szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.

Még a bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Ezt a féléves soros elnökséget adó Finnország terjesztette be a jövő heti EU-csúcs elé, a legfontosabb szám pedig ez:

1,07%.

Helsinki szerint a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) ekkora hányadát kellene befizetni a brüsszeli kasszába (hivatalos nevén ez a kötelezettségvállalás, a tényleges kifizetést ennél valamivel alacsonyabb szintre tervezik – összegben ez nagyjából egymilliárd eurót jelent a 27-ek számára, 2018-as árakon).

Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3%), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság által tavaly májusban beterjesztett eredeti költségvetési javaslatban szerepelt.

Hogy mi magyarázza a csökkenést? Az, hogy a nagy befizetők továbbra sem szeretnének 1 százaléknál többet fizetni. Elsősorban az EU legnagyobb gazdaságának, Németországnak a vezetése korlátozná a hozzájárulást: bár Berlin a tárgyalások kezdetekor még bőkezűnek bizonyult, ám azóta gyakorlatilag leállt a GDP-növekedés az országban, ez pedig a szigorú gazdálkodáshoz szokott Merkel-kormányzatot is óvatosságra inti.

Arra pedig még egyszerűbb a magyarázat, miért nem elég a mostani hozzájárulás: a britek kilépésével egyik legfontosabb befizetőjét veszíti el az unió (nem véletlen, hogy miért folyt olyan komoly harc a Brexit-tárgyalások során azért, hogy 2020 végéig, vagyis a 2014-2020-as finanszírozási időszak lezárultáig London megfizesse azt, amiről még 2013-ban megállapodtak a tagállamok). A brit befizetés kompenzálására szolgálna a plusz, a bizottság és az EP is pártolná ugyanakkor egyéb források bevonását. A finn elnökség ezt két formában tartja elképzelhetőnek: egyrészt a nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj létezik nálunk is, a változás az lenne, hogy a bevételből az EU is részesedne), illetve az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének.

Magyarország ezt épp annyira elutasítja, mint a források csökkentését, márpedig a bizottság erre több szinten is javaslatot tett. Egyrészt a hagyományos tételek arányát csökkentené újabb célok támogatására. (A magyar kormány nyelvén: migrációra fordítaná.) A finn javaslat ebben visszakozik, vagyis a felzárkóztatási támogatások és a közös agrárpolitika arányaiban kicsivel több pénzt kaphat, mint a brüsszeli terv alapján. Előbbi aránya a mostani tárgyalási dokumentum szerint 29,7 százalék lehet, agrártámogatásokra pedig az MFF 30,7 százalékát fordíthatják. (Jelenleg utóbbi 35,4 százalékot tesz ki.)

Nem lehet azonban nagy az öröm a Karmelita-kolostorban, Helsinki ugyanis a másik brüsszeli „megszorítást” tovább erősíti. A brüsszeli terv alapján Magyarország a 2014-2020 között számára biztosított strukturális támogatásokhoz képest 25 százalékkal kevesebbet kapna – azért ennyivel, mert ez a vágás felső határa. A finnek ezt a felső határt 27 százalékban húznák meg.

Egyetértenek viszont a bizottságnak egy másik szigorításával, amely egy adott projekten belül csökkentené az uniós finanszírozási hányadot. A nemzeti társfinanszírozás aránya jelenleg alapesetben 15 százalék, ezt 30 százalékra emelné mind a finn elnökség, mind a bizottság. Vagyis például egy egymilliárdos támogatásból 150 millió helyett 300 milliót kellene biztosítania az államnak egy 100 százalékban támogatott fejlesztésnél.

És jó eséllyel az sem fog tetszeni a kormánynak, hogy a finnek – ahogy az eddig sem volt kétséges – támogatják a források jogállamisághoz kötését. Jó hír, hogy a javaslat szerint ez a költségvetéshez közvetlenül köthető problémák esetén, pontos kritériumok alapján és egyedi esetekben történne. Egy további kötelezettség is fontos lehet: ahogy a bizottság, úgy az elnökség is azt javasolja a tagországoknak, hogy a felzárkózási források (tehát az országoknak felkínált források) legalább 25 százalékát fordítsák a párizsi klímacélok teljesítésére.

Vélhetően nem csak a magyarok – és több más közép- és kelet-európai, nettó kedvezményezett ország – nemtetszését fogja kivívni a javaslat, de az Európai Parlament is aligha fog lelkesedni. A testület korábban a nemzeti jövedelem 1,3 százalékánál húzta meg a nemzeti hozzájárulások minimális határát.

A mostani javaslatról a jövő heti EU-csúcson kezdődhet a vita, ám az országok már jócskán el vannak késve. A bizottság tavaly még abban reménykedett, hogy a májusi EP-választás előtt már megszületik a kompromisszum, ehhez képest – főként a Brexit elhúzódása miatt – az állam- és kormányfőkig érdemben még el sem jutott az unió legnagyobb, hétévente megrendezett alkudozása.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
48 óra alatt hackelték meg a koronavírus-krízist a magyar programozók

48 óra alatt hackelték meg a koronavírus-krízist a magyar programozók

Díjazta a piac Matolcsyék bejelentéseit, nagyot erősödött a forint

Díjazta a piac Matolcsyék bejelentéseit, nagyot erősödött a forint

Karácsony óta nem fogyasztottunk ilyen kevés áramot

Karácsony óta nem fogyasztottunk ilyen kevés áramot