Beterjesztette a kormány (vagyis Varga Mihály pénzügyminiszter) az Országgyűlés elé a 2018-as költségvetés zárszámadását, amiből kiderül, a tervezetthez képest hogyan alakultak az állam pénzügyei valójában. Ez két okból különösen fontos dokumentum:

• A következő évi költségvetést a kiszámíthatóság jegyében a kormány már kora nyáron átviszi az Országgyűlésen – ilyen korán pedig nehéz megmondani, mire (például pontosan mekkora gazdasági növekedésre, forintárfolyamra stb.) lehet számítani. Ennek megfelelően a költségvetésekben lefektetett tervek sokszor csak köszönőviszonyban vannak azzal, ami aztán ténylegesen történik.
• Emiatt (is) a kormány menet közben rutinszerűen módosítgatja a költségvetést, a változásokat viszont nem teszi közzé követhető formában. Így csak a következő év őszén, a zárszámadásból derül ki, valójában mi is történt az előző évben, mennyi bevételből gazdálkodott az állam és ezt a pénzt mire fordította.

Csak ezer milliárddal lőttek mellé

Ami a 2018-as évet illeti, az államháztartásnak 22,9 ezer milliárd forint bevétele volt, sokkal több, mint az eredetileg várt 21,7 ezer milliárd forint. A pluszpénzt az állam el is költötte, a tervezett 22,9 ezer milliárd helyett 24 ezer milliárd forint ment el. A hazai össztermék (GDP) pedig a várt 40,4 ezer milliárd forint helyett 42,7 ezer milliárd lett.

Az eltéréseken nincs mit csodálkozni, néhány példa fontosabb gazdasági mutatókra, amik nagyon nem úgy alakultak, ahogy a kormány várta (ez a végkifejlet szempontjából nem feltétlenül rossz, de mindenképpen megkérdőjelezi a korai költségvetések filozófiáját):

• GDP-növekedés: 4,3 százalék helyett 5,1 százalék,
• Infláció: 3 százalék helyett 2,8,
• Nettó átlagkereset növekedése: 8,8 százalék helyett 11,3,
• Forint/euró árfolyam: 309,3 helyett 318,9,
• Forint/dollár árfolyam: 286,4 helyett 270,3,
• Egy hordó Brent kőolaj ára: 53,2 dollár helyett 71,3 dollár.

A sport menet közben fontosabb lett

Ahogy utaltunk rá, a kormány nem csak azért reszelgeti a költségvetést menet közben, mert a várthoz képest máshogy alakulnak a bevételek, nyilvánvalóan a pénz elköltésének szempontjai is változnak. Ezt jól jelzi, hogy az államháztartási kiadások funkcionális szerkezetében is komoly változások történtek év közben: nem csak a torta lett nagyobb, de egyes területek nagyobb százalékban részesültek a tortából a tervezettnél.

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter a Magyarország-Wales Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2019. június 11-én.

MTI / Kovács Tamás

A legjobban kiugró változás ezen a téren a sporttal és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kiadásokban történt. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az összes állami kiadás 0,8 százaléka megy majd ilyen célra, ebből végül 1,7 százalék lett. GDP-arányosan a kormány 0,4 százalékot szánt e területre, végül 0,8 százalék ment sportra. Forintban kifejezve ez több mint 320 milliárdot jelent. Érdemes megjegyezni, hogy a pénz nagy részét, 282 milliárd a központi alrendszerből (vagyis nem az önkormányzati, hanem a kormányzati szférából) fizették ki. És a sportkiadások arányának duplázódása nemcsak az államháztartás egészére igaz, hanem a központi alrendszerre önmagában is. A sportköltések ezen aránya egyébként majdnem eléri a 2017-es szintet, szóval nincs veszélyben Magyarország (kétes értékű) első helye az Európai Unióban mint a sportra legtöbbet költő ország.

Az állam nemcsak sportra, de az azzal egy funkcionális csoportba tartozó vallásra és kultúrára is jóval többet költött a tervezettnél. Öröm az ürömben, hogy az egészségügy és az oktatás is valamivel nagyobb szeletet kaptak (a ráadásul nagyobb) tortából. A funkciók részesedését az alábbi grafikonon foglaltuk össze:

A magyar sportélet nem csak az állami kiadásokon keresztül szakított hatalmas összeget 2018-ban, hanem abból a pénzből is, amit az állam adókedvezmények miatt be sem szedett. Az állam összesen közel ezer milliárd forint adóról mondott le, ezen belül 266 milliárd forint társasági adóról (tao) – a vállalkozások összességében 128 milliárd forint kedvezményt érvényesítettek sportcélú támogatások után.

Nemzetpolitikára a vártnál kevesebb ment el

Senki nem mondhatja, hogy a kormány nem családbarát (amellett, hogy sportbarát): a munkavállalók személyi jövedelemadóból családi és első házasok kedvezménye címeken 271 milliárd forint adóalap-kedvezményt érvényesítettek. Igaz, közben ahogy a fenti diagramokon látszik, a társadalombiztosítási kiadások arányaiban még a tervezettnél is vékonyabbra sikerültek.

