Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Ebben a helyi áruház főnöke közölte: hamarosan vállalati népszavazást tartanak a nyári szabadságolásról. A főnök, Jean Pierre Le Berrigo részletesen taglalta, hogy ebben az idegenforgalmi régióban a szupermarket bevételeinek óriási hányada a nyári, tehát a júliusi és augusztusi forgalomból származik. Tehát ő azt javasolja az alkalmazottainak, hogy e két hónapban ne menjenek szabadságra. És ezt az ötletét vállalati referendumra bocsátja. Méghozzá, nyílt, „becsületes” szavazásra – írja a Franceinfo.
Továbbá azt is közölte, hogy aki netán nem szavaz, vagyis tartózkodik, annak ezt az állásfoglalását a júliusi és augusztusi szabadságok betiltásának a helyesléseként fogja fel. A levél kiszivárgott, és kitört a botrány. Az Intermarché, amely Franciaország egyik meghatározó nagy szupermarket hálózata, kénytelen volt reagálni. Elismerve, hogy vállalati kultúrájuk szerint a fontos döntéseket helyi szinten hozzák, az Intermarché vezérkara látványosan kihátrált a nyári szabadságot betiltani akaró helyi főnöki szavazási javaslata mögül. Amely jogi szempontból is több sebből vérzett.
A francia szakszervezeti törvények szerint lehet a vállalaton belül szavazást rendezni, de ennek titkosnak kell lennie, és csak a kétharmados többséggel meghozott döntésnek van jogi értéke. Így elbukott ez a kezdeményezés, és a referendum ötletet felvető főnök is elismerte, hogy nagyot tévedett. Javaslatát a francia baloldali, és nem csak a baloldali sajtó, a munkavállalók rabszolgasorsra való kényszerítéseként jellemezte. Franciaországban a nyári szabadság két-három hétről van szó, hagyományos időszaka július közepétől augusztus végéig tart. Ilyenkor tombol a nyár, és a szerény fizetésű emberek is kikapcsolódnak. A július végi, augusztus eleji szabadság olyan evidencia Franciaországban a munkavállalóknak, mint hogy az eső felülről lefelé esik. Ezen a szokáson próbált agresszív módon változtatni egy helyi főnök, aki a bevételeket a munkavállalói jogok elé akarta helyezni.
De az élet minősége, legalábbis egy olyan relatíve gazdag országban, mint Franciaország, nem csak a fizetésen múlik. És amíg Franciaország jogállam, márpedig az, addig az ilyen sunyi, a munkavállalók elemi jogait korlátozó kísérletek kudarcot vallanak. (képünk illusztráció)
