Lehet-e egy vállalkozás kötelező bankszámlája Wise vagy Revolut számla?
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Az év közbeni átcsoportosításoknak köszönhetően 2018-ban két és félszeresére hízott a határon túli támogatásokat osztogató Bethlen Gábor Alap büdzséje. Ebből 75 milliárdot osztottak ki egyedi elbírálással, a Miniszterelnökség „szakmai javaslatai” alapján. A pénz nagy része Erdélybe ment.
Tavaly 90,2 milliárd forintot kapott a központi költségvetésből a főként a határon túli támogatások elosztásáért felelős Bethlen Gábor Alap, illetve kezelője, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) – derül ki az állami cég közhasznúsági jelentéséből és beszámolójából. Ez önmagában véve is hatalmas összeg, annak fényében pedig különösen az, hogy a kormány és az Országgyűlés eredetileg (2017 tavaszán és nyarán, a büdzsé megírásakor és elfogadásakor) csak 26,1 milliárdot tervezett be a BGA-nak.
A két szám közti különbség azt jelenti, hogy az alap támogatása közel 250 százalékkal nőtt menet közben. Mondjuk ebben nincs semmi meglepő, legalábbis az elmúlt éveket elnézve: 2013-ban fordult elő utoljára, hogy a kormány nem emelte jelentősen év közben a BGA keretét, 2016 óta pedig teljesen elszabadultak a módosításokkal.
2018-ban a kormány szó szerint több tucat alkalommal csoportosított át pénzeket az alapba. Végül 88 milliárd jutott „nemzetpolitikai célú” támogatásokra (85 milliárd kifizetése ténylegesen megtörtént, 3 milliárd 2019-re csúszott át), 1,7 milliárd (1,2 helyett) az alapkezelő működésére, 200 millió a Magyarság Háza programra, 2,2 milliárd pedig az iskolások határon túli kirándulásait szervező Határtalanul! programra, amit a BGA november 1-ével vett át az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi). A BGA feladatai nem csak ezzel a programmal bővültek, ősszel vették át szintén az Emmitől (pontosabban a tárca háttérintézményétől) az egyházi és nemzetiségi (kivéve: roma) támogatások kezelését.
A közel 75 milliárdos pluszból a BGA 26,7-et a már szokásosnak mondható, nagy decemberi kormányzati pénzosztogatás átcsoportosítás keretében kapott. Ebből 12 milliárdot 2019-re betervezett feladatokra hoztak előre, ezzel az összeggel a kormány februárban csökkentette az alap 2019-es büdzséjét. Ugyanakkor az a veszély nem fenyeget, hogy 2019-ben karcsúsodna a BGA eredetileg 33,8 milliárdra belőtt költségvetése, a kormány már júniusra tucatnyi alkalommal adott pluszpénzt, összességében tízmilliárdos összegben.
A 86 milliárd forintnyi, 2018-ban odaítélt támogatás legnagyobb szeletét, 74,5 milliárd forintot „egyedi elbírálás alapján” nyújtott támogatások tették ki. Ezekre a kérelmek a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságára érkeznek be, onnan a BGA már „szakmai javaslattal ellátva” kapja meg őket.
Ilyenek alapján a legtöbb pénz, 44 milliárd Erdélybe ment, 10,6 milliárd Kárpátaljára, 6 a Felvidékre, 5,5 a Vajdaságba, 4,6 Magyarországra, de Horvátországba és a diaszpórába is milliárdon fölüli összeg jutott.
Néhány példa a támogatott beruházásokra:
A BGA „nemzeti jelentőségű” intézményeket is támogat, például a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát. „2017. évben a beruházási koncepció fő iránya a főiskola területén kialakítandó sportkomplexum, központi területek tereprendezése, sportpályák kialakítása volt. A 2018. évben a Főiskola célja a kollégiumi férőhelyek bővítése, tornaterem kialakítása” került sorra.
