A kormány középtávú pénzügyi tervei szerint a jövő évi 378 milliárd forint után, 2022-re évi 500, a 2023-re pedig már 780 milliárd forintos úgynevezett tervezési tartalék, azaz szabadon elkölthető még le nem kötött bevétel keletkezhet az éves költségvetésekben – mutat rá a Népszava. Hozzáteszik, mindez csak akkor teljesülhet, ha elfogadjuk a kormány feltételezését, miszerint a magyar gazdasági növekedés megmarad a 3-4 százalékos tartományban. (Erről bővebben ITT olvashat.)

A fenti összegeket a kormány a költségvetés középtávú kitekintésben az országvédelmi/adócsökkentési alapban különítette el, ebből pedig már sejthető, mire menne a pénz.

Ha az elmúlt években szóba került az adócsökkentés, akkor a kabinet elsősorban munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mérséklése volt a kormány elsődleges célja, mindezt a magyar cégek versenyképességének növelése érdekében.

Régi ígéret az egyszámjegyű (értsd: 9 százalékos) szja bevezetése is. A Népszava felhívja a figyelmet, ma 15 százalék ugyan az szja kulcsa, ám a tetemes (családi) adókedvezménynek köszönhetően a tényleges adóterhelés 7,55 százalék volt a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) számai szerint 2017-ben.

Ugyanakkor az országvédelmi/adócsökkentési alapban felhalmozott óriási összegből már strukturális reformokat is le lehetne vezényelni – itt elsősorban az oktatás és az egészségügy szomjazza a pénzt évek, évtizedek óta. Matolcsy György egy minapi dolgozatában ki is fejtette, hogy „még nem értjük, hogy a világ élvonalába (első 200 közé) tartozó egyetemek nélkül az új technológia nem képes tartósan mozgatni a felzárkózást. Amint azt sem értjük, hogy az állami egészségügy mai működésével nem lehet népesedési fordulatot elérni.”

A 2020-as költségvetés szerint jövőre az állam az egészségre 1967, a teljes közoktatásra 1459 milliárd forintot költ – vagyis a két célra kicsivel többet, mint 3400 milliárd forintot, így ha 2020-tól a kormány szerint évente rendelkezésre álló 500-800 milliárd forintot az egyik vagy mindkét ágazat fejlesztésre fordítaná, ezeket a forrásokat ésszerűen felhasználva minőségi változást lehetne elérni legalább az egyik területen – így a napilap.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azt mondta, reformokhoz elsősorban kormányzati szándék, konkrét tervek és másodsorban pénz kell, ám jelenleg még az első sincs meg.