A meghirdetett árnál félmillió forinttal többet, majdnem 23 milliót kapott a minap XV. kerületi, háromszobás, hiánylakásnak számító paneljéért az eladó, mivel licit alakult ki érte. Az idei első öt hónap mintegy 65 ezer adásvételéből több mint kétezer használt lakásért licitáltak a vevők – így becsülik a közvetítők. Ezt a megoldást nem szabályozza az állam, nincs olyan elektronikus felület és szoftver, mint az adóhivatal, a Nemzeti Vagyonkezelő vagy a végrehajtók ingatlanárveréseinél.
Az ajánlatokat a közvetítő cégek munkatársai egyeztetik az eladóval – magyarázza Benedikt Károly, a Duna House elemzője. Nem vállalják azonban mindenütt a macerát, az OTP Ingatlanpontnál például nincs „licitszolgáltatás”. Az ajánlat egyébként akkor él, ha írásban teszik, a komoly vásárlási szándékot pedig az irányár egy százalékának letétbe helyezésével szokták kifejezni. Ha az eladó nem fogadja el az ajánlatot, a letét visszajár.
A licitjelenség a legfelkapottabb helyeken indult, például a belvárosi 50–70 négyzetméteres lakásoknál, a Váci utcában vagy a Szent István park környéki, Dunára néző ingatlanoknál, amelyekre azonnal lecsapnak, ha eladóvá válnak, és kitűnő befektetési célpontok is. Itt már többmilliós, sőt tízmilliós is lehet a különbség, amit az eladó nyerhet. „A licit folyamán általában két-három ajánlat érkezik, de volt már példa arra is, hogy egyszerre öt futott be” – mondja Benedikt. Mostanra már a vidéki nagyvárosokban is licitálnak a lakásokért. Az árverseny résztvevőit tipikusan a két véglet érdekli: vagy beleszeretnek egy teljesen felújított lakásba, vagy a lepukkant, relatíve olcsókban látnak fantáziát, amit kedvük szerint újíthatnak fel. Sokszor csak azért, hogy azonmód, haszonnal továbbadják vagy kiadják.
Tóry Gergely
Nem feltétlenül a legmagasabb árat kínáló szerezheti meg a lakást. Mert az ajánlatban azt is le kell írni, hogy mikor, milyen ütemezésben fizet a vevő. Ha az eladónak sürgős az üzlet, inkább választja a kevesebb, de gyorsan, egyben befolyó pénzt, mint a többet, amit csak hetek-hónapok múlva kaphatna meg. Márpedig – ahogy emelkednek az árak – egyre több üzletet finanszíroznak bankhitelből. A Jófogás és a GKI Digital felmérése szerint csak az ingatlanvásárlók 29 százalékának nincs szüksége semmilyen kölcsönre. Így aztán a vevők által szintén kedvelt Zuglóban például hiába ígért rá az egyik licitáló 800 ezer forintot egy 24 millióért árult lakásra, visszautasították, mert nem tudott azonnal fizetni.
Alkuból is lehet licit. A Duna House tapasztalatai szerint egyre gyakoribb, hogy – mondjuk – egy 30 milliósra tartott lakásért többen kínálnak 28 millió körüli árat, majd elindul az árverseny. A beragadt ingatlanok száma csökken; bár erről az ingatlanosok nem közölnek pontos statisztikát. Nem egyedi eset, ami Érd egyik kedvező adottságú részén történt: a devizahitelből épült, háromszobás, nappalis házon – miután a csődbe ment család kiköltözött – majd' fél évtizedig messze áron alul sem tudott túladni a hitelező vállalkozás, de pár hónapja egyszer csak lett rá vevő. A panelek mostanság 2-3, az egyéb társasházi lakások és családi házak pedig átlagosan 3-4 hónap alatt kelnek el, de a főváros divatos kerületeiben akár hetek, sőt napok alatt is.
GYENIS ÁGNES
A cikk a HVG hetilap 2018/25. számában jelent meg.
