Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Másodfokon veszített Budaörs a magyar állam elleni perben, az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott közlemény szerint a Fővárosi Ítélőtábla úgy látja, "teljes egészében jogszerűen járt el a költségvetés a szolidaritási hozzájárulás bevezetésével. A szabályozással tehát semmiféle kár nem éri az érintett önkormányzatokat".
MTI / Honéczy Barnabás
Budaörs azért índított pert az állam ellen, mert úgy látta, miután az állam átvette többek közt a budaörsi iskolák üzemeltetését (és kiüresítette az önkormányzat tulajdonosi jogát), túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulást vetett ki a városra. Az állam ugyanis máshogy nem tudta megoldani az iskolák fenntartását. A gazdagabb önkormányzatok több pénzt kell, befizessenek a költségvetésbe, és ez különösen érzékenyen érinti Budaörsöt, amely úgy látta, az állam ezzel a húzásával a település 2017-es költségvetését is alapjaiban szabta át. Budaörsnek 2,1 milliárdot kéne befizetie, az állam januárban 255 milliót vont le, ezt, és még 200 millió forint kártérítést is követelt a bíróságon. Ezt az igény most nem látta megalapozottnak az Ítélőtábla.
Elsőfokon két kérdés volt: perelhető-e az állam, okozhat-e kárt jogszabályalkotással. Budaörs szerint igen, míg az állam azzal védekezett, hogy az államnak immunitása, védettsége van, azaz nem perelhető a jogalkotással okozott károkért. Illetve, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki egy törvényről, hogy alkotmányellenes, akkor az a törvény nem perelhető. A bíróság Budaörs érveit fogadta el első fokon, miután az állam azt sem tudta egyértelműen megmondani, hogy a szolidaritási hozzájárulás milyen közteher, közteher-e. Az is kkiderült, nem volt elégséges egyeztetés a hozzájárulás bevezetése előtt.
MTI / Balogh Zoltán
Wittinghof Tamás polgármester szerint az ügy természetesen a Kúriára megy, azaz a végső jogorvoslati plénumot is kihasználja a város. A polgármester abszurdnak érzi az Ítélőtábla értelmezését: a bíróság eszerint nem ítélheti meg, hogy egy törvény milyen, csak az Alkotmánybíróság. De az, hogy az Alkotmánybíróság mikor fogja tárgyalni a kérdést (Budaörs beadott egy beadványt), nem tudni, közben a várostól vonni fogják a pénzt. Ezzel Wittinghof szerint sérül a tisztességes eljáráshoz való jog. Amúgy a városnak igaza van, nem erről szól a másodfokú döntés, hanem az elsőfokú eljárást ítélte rossznak az Ítélőtábla.
Wittinghof úgy látja, nonszensz, hogy lehet perelni az államot, de alkotmánybírósági verdikt hiányban ez a perlés csak papíron kínálja fel a kártérítést, a gyakorlatban nem. Ha az Alkotmánybíróság valamikor kimondja, hogy a szolidaritási hozzájárulás alkotmányellenes, akkor megnyílik az út a perújrafelvétel előtt.
