Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva a két lába közt hátratekinteni. Örkény István e sajátos nézőpont felvételére kérte ikonikus egypercesében olvasóit, hogy megértsék, mi is az a groteszk. Íme, a világ fejtetőre állt. Benne a söntésben fejjel aláfelé dülöngélő vendég kezében a sör: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár alja. Ezzel a szemlélettel érdemes olvasni címlapsztorinkat is a nagy sörháborúról, amelynek csak a felső, egyben legszürreálisabb rétege az önkényuralmi jelképek, konkrétan a Heineken ötágú vörös csillagának használatát börtönbüntetéssel fenyegető törvénytervezet. Középen ott az Igazi Csíki Sör, amely a kormány kommunikációjában a multival harcoló kis szereplőket jeleníti meg, s amelyek védelmére hivatkozva a teljes sörpiacot újra akarják szabályozni. Az már csak hab a sörön, pontosabban alatta, hogy a kicsik között megtaláltuk Matolcsy Ádámot, a jegybankelnök fiát is, aki nemrég megszerzett balatonakarattyai földjét éppen sörfőzdeépítésre adja bérbe.
Az örkényi pozitúra segíthet megérteni a Pintér Sándor belügyminiszter állítólagos lejáratásának hátterét bemutató cikkünket is, hiszen ebből a szemszögből az alvilág kerül felülre, a hatalom csúcsaira. Most ugyanis egy olyan bűnözőt zártak a belügyminiszter elleni „összeesküvés” ügyében előzetesbe, aki Pintér első miniszteri regnálása idején, 1999-ben elnöki kegyelemben is részesült, amihez – a belügyminiszter saját szavai szerint – a nemzetbiztonságiakhoz fűződő kapcsolatai segítették. Abszurd világot mutat be Civilellenes kurázsi című cikkünk is, amelyből az derül ki, hogy míg felül a kormány a civil társadalom nagyhalait félemlíti meg, addig alul az önkormányzatok a helyi visszaéléseket számonkérő magányos civileket fojtogatják.

Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják, a világ talpra állt. Az emelt fővel járás lehetőségét Örkénytől e szavakkal visszakapjuk ugyan, a valóságban azonban a nemzeti együttműködés rendszerének bukása után sem részesülünk ebben a kiváltságban. Legalábbis ha az ellenzéki pártok eddig megismert programjából indulunk ki. Milliók reggelire című írásunk szerint a szocialisták tervei jobban megrémíthetik a felső középosztályt, mint a fideszes milliárdosokat. A luxusadóról eddig elmondottak ugyanis lazán összemossák Habony Árpádot és Mészáros Lőrincet az európai módon megfizetett adózó polgárokkal és a vagyonukat nem rejtegető sikeres vállalkozókkal. A „Fizessenek a gazdagok!” szlogen máris egymásnak ugrasztotta az ellenzéki pártokat, és az sem világos, hogy a baloldali szervezetek felsorakoznak-e Botka mögé. Még ha csak a véletlenműve is, ide szól a Portré rovatunkban bemutatott Bolba Márta evangélikus lelkész intelme: „Ha vezetőnek tartod magad, de senki sem követ, akkor csak egyszerűen elmentél sétálni.”
Az egypercesek múzsájaként is ismert Radnóti Zsuzsa, Örkény özvegye Szellem rovatunkban maga is megszólal. A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett dramaturg nem tartott attól, hogy vele is megesik, ami az ötvenes években Örkénnyel, hogy az utolsó pillanatban kihúzzák a kitüntetésre javasoltak listájáról. Aki teheti, szólaljon meg, aki független, az beszéljen – mondja a szombathelyi színház hatalmi einstandolása ellen tiltakozó Radnóti, visszasírva azokat az időket, amikor egy nyelven beszélt a szerző, a színház és a közönség. Ha kódoltan és virágnyelven is, a színpadon a valóság, a szabadság hangja szólalt meg.
JAKUS IBOLYA
vezető szerkesztő