„A halotti lepelnek nincsen zsebe” – így indokolta Sanford Weill, a Citigroup amerikai bankcsoport volt elnöke, miért csatlakozott Bill Gates és Warren Buffett kezdeményezéséhez, s ajánlotta fel vagyona legalább felét jótékony célokra. A Microsoft társalapítója és az USA legismertebb befektetője – akkoriban a világ két leggazdagabb embere – 2010 augusztusában indította a The Giving Pledge névre keresztelt programot. Az első körben 40 amerikai milliárdos személy vagy házaspár jelezte részvételét. Az első külföldi szupergazdagok 2013 februárjában csatlakoztak Ausztráliából, Dél-Afrikából, Indiából, Malajziából, Nagy-Britanniából, Németországból, Oroszországból és Ukrajnából. A friss listán 22 országból összesen 183 személy, házaspár vagy család szerepel, a felajánlott pénz több százmilliárd dollár.
A kezdeményezés célja: a leggazdagabbak a jótékonykodás új szintjét hozzák létre azzal, hogy még életükben vagy a végrendeletükkel a vagyonuk legalább 51 százalékát, de akár egészét is a világ jobbítására, illetve az emberiség javára ajánlják fel. Mint az alapítók hangsúlyozták, ez nem szerződéses, hanem erkölcsi elkötelezettség. Az akarat kinyilvánításán túl senkit nem kötelez más az adott szava betartására. A felajánlott pénzt nem gyűjtik össze, mindenki olyan ütemben és célokra adja, ahogy jónak látja. Gates és barátja-bridzspartnere, Buffett már 40 milliárd dollárt pumpált például a Bill és Melinda Gates nevét viselő alapítványba, amely egészségügyi programok finanszírozásáról a leghíresebb. A csatlakozók általában levélben indokolják jótékony tettüket, és sokan nyilvánosságra hozzák a céljaikat is.
Az orosz oligarchák közül szerepel a listán Vlagyimir Potanyin és Jurij Milner, ott van a Virgin-birodalmat alapító brit Richard Branson, valamint Mark Zuckerberg Facebook-vezér, de hiányoznak nagy nevek. Nem csatlakozott például a Google két alapítója, Sergey Brin és Larry Page, s az adakozásban a vagyonához képest egyelőre amúgy is kirívóan szűkmarkúnak bizonyuló Jeff Bezos, az Amazon online óriásáruház létrehozója és legnagyobb egyéni tulajdonosa sem, aki 131 milliárd dollárral jelenleg a világ leggazdagabb embere. Nincs Gates és Buffett táborában Soros György sem, aki más módon a világ egyik legbőkezűbb jótékonykodója, s az utóbbi években 18 milliárd dollárt adományozott a Nyílt Társadalom alapítványcsaládjának.
Az amerikai milliárdosok bőkezűsége a XX. század fordulójának aranykorát idézi, amikor az USA felemelkedése során meggazdagodott Andrew Carnegie, John D. Rockefeller és társaik a nevüket viselő alapítványok egész sorát hozták létre, koncertpaloták és könyvtárak épültek. És a két korszak abban is hasonlít, hogy a reálgazdaságot hajtó és a vagyonokat létrehozó technikai forradalom szélesre nyitotta a jövedelmi ollót az USA társadalmában.
NAGY GÁBOR
