Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Ha csak egy ábrát néz meg ma statisztikai adatokkal, ennél érdemes kikötni.
A KSH közölt egy ábrát az építőipari fizikai munkások számáról.
Jól látszik, hogy 2008-ban még 95 ezren dolgoztak a szektorban, majd 2009-re 10 ezerrel csökkent a számuk. A gazdasági válság és külföldi munkavállalás elérte azt, hogy 2013-ra 79,2 ezerre fogyott a melósok száma. Pedig ekkor már beindultak a különböző állami fejlesztések, kezdett beindulni az építőipar. Még 2015-re is csak 81,1 ezer emberre tudott megnőni a létszám, ekkor már masszív munkaerőhiányról beszélhetünk – a fizikai munkások esetében is. 2016-ra 83,6 ezerre nőtt a dolgozók száma, ekkor már próbál a kormány külföldről munkaerőt importálni. De a válság előtti 95 ezres számtól még messze vagyunk úgy, hogy 2008-ban nem is költött az állam ennyit sem fejlesztésekre sem EU-s, sem költségvetési forrásokból.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ritkán látott botrány lett egy csökkenő eladásokkal küzdő divatház reklámjából, amely közel egy hete tematizálja az amerikai közéletet. Mások belebuktak hasonló ügyekbe, ám itt még jól is alakulhatnak a dolgok az American Eagle számára, és ebben nagy szerepe lehet Donald Trumpnak.