A kormány suttyomban sokkal több pénzt tol ki a határon túlra

Tavaly 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből a főként a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alap, illetve kezelője, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) – derül ki az állami cég közhasznúsági jelentéséből és beszámolójából. Ez önmagában véve is hatalmas összeg, annak fényében pedig különösen az, hogy a kormány és az Országgyűlés eredetileg (2017 tavaszán és nyarán, a büdzsé megírásakor és elfogadásakor) csak 26,1 milliárdot tervezett be a BGA-nak.

A két szám közti különbség azt jelenti, hogy az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt menet közben. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő, legalábbis az elmúlt éveket elnézve: 2013-ban fordult elő utoljára, hogy a kormány nem emelte jelentősen év közben a BGA keretét, 2016 óta pedig teljesen elszabadultak a módosításokkal.

2018-ban a kormány szó szerint több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket az alapba. Végül 88 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (85 milliárd kifizetése ténylegesen megtörtént, 3 milliárd 2019-re csúszott át), 1,7 milliárd (1,2 helyett) az alapkezelő működésére, 200 millió a Magyarság Háza programra, 2,2 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra, amit a BGA november 1-ével vett át az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A BGA feladatai nem csak ezzel a programmal bővültek, ősszel vették át szintén az Emmitől (pontosabban a tárca háttérintézményétől) az egyházi és nemzetiségi (kivéve: roma) támogatások kezelését.

Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója (b), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (k) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (j) átvágja a nemzetiszínű szalagot a „Mi magyarok” látogatóközpont és kiállítás megnyitóján a fővárosi Magyarság Házában 2014. október 22-én

MTI / Koszticsák Szilárd

A közel 75 milliárdos pluszból a BGA 26,7-et a már szokásosnak mondható, nagy decemberi kormányzati pénzosztogatás átcsoportosítás keretében kapott. Ebből 12 milliárdot 2019-re betervezett feladatokra hoztak előre, ezzel az összeggel a kormány februárban csökkentette az alap 2019-es büdzséjét. Ugyanakkor az a veszély nem fenyeget, hogy 2019-ben karcsúsodna a BGA eredetileg 33,8 milliárdra belőtt költségvetése, a kormány már júniusra tucatnyi alkalommal adott pluszpénzt, összességében tízmilliárdos összegben.

A Miniszterelnökség szakmai javaslatai

A 86 milliárd forintnyi, 2018-ban odaítélt támogatás legnagyobb szeletét, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbírálás alapján” nyújtott támogatások tették ki. Ezekre a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a BGA már „szakmai javaslattal ellátva” kapja meg őket.

Ilyenek alapján a legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott.

Néhány példa a támogatott beruházásokra:

• Az Erdélyi Református Egyházkerület-Ajtoni Református Egyházközség 250 milliót kapott,
• A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 1,2 milliárdot,
• A Székelyföldi Jégkorong Akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány 420 milliót,
• A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség 1,6 milliárdot.

A BGA „nemzeti jelentőségű” intézményeket is támogat, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. „2017. évben a beruházási koncepció fő iránya a főiskola területén kialakítandó sportkomplexum, központi területek tereprendezése, sportpályák kialakítása volt. A 2018. évben a Főiskola célja a kollégiumi férőhelyek bővítése, tornaterem kialakítása” került sorra.

2016 óta két ütemben 38,5 milliárdot irányoztak elő a Kárpát-medencei óvodafejlesztésekre, több mint 150 új óvodai és bölcsődei intézmény létesülhet, illetve több mint 400 már működő, az elemi iskolákat megelőző intézmény felújítása és korszerűsítése történik meg a program végrehajtása során. Eddig 106 bölcsőde és óvoda felújítására, 4 új óvoda és bölcsőde létrehozására, 1664 darab Magyar Sarok, valamint 4 ovisportpálya kialakítására került sor.

Óvodások műsora a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében felújított óvoda átadási ünnepségén a felvidéki Csallóközcsütörtökön 2018. szeptember 19-én. Balról Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára (b3), Czibula Ádám, a Bethlen Gábor Alapkezelő révkomáromi irodájának ügyvezető igazgatója (b2), Czimbalmosné Molnár Éva, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős osztályának vezetője (b), valamint Őry Péter, Csallóközcsütörtök polgármestere

MTI / Krizsán Csaba

Az egyedi támogatásokon túl a BGA szűk 7 milliárdot osztott szét normatív támogatások keretében a „Szülőföldön magyarul” programban és kárpátaljai szociális programokra. Nyílt pályázatokat mindössze 2,8 milliárd forint értékben bonyolítottak le, nyolc program volt, a két legnagyobb:

• „A magyar kultúráért és oktatásért” – 1,1 milliárd,
• „Magyarországgal szomszédos egyes országokban nyilvántartott és működő magyar családbarát vállalkozások támogatása” – 600 millió forint.

A pénzcsapot 2020-ban sem zárják el

Egyébként a kormány nem csak a BGA-n keresztül oszt pénzt a határon túlra, a költségvetés tele van szórva ilyen célú kiadásokkal. Ezek jelentős részben fedésben vannak a BGA különféle programjaival, szóval nem kevés esetben duplikátumokról van szó.

Ami a 2020-as büdzsét illeti, a törvénytervezet vonatkozó fejezeti indoklása szerint összesen 92,8 milliárdot szánnak nemzetpolitikai/határon túli támogatásokra – ebben nincsenek benne a távol-külföldi, például az üldözött keresztények segítését célzó támogatások. A számot elég nehéz komolyan venni annak tükrében, hogy 2018-ban csak a BGA költése hízott fel erre a szintre. Magához a BGA-hoz mindössze 38,9 milliárdot írtak be.

2020-ban a költségvetés tervezete alapján már közel félezer milliárd forint lesz a központi költségvetés tartaléka – Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az óvatosság jegyében és a külső kockázatok miatt. Ugyanakkor megint csak az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kormány (Orbán Viktor s. k.) leginkább a menet közben felmerülő, be nem tervezett kiadások fedezeteként tekint a tartalékokra, úgyhogy a nagyobb tartalék jó eséllyel nem nagyobb biztonságot, hanem szabadabb kezet jelent a kormánynak.

2020-ban 34,7 milliárdot (vagy amennyivel többet) költhet majd a külügyminisztérium, ebből kerek 34 milliárdot „határon túli gazdaságfejlesztési programok” támogatására, de jut 532 millió a csángó-magyar programokra és 195 millió az Európai Területi Társulásokra.

A Miniszterelnökség keretéből 9,8 milliárd mehet a határon túlra, többek közt:

• Nemzetpolitikai tevékenység támogatása – 5,4 milliárd (bár a Miniszterelnökség alá tartozó BGA ugyanezen a jogcímen oszt tízmilliárdokat),
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatok – 2 milliárd,
• A külhoni és diaszpórában élő magyarság hitéleti tevékenységének támogatása – 500 millió.

Az Emmi 4,2 milliárd fölött diszponálhat, ebből 3,3-at határon túli felsőoktatásra, 240 milliót pedig határon túli közoktatásra terveztek be.

4,1 milliárdot szán a kormány Rogán Antal Kabinetirodájának, amely immár a turizmusért is felel: a teljes összeg „nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztésre” szolgál, bár a „felmérés, kiválasztás folyamatban” van még.