Elkerült egy méretes csapdát Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Egerben: a magyar gazdaság esélyeit reális tónusban latolgató elemzésében nem szállt bele abba a vitába, hogy a növekedés az uniós forrásoknak tulajdonítható-e, vagy azoknak nincs ebben szerepük. A kormányfő ugyanis a minap azt mondta, nem engedhetjük meg, hogy a mostani gazdasági sikereket külső tényezőknek tulajdonítsa bárki. (Arról pedig, hogy minderről miként vélekedett ugyancsak Egerben Matolcsy György MNB-elnök, itt olvashatja el a beszámolónkat.)

Varga ebbe nem ment bele, csak megállapította, ha rossz a gazdaságpolitika, a támogatások a víz fölé emelhetik a gazdaságot, de nem érnek el tartós javulást. Majd azt hangsúlyozta, hogy 2013 óta a magyar gazdaság hozta a V4 átlagát, és prezentációjának ábrájából kiderült, hogy ez nem számít csúcsteljesítménynek a felzárkózó uniós tagállamok között. „Ez jó alap arra, hogy ennél erőteljesebb is legyen a növekedés” – mondta Varga, megemlítve, hogy „hiányoznak az elpazarolt évek”. Mármint a 2010 előttiek.

Fülöp Máté

A növekedés összetevőit elemezve megállapította:

-        A növekedés a 4 százalék körüli tartományban van, szemben az EU 2 százalék körüli átlagával, a hullámzást az ipar és a mezőgazdaság teljesítményének ingadozása adja. (No meg éppen az uniós támogatások folyósításáé, tennénk hozzá.)

-        Megváltozott a növekedés szerkezete, „az idei év már a beruházásokról szól”, ezek adnak támaszt a háztartások fogyasztásának, és javul az életminőség is.

-        Lassú változás mutatkozik a magyar kivitelben, a gép- és járműipar mellett megerősödik az élelmiszeripar, és nő a szolgáltatások exportja is. Vigyázni kell, hogy az „ipar ne váljon olyan domináns szektorrá, hogy egyoldalúan ezen múljon a növekedés, a járműipari függőségünket jó lenne csökkenteni.”

-        A foglalkoztatottak száma eléri a 4,4 milliót.  A munkanélküliek száma 200 ezer, 60 ezer üres álláshely van. „A munkaerő-piaci lehetőségeket meg kell nyitni, 50 ezres kvótánk van nyitva, ennek egyharmadát veszik igénybe” – mondta. Ukrajnából 20 ezren érkeztek, 6 ezren engedéllyel, a többi kettős állampolgár. Szerbiából 2 ezren érkeztek engedéllyel, 3 ezren magyar állampolgárként.

Varga csillapította a várakozásokat, hogy a hatéves bérmegállapodást a választásokig biztosan megtoldják újabb járulékcsökkentéssel.

Az államháztartás hiánycélja 2,4 százalék, de az államadósságot gyorsabban kell csökkenteni, mert a környezetünkhöz képest még mindig magas: 2020-ra 70 százalék alá kell szorítani a mostani 74 százalékról. Fel kell mérni a béremelés és a járulékcsökkentés pontos következményeit, meg kell várni a Fed kamatemelését, annak hatásait. „Kicsit higgadjunk le” – figyelmeztetett -, majd utána beszéljünk további  járulékcsökkentésről.

Hogyan tovább?

– vetette fel. A munkaerőt itt kell tartani, versenyben kell maradnunk, ehhez javítani kell az üzleti környezetet. Amint Varga felsorolásából kiviláglik, ehhez a sorvezetőt a Világbank Doing Business elemzése adta, amely precízen felsorolta a vállalkozások akadályait.

A cél az üzleti versenyképesség javítása, ahol lemaradás van, gyorsan előrébb kell lépni. Merthogy:

-        képtelenül hosszú időt igényel, míg egy új vállalkozás rá tud csatlakozni az energiahálózatra

-        évekig elhúzódnak a csődeljárások

-        a cégbejegyzéseket fel kell gyorsítani, meg kell könnyíteni

-        nem elég nyugdíjas-szövetkezeteket létesíteni, a nyugdíjasok foglalkoztatását kell megkönnyíteni

-        a mobilitás segítésére: 9 milliárd forint munkásszállásokra

-        két év múlva a vállalkozások adóbevallását is az adóhatóság fogja elkészíteni.

Fülöp Máté

Varga hangsúlyozta, hogy fontosak a demográfiai folyamatok, „bár a döntés lehetőségét senkitől nem lehet átvenni”, vállal-e gyermeket, és ha igen, hányat, de

a jelenlegi népességfogyást csak akkor lehet megállítani, ha 10 szülő korú nő nem 15 gyermeket vállalt, hanem 21-et.

Ennek ösztönzésére a célzott lakástámogatásokon kívül a második gyermek után a diákhitel felét, a harmadik gyermek után az egészet elengedi az állam.