Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A Fidesz egy friss törvénymódosítási javaslata szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”. Harangozó Tamás MSZP-s politikus erről azt mondta a Népszavának, hogy „még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét”.
A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes aláírásával, június 4-én benyújtott javaslat még az elszámolás és a visszakövetés folyamatát is titkosítaná, ami az ellenzéki politikus szerint elképesztő. A Népszava azt írja a szocialista képviselő szavai alapján, hogy
évi 50 milliárd forintról van szó.
Korábban a Transparency International (T) Magyarország a kormány által 2015. és 2017. között a beruházás ösztönzési célelőirányzat terhére kifizetett támogatási döntések megismerése miatt – egy újságíróval együtt – két pert is indított a Külgazdasági és Külügyminisztérium ellen. „Egyrészt a megítélt támogatások háttérdokumentumaira, másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy mely cégek kérelmeit és milyen indokok miatt nem fogadta be a kormány” – mondta a lapnak Ligeti Miklós, a TI jogi igazgatója. Mivel sok millió eurót felemésztő, közpénzből fizetett állami támogatásról van szó, Ligetiék meggyőződése, hogy joga van a polgároknak tudni, melyik cégek kapnak ebből a pénzből, és mely társaságok kérelmét utasítják el.
„Mindkét pert jogerősen megnyertük, adatokat azonban még nem kaptunk, mivel a kormány a Kúria által elbírálható felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő” – mondta a jogi igazgató.
