Lehet pár nap a hazai tanyavilágban, de van, aki inkább az egyhetes toscanai programot választja, ahol Madonna volt szakácsa főz, és felárért még egy chiantikostoló is belefér az egyik leginkább terjedő divatba: a jógatáborba vonulásba.
Néhány topmenedzser, egy színésznő, egy stewardess, egy jól menő jakuzzikereskedő, egy diplomata és egy kormánytisztviselő-házaspár – ők együtt, mondhatni, tipikus társaságát alkotják egy olaszországi, full extrás nyári jógatábornak. Szociológiai tanulmánynak sem lenne utolsó kielemezni, kik és miért döntenek az alapvetően idegenekkel együtt töltendő, a földi élvezetektől egyáltalán nem mentes jógatáborok mellett.
„Ha eleged van abból, hogy állandóan cseng a mobilod, túlreagálod a különböző helyzeteket, rengeteg szabid van, amit nem tudsz kivenni, és hónapok teltek el anélkül, hogy hasizomlázad lenne egy kiadós nevetéstől, akkor szükséged van egy jógatáborra.” Többek között így reklámozza az egyik óbudai jógastúdió a nyárra kitűzött külföldi táborait. Miközben mind nagyobb keletjük van az alapvetően az elvonulásra, a technikai tudás elmélyítésére és a belső béke keresésére épülő hazai, pár napos kiruccanásoknak, néhány éve a magyar piacon is megjelent a luxuskategóriába sorolható, inkább a hedonizmusról szóló, jógával egybekötött pihenésfajta. Igény ugyanis bőséggel van rá.
Toscana, Szardínia, a Nápolyi-öböl, Kréta és Korfu – ezek a legkedveltebb célpontjai az efféle csoportos utazásoknak. Az első jógatáborokat jellemzően májusra hirdetik meg a hazai stúdiók, amikor már a tengerparton és a dimbes-dombos Toscanában is vonzó az időjárás. A programkínálat pedig jócskán felülmúlja a klasszikus „napi kétszeri jógázás plusz légzőgyakorlatok” kombót. Krétán vízi sportokat próbálhatnak ki a kikapcsolódók, és persze már tavaszidőben is strandolhatnak, míg az olaszországi ajánlatok gyakran tartalmaznak borkóstolót, városnézéseket és főzőkurzusokat.
A toszkán Chiara di Prumiano nevű vendégházban például Madonna egykori, makrobiotikus fogásokra specializálódott szakácsa főz az egybegyűlteknek, a közelben, egy klasszikus domboldali pincészetben chiantikóstolót is tartanak az ászanák gyakorlásában elfáradt csoportoknak. Persze felárral. Az „alaptábor” nagyjából 500-600 euróba kerül egy hétre, teljes ellátással, az utazást pedig mindenki maga oldja meg, repülővel vagy autóval.
„Ez már a modern irányzata a jógás rekreációnak: a hagyományos, elvonulós táborok helyett egyes szervezők a szórakoztatásra, az élményjellegre fókuszálnak” – jegyzi meg Bálint János, a Purnam jógastúdó vezetője. Az inkább az „oldschool” táborokat pártoló Bálint szerint persze semmi kivetnivaló nincs az effajta, jógázással egybekötött társas nyaralásokban, hiszen igény bőven van rájuk. „Aki üdülni akar, az hozzánk ne jöjjön, mert itt viszont kemény munka folyik” – mutat rá az elvonulásos irányzat lényegére.
A jellemzően néhány napos, valamilyen természetközeli helyre szervezett Purnam-táborokban napi nyolc órát tesznek ki a jógaprogramok. Ebből több mint hat óra a gyakorlás, a többi az elmélet. „Azoknak is nagyon jó egy ilyen elvonulás, akik több éve jógáznak, de egy bizonyos fejlődési ponton nem tudnak továbblendülni otthon” – mondja a szakember. „A komolyabb légzőgyakorlatokat, a meditációt többnapos intenzív gyakorlással lehet igazán elsajátítani” – ért egyet Németh Gergő, a Mandala stúdiók alapítója.
| Variációk egy témára |
Selyemfüggönybe csavarodva lazítanak a legújabb jógatrend hívei: az antigravitációs jógaórán mindenki légtornásznak érezheti magát. Egy amerikai koreográfus találta ki, és akik oktatják, azt állítják: mivel a mozdulatok nagy részét a levegőben, az úgynevezett hammockon gyakorolják, kevésbé terheltek az izmok és ízületek. Se szeri, se száma manapság a több ezer éves keleti jógaművészet modern variációinak. A szintén amerikai eredetű bikram jógázás például 38–40 fokra felfűtött teremben zajlik, mondván, ezen a hőmérsékleten lazábbak az izmok és a szalagok. Ausztrál találmány a szertartásos csokoládéfogyasztással egybekötött jóga, melynek során sajátos gyakorlatokkal segítik a testben a csokoládé áramlását. Magyarul hahotajógának hívják a haszja jógát, amely egy indiai orvos találmánya: az itt felvett speciális pózok az embereket spontán nevetésre ösztönzik. S ha már vidámság: akadnak kortárs jógik, akik óra közben sörfogyasztásra bátorítanak, az amerikai farmokon pedig mind elterjedtebb, hogy az ászanákat bájos kecskegidák társaságában gyakorolják. Véget vetne a hazai stúdiók sokszínűségének, ha a jógaoktatás hivatalosan szakmává válna, azaz bekerülne az Országos képzési jegyzékbe (OKJ). Akkor ugyanis mindenkinek egyazon jógatípust kellene oktatnia. Ma viszont lényegében bárki taníthatja a több ezer éves ázsiai tudományt – és így jógatábort is szervezhet. |
Magyarországon mindazonáltal nem könnyű megfelelő helyszínt találni egy jógatáborhoz. A legtöbb stúdió a hegyek közti elvonulós helyeket választja, például a Bükk-fennsíkon, a Pilisben vagy a Börzsönyben, de lehet „meditáció a tanyavilágban” hívószóval hirdetett elvonulásról is hallani. „Ott szoktak elvérezni a reménybeli helyszínek, hogy nincs elég nagy – lehetőleg parkettázott – gyakorlótermük” – mondja Németh Gergő. A konyhával szemben pedig alapelvárás, hogy vegetáriánus, egészséges ételeket főzzön. „Akkor is vega étkezést szoktam javasolni, ha nem vegetáriánusok a résztvevők. A húsevés ugyanis leterhelő, s a beinduló méregtelenítési folyamatoknak is árt” – summázza Bálint János.
Tapasztalatai szerint ezt a korlátozást el is szokták fogadni a táborozók, azt az elképzelését viszont fel kellett adnia a jógaoktatónak, hogy a kávétól is megfossza a résztvevőket. „Annyi fejfájás volt, hogy rájöttem, lehetetlen a kávézást megtiltani” – teszi hozzá. Az ellen viszont keményen fellépnek a szervezők, ha a jógától ellazult táborozóknak az az ötletük támad, hogy sörösdobozzal és chipsszel a kezükben szeretnék nézni az esti meccset.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
