Farkas Zoltán
Farkas Zoltán
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az euró bevezetéséről nincs szó, a brüsszeli korrupciós bírálatokra nincs érdemi válasz, betegnek és nyugdíjasnak lenni pedig nem sok jóval kecsegtet.

Magyarország az élre tör, szinte az összes riválisát lenyomja. Papíron. A gazdasági növekedés a következő fél évtizedben folyamatosan 4 százalék fölött lesz, erre sem Lengyel- és Csehország, sem Szlovákia, Bulgária nem érzi képesnek magát. A gyors növekedés ellenére az államháztartási hiány évről évre mérséklődik, 2023-ra lenullázódik, és a ma még a GDP 70 százaléka fölötti államadósság négy év alatt 60 százalék alá esik. A munkanélküliség szabad szemmel láthatatlan méretűre zsugorodik, az infláció illedelmesen 3 százalék körül marad. Ezeket a reményeket foglalja össze az Európai Bizottságnak a minap elküldött új konvergenciaprogram, amely azonban a benne felvázolt gyors felzárkózás ellenére sem tesz említést arról, mikor csatlakozik Magyarország az euróövezethez. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez még nem aktuális, mert az euróövezetet éppen átalakítják.

Baljós árnyak és uniós