél.

1967 - Kialakítják a közös áfarendszert. A lényeg az, hogy a forgalmi adót a felhasználás helyén kell csak megfizetni, a többi országban nem. Remények szerint ez lett volna az európai adórendszer bölcsője, ám ekkor valójában a közös európai adócsalás (a körhintacsalás) szisztémája születik meg.

1967 - Hatályba lép az úgynevezett fúziós szerződés, ezt követően a három közösségi szerveződést együtt Európai Közösségek (EK) névvel illetik.

1968 - A tervezettnél másfél évvel korábban elindul a vámunió: az országok közötti vámokat egy külső rendszer váltja fel, e szerint csak a kívülről érkező áruk után kell adót fizetni, ennek a szintje pedig minden országban egységes.

1968 - Megállapodnak a közösségen belüli szabad munkavállalásról. Az orvoselvándorlás azonban nem csak ide vezethető vissza, hanem egy 17 évvel későbbi, a diplomák és képzések közös elismeréséről szóló döntésig.

1969 - Megállapodnak a KAP finanszírozásáról, majd a regionális politikáról is. Ez a másik nagy támogatási csomag, amely arra alapul, hogy a gazdagabb országok (a büdzsé nettó befizetői) pénzt kínálnak a szegényebbeknek, hogy ezzel is csökkentsék a területek közti egyenlőtlenségeket. Ez legfeljebb részben sikerült, mindenesetre gomba módra szaporodnak azóta Dél- és Kelet-Európában a senki által nem használt közutak és az uniós pénzek lehívásával büszkélkedő politikusok.

1976 - A szocialista tábor gazdasági szervezete, a KGST felveszi a kapcsolatot az EK-val, a két tömb közötti egyezményt 1987-ben írják alá.

1978 - Létrejön az európai monetáris rendszer. A cél egy valutaunió létrehozása.

1981 - A második és valószínűleg a legtöbbször elátkozott bővítés: Görögország teljes jogú tag lesz.

1985 - Grönland kilép a közösségből, Dánia autonóm területe társult tengeren túli terület marad.

1985 - A luxemburgi Schengenben aláírják azt a megállapodást, amely a közösségen belüli országhatárok átlépésének egyszerűsítéséről szól. Az öt évvel később aláírt második egyezményben már az ellenőrzés megszüntetéséről és a külső határok szigorú ellenőrzéséről rendelkeznek. A rendszer 1995-ben indul el Norvégia és Izland bevonásával, de Nagy-Britannia és Írország nélkül. Magyarország 2007 decemberében lép be a szervezetbe, amely most épp készül szétesni.

Stiller Ákos

1986 - Spanyolország és Portugália belép az EK-ba, amelynek így már 12 tagja van. Be is mutatják a közösség zászlaját a 12 csillaggal.

1987 - Elindul a diákcserét támogató Erasmus program.

1987 - Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét.       

1990 - Németország újraegyesítése.

1991 - Magyarország Lengyelországgal és Csehszlovákiaval együtt társulási szerződést ír alá a közösséggel.

1992 - Aláírják az Európai Uniót megalapító Maastrichti szerződést. Az EU hivatalosan egy évvel később indul el, az egységes piaccal együtt.

1993 - Megkezdik és be is fejezik a csatlakozási tárgyalásokat Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal – a három állam 1995-ben lép be az EU-ba.

1994 - Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét, tíz évvel később el is nyeri a tagságot.

1997 - Aláírják az Amszterdami szerződést, 2001 elején pedig Nizzában egy hasonló egyezményt, amely az EU reformját hivatott szentesíteni. Ezek után megpróbálkoznak egy alkotmánnyal, amiben sokan a politikai uniót látják, ezért el is bukik a kezdeményezés. A megoldás végül 2007-ben, Lisszabonban születik meg, ez az alapszerződés több jogosultságot ad az Európai Parlamentnek, kevés teret hagy a tagállami vétónak, és jó mélyre süllyeszti az Európai Egyesült Államok tervét.

1999 - Elindul az euró. A közös európai deviza az első három évben elszámolási egységként funkcionál 11 országban, készpénzként – már 12 tagállamban – 2002 január elsején cseréli le a nemzeti valutákat. Az euróövezet azóta 7 közép-kelet-európai taggal bővült – Magyarország nincs köztük, és egyelőre terv sincs arra, hogy mikor csatlakozunk. (Ezt egyébként vállalta az ország.)

2004 - Magyarország kilenc másik ország társaságában csatlakozik az EU-hoz, három évvel később Románia és Bulgária követ minket.

Túry Gergely

2008 - A pénzügyi válság következményeként több ország kerül a csőd szélére. Először Magyarországot segíti ki az EU (a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal), a legsúlyosabb helyzetet azonban a 2010 elejétől kibontakozó görög válság idézi elő. Sokáig az egész monetáris uniót temetik, szerencsére az EU-országok belemennek a szorosabb gazdasági együttműködésbe. Ez ugyan elvesz az autonómiájukból, de legalább – eddig – megakadályozza az euró összeomlását.

2012 - Az Európai Uniónak ítélik oda a béke Nobel-díjat.

2013 - Az utolsó bővítés: Horvátország 28. tagként csatlakozik az unióhoz.

2015 - Technikailag csődbe kerül Görögország, az országban bankzárlatot rendelnek el. Ez szembemegy a monetáris unió szabályaival, a görögök mégis tagok maradnak. És mindenki azt figyeli azóta is, mikor jutnak megint az összeomlás közelébe.

2016 - Nagy-Britannia választóinak többsége a távozás mellett dönt. A Brexit példa nélküli helyzetet teremt: kiderül, hogy a kilépésnek csak az elejét szabályozza az alapszerződés, azt, hogy ez után mi történik azóta sem tudja senki.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.