szerző:
hvg.hu

Nem Rómában kezdődött minden, és csak remélni tudjuk, hogy nem a briteknél végződik majd. Így jutottunk el az EGK-tól a belső piacig.

1951 - Párizsban Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux-államok aláírják az Európai Szén- és Acélközösség megalapításáról szóló egyezményt. Ez a mostani közösség alapja, az első nemzetek felett álló szervezet a kontinensen, működése már hasonló, mint az EU-é.

1957 - A hatok Rómában aláírják az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Euratomot létrehozó szerződést. Ezt tekintik az EU születésének.

©

1958 - Összeül az Európai Parlament – ekkor még nem közvetlenül választják. Az első ilyen voksolást 1979-ben rendezik.

1959 - Hét EGK-n kívüli ország létrehozza az Európai Szabadkereskedelmi Társulást (EFTA). A hatok ugyanebben az évben kezdik el eltörölni a vámokat az egymás közötti kereskedelemben – ez az első konkrét lépés a közös piac kialakítása felé.

1961 - Az EGK állam- és kormányfői szándéknyilatkozatot írnak alá a politikai unió létrehozásáról. A számtalan próbálkozás ellenére sokat nem haladtak azóta sem ezen a téren.

1961 - A dánok és az írek társaságában először nyújtja be csatlakozási kérelmét Nagy-Britannia. Az ötletet kétszer bukik el Charles de Gaulle francia államfőn, a három ország végül 1973-ban csatlakozik a közösséghez.

1962 - Megszületik a közös agrárpolitika (KAP). A gigantikus – korábban a közös költségvetés kétharmadát felszippantó – támogatáspolitika lényege az volt, hogy a közös piacon ne kerüljenek hátrányba az alacsony árszint miatt a termelők. Az intervenciós politika később háttérbe szorul, a magas árszint máig megvan az európai mezőgazdasági termékeknél.

1967 - Kialakítják a közös áfarendszert. A lényeg az, hogy a forgalmi adót a felhasználás helyén kell csak megfizetni, a többi országban nem. Remények szerint ez lett volna az európai adórendszer bölcsője, ám ekkor valójában a közös európai adócsalás (a körhintacsalás) szisztémája születik meg.

1967 - Hatályba lép az úgynevezett fúziós szerződés, ezt követően a három közösségi szerveződést együtt Európai Közösségek (EK) névvel illetik.

1968 - A tervezettnél másfél évvel korábban elindul a vámunió: az országok közötti vámokat egy külső rendszer váltja fel, e szerint csak a kívülről érkező áruk után kell adót fizetni, ennek a szintje pedig minden országban egységes.

1968 - Megállapodnak a közösségen belüli szabad munkavállalásról. Az orvoselvándorlás azonban nem csak ide vezethető vissza, hanem egy 17 évvel későbbi, a diplomák és képzések közös elismeréséről szóló döntésig.

1969 - Megállapodnak a KAP finanszírozásáról, majd a regionális politikáról is. Ez a másik nagy támogatási csomag, amely arra alapul, hogy a gazdagabb országok (a büdzsé nettó befizetői) pénzt kínálnak a szegényebbeknek, hogy ezzel is csökkentsék a területek közti egyenlőtlenségeket. Ez legfeljebb részben sikerült, mindenesetre gomba módra szaporodnak azóta Dél- és Kelet-Európában a senki által nem használt közutak és az uniós pénzek lehívásával büszkélkedő politikusok.

1976 - A szocialista tábor gazdasági szervezete, a KGST felveszi a kapcsolatot az EK-val, a két tömb közötti egyezményt 1987-ben írják alá.

1978 - Létrejön az európai monetáris rendszer. A cél egy valutaunió létrehozása.

1981 - A második és valószínűleg a legtöbbször elátkozott bővítés: Görögország teljes jogú tag lesz.

1985 - Grönland kilép a közösségből, Dánia autonóm területe társult tengeren túli terület marad.

1985 - A luxemburgi Schengenben aláírják azt a megállapodást, amely a közösségen belüli országhatárok átlépésének egyszerűsítéséről szól. Az öt évvel később aláírt második egyezményben már az ellenőrzés megszüntetéséről és a külső határok szigorú ellenőrzéséről rendelkeznek. A rendszer 1995-ben indul el Norvégia és Izland bevonásával, de Nagy-Britannia és Írország nélkül. Magyarország 2007 decemberében lép be a szervezetbe, amely most épp készül szétesni.

©

1986 - Spanyolország és Portugália belép az EK-ba, amelynek így már 12 tagja van. Be is mutatják a közösség zászlaját a 12 csillaggal.

1987 - Elindul a diákcserét támogató Erasmus program.

1987 - Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét.       

1990 - Németország újraegyesítése.

1991 - Magyarország Lengyelországgal és Csehszlovákiaval együtt társulási szerződést ír alá a közösséggel.

1992 - Aláírják az Európai Uniót megalapító Maastrichti szerződést. Az EU hivatalosan egy évvel később indul el, az egységes piaccal együtt.

1993 - Megkezdik és be is fejezik a csatlakozási tárgyalásokat Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal – a három állam 1995-ben lép be az EU-ba.

1994 - Magyarország benyújtja csatlakozási kérelmét, tíz évvel később el is nyeri a tagságot.

1997 - Aláírják az Amszterdami szerződést, 2001 elején pedig Nizzában egy hasonló egyezményt, amely az EU reformját hivatott szentesíteni. Ezek után megpróbálkoznak egy alkotmánnyal, amiben sokan a politikai uniót látják, ezért el is bukik a kezdeményezés. A megoldás végül 2007-ben, Lisszabonban születik meg, ez az alapszerződés több jogosultságot ad az Európai Parlamentnek, kevés teret hagy a tagállami vétónak, és jó mélyre süllyeszti az Európai Egyesült Államok tervét.

1999 - Elindul az euró. A közös európai deviza az első három évben elszámolási egységként funkcionál 11 országban, készpénzként – már 12 tagállamban – 2002 január elsején cseréli le a nemzeti valutákat. Az euróövezet azóta 7 közép-kelet-európai taggal bővült – Magyarország nincs köztük, és egyelőre terv sincs arra, hogy mikor csatlakozunk. (Ezt egyébként vállalta az ország.)

2004 - Magyarország kilenc másik ország társaságában csatlakozik az EU-hoz, három évvel később Románia és Bulgária követ minket.

©

2008 - A pénzügyi válság következményeként több ország kerül a csőd szélére. Először Magyarországot segíti ki az EU (a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal), a legsúlyosabb helyzetet azonban a 2010 elejétől kibontakozó görög válság idézi elő. Sokáig az egész monetáris uniót temetik, szerencsére az EU-országok belemennek a szorosabb gazdasági együttműködésbe. Ez ugyan elvesz az autonómiájukból, de legalább – eddig – megakadályozza az euró összeomlását.

2012 - Az Európai Uniónak ítélik oda a béke Nobel-díjat.

2013 - Az utolsó bővítés: Horvátország 28. tagként csatlakozik az unióhoz.

2015 - Technikailag csődbe kerül Görögország, az országban bankzárlatot rendelnek el. Ez szembemegy a monetáris unió szabályaival, a görögök mégis tagok maradnak. És mindenki azt figyeli azóta is, mikor jutnak megint az összeomlás közelébe.

2016 - Nagy-Britannia választóinak többsége a távozás mellett dönt. A Brexit példa nélküli helyzetet teremt: kiderül, hogy a kilépésnek csak az elejét szabályozza az alapszerződés, azt, hogy ez után mi történik azóta sem tudja senki.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!