2016 óta két ütemben 38,5 milliárdot irányoztak elő a Kárpát-medencei óvodafejlesztésekre, több mint 150 új óvodai és bölcsődei intézmény létesülhet, illetve több mint 400 már működő, az elemi iskolákat megelőző intézmény felújítása és korszerűsítése történik meg a program végrehajtása során. Eddig 106 bölcsőde és óvoda felújítására, 4 új óvoda és bölcsőde létrehozására, 1664 darab Magyar Sarok, valamint 4 ovisportpálya kialakítására került sor.
Az egyedi támogatásokon túl a BGA szűk 7 milliárdot osztott szét normatív támogatások keretében a „Szülőföldön magyarul” programban és kárpátaljai szociális programokra. Nyílt pályázatokat mindössze 2,8 milliárd forint értékben bonyolítottak le, nyolc program volt, a két legnagyobb:
Egyébként a kormány nem csak a BGA-n keresztül oszt pénzt a határon túlra, a költségvetés tele van szórva ilyen célú kiadásokkal. Ezek jelentős részben fedésben vannak a BGA különféle programjaival, szóval nem kevés esetben duplikátumokról van szó.
Ami a 2020-as büdzsét illeti, a törvénytervezet vonatkozó fejezeti indoklása szerint összesen 92,8 milliárdot szánnak nemzetpolitikai/határon túli támogatásokra – ebben nincsenek benne a távol-külföldi, például az üldözött keresztények segítését célzó támogatások. A számot elég nehéz komolyan venni annak tükrében, hogy 2018-ban csak a BGA költése hízott fel erre a szintre. Magához a BGA-hoz mindössze 38,9 milliárdot írtak be.
2020-ban a költségvetés tervezete alapján már közel félezer milliárd forint lesz a központi költségvetés tartaléka – Varga Mihály pénzügyminiszter szerint az óvatosság jegyében és a külső kockázatok miatt. Ugyanakkor megint csak az elmúlt évek tapasztalatai alapján a kormány (Orbán Viktor s. k.) leginkább a menet közben felmerülő, be nem tervezett kiadások fedezeteként tekint a tartalékokra, úgyhogy a nagyobb tartalék jó eséllyel nem nagyobb biztonságot, hanem szabadabb kezet jelent a kormánynak.
2020-ban 34,7 milliárdot (vagy amennyivel többet) költhet majd a külügyminisztérium, ebből kerek 34 milliárdot „határon túli gazdaságfejlesztési programok” támogatására, de jut 532 millió a csángó-magyar programokra és 195 millió az Európai Területi Társulásokra.
A Miniszterelnökség keretéből 9,8 milliárd mehet a határon túlra, többek közt:
Az Emmi 4,2 milliárd fölött diszponálhat, ebből 3,3-at határon túli felsőoktatásra, 240 milliót pedig határon túli közoktatásra terveztek be.
4,1 milliárdot szán a kormány Rogán Antal Kabinetirodájának, amely immár a turizmusért is felel: a teljes összeg „nemzetpolitikai célú turizmusfejlesztésre” szolgál, bár a „felmérés, kiválasztás folyamatban” van még.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A forint árfolyamingadozása feladja a leckét – különösen, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A sikeres cégfelvásárlás alapja az előre megtervezett finanszírozási háttér. Milyen szempontokat szükséges feltétlenül szem előtt tartani ennek során.
Magyar Péter ingatlanok, festmények, autó és pianínó mellett még egy 20 forint névértékű 4iG-részvényt is feltüntetett.
1978 óta egy és ugyanaz a kérdés: lehet-e valaki olyan jó Superman, mint amilyen Christopher Reeve volt?
Két tankert is megtámadtak a jemeni húszik pár nap leforgása alatt a Vörös-tengeren. Az akciókról és a süllyedő hajókról látványos videókat forgattak.
A hízelgést és a fenyegetést felváltva alkalmazva szavaztatta meg a republikánusokkal Donald Trump a „gyönyörű” költségvetési törvényt.
Az elnök nem vette jó néven, hogy korábbi szövetségese harmadik politikai erőt alapítana. Hogyan babrálhat ki Elon Musk Donald Trumppal?
Közel-keleti válság ide vagy oda, a világ szinte fürdik az olajban.