Bezárul a kiskapu a Wise, Revolut előtt is – drágul a vállalkozói bankolás?
A tranzakciós illeték kiterjesztése jelentősen átalakíthatja a Revolut és más neobankok vállalati díjstruktúráját.
Nem csak a bitcoin veszélyes, de a bitcoinos befektetések is kockázatosak – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank. Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik a jellemzően a kriptovalutával zajló forrásbevonásba, azaz ICO-ba szállnak be – áll a jegybank közleményében.
Az ICO az elmúlt időszakban robbanásszerűen növekedő befektetési forma, amelynek az a lényege, hogy közösségi finanszírozásként valaki hivatalos fizetőeszközért (euró, dollár) vagy inkább virtuális valutáért (bitcoin) eladásra kínál digitális kuponokat, úgynevezett tokeneket, amelyek cégépítést finanszíroznak. Első ránézésre ez a részvénykibocsátáshoz hasonlít, ám van egy fontos különbség – hívja fel a figyelmet a jegybank: ellentétben a részvényekkel ezek a tokenek nem biztosítanak tulajdonosi jogokat, társasági részesedést.
Hogy miért éri meg akkor mégis? Mert a token értéke a bitcoin árfolyamával együtt nőhet, az elmúlt hetek őrült növekedésekor tehát a tokentulajdonosok (virtuális) vagyona is jelentősen megnőtt. Arra azonban semmi garancia nincs, hogy így marad.
Az ICO tehát azért is kockázatot, mivel a tokenek ára általában rendkívül ingadozó. Ráadásul az is előfordulhat, hogy a befektetők nem tudják visszaváltani őket, mert nincs a tőzsdéhez hasonló likvid piacuk. Ez pedig azért veszélyes, mivel a finanszírozott projektek többnyire a fejlődés korai szakaszában vannak, vagyis nagy a kockázata annak, hogy nem lesznek működőképesek.
Az is kockázatos, hogy az ICO-kat nem szabályozzák az EU-ban. Vagyis arra sincs semmi garancia, hogy a befektetők tájékoztatása megfelelő, a jegybank szerint ezek a tájékoztatók jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaznak.
A szabályozatlanságnak pedig van még egy jellemzője: felmerülhet a csalás és a pénzmosás lehetősége is ezeknél a befektetéseknél.
Az ICO-projekteket jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. Számos ICO – struktúrájától függően – kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben – figyelmeztet az MNB.