MTI / Bruzák Noémi

A kormány szívének szintén kedves terület a „nemzetpolitika”, a határon túli szervezetek és feladatok támogatása. Meglepő módon ezekre csak 133 milliárd ment el, pedig eredetileg közel 140 milliárddal kalkuláltak. Az alábbi kiadási címek buktak különösen nagyot, azért akad köztük pár eléggé beszédes:

• Határmenti gazdaságfejlesztési vajdasági programok támogatása: 19,6 milliárd helyett 17,
• Keleti partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatása Ukrajnában: 538 millió helyett 228,
• Szociális problémákkal küzdő határon túli magyar családok részére fogászati kezelések biztosítása: 70 millió helyett 4 millió,
• Függőséggel élő és veszélyeztetett családok segítése: 187 millió helyett 3 millió,
• Határon túli magyarok egészségügyi ellátásának támogatása: 60 millió helyett nulla,
• Határon túli magyarság táboroztatása és humanitárius segélyakciók és fejlesztő programok határon túli területeken: 626 millió helyett 23 millió.

A határon túlra irányuló támogatások elosztásáért elsősorban felelős Bethlen Gábor-alap nemzetpolitikai célokra 86 milliárd helyett csak 84,2 milliárdot kapott. Az alapért azért nem kell aggódni, ugyanis nyakig fürdik a pénzben.

Rendkívüli országvédelem

Az elmúlt években az ötletszerűségen túl (bár attól nem függetlenül) a költségvetések jellemzője volt a vaskos, a kormány által némi megkötésekkel szabadon elkölthető tartalék. 2018-ban a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból 111,3 milliárdot csoportosítgattak át szép sorjában, az Országvédelmi Alapból 60 milliárdot. Elnevezésekről persze fölösleges vitát nyitni, de azért minimum kérdéses, hogy az átcsoportosítások kiadásai mennyire tekinthetők akár rendkívülinek, akár országvédelmi jelentőségűnek.

Fazekas István

A rendkívüli tartalékból a legnagyobb összeget, 19,3 milliárdot a kormány csúcs- és salátaminisztériuma, a Miniszterelnökség kapta, jelentős részben vallási és egyházi kiadásokra. Kellett például még 5 milliárd a katolikus egyház óvodafejlesztési programjára, 800 millió a hazai és határon túli egyházi fejlesztésekre, 944 millió a református egyházzal kötött megállapodásra. 16,7 milliárdot kapott a Pénzügyminisztérium, a pénz egyik fele a nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalványra, a másik fele az építőipari vállalkozások hatékonyságának növelésére ment el. Utóbbi célra az Innovációs és Technológiai Minisztérium (vagy elődje, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) is kapott egyébként 8 milliárdot. A külügyminisztériumnak közel 13 milliárd csurrant rendkívüli intézkedésekre, olyanokra, mint a felvidéki gazdaságfejlesztési stratégia támogatása (4 milliárd) és a vajdasági gazdaságfejlesztés (3 milliárd). A washingtoni nagykövetség új épülete csak 632 millió forint rendkívüli forrást igényelt, a Gül Baba türbéje pedig 715 milliót. Szintén a rendkívüli tartalékból fedezte a kormány a „családpolitikai nemzeti konzultáció” költségeit, erre 6 milliárdot kapott a kabinetiroda.

A Gül Baba türbéje

Máté Péter

Az Országvédelmi Alap szétdobásának legnagyobb nyertese az innovációs (leánykori nevén fejlesztési) minisztérium volt, összesen 30,7 milliárdot kapott a volántársaságok finanszírozására, Hódmezővásárhely és Szeged térsége elővárosi közlekedése fejlesztésére (ide tartozik a tram-train)., illetve téli „rezsicsökkentés” finanszírozására, amire az önkormányzatok 2 milliárdot kaptak az alapból. Az alapból kapott 3,5 milliárdot a külügyminisztérium a teheráni nagykövetség új épületére. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma főleg egyházi projektekre kapott 12,5 milliárdot.

A kormány jóval több pénzt várt az EU-tól

Az uniós programok körül koránt sem volt minden rendben, ezt eddig is lehetett sejteni, a kormánynak több vitás ügye volt és van Brüsszellel, ezért a kifizetések akadoztak. Az államháztartás közel 2 ezer milliárd forint bevételt várt az uniós programokkal kapcsolatban, ebből csak 1,3 ezer milliárd teljesült. Ugyan a kormány lépten-nyomon hangoztatta, hogy a magyar állam „megelőlegezi” az EU-s támogatásokat, az EU-programok kiadásai is elmaradtak a tervezettől, 2,4 ezer milliárd forint helyett 1,8 ezer milliárdot fizettek ki.

A költségvetésen kívüli uniós támogatásokkal együtt Magyarország összesen 1,7 ezer milliárd forinthoz jutott hozzá. Emellett Magyarország 316 milliárd forinttal járult hozzá az uniós büdzséhez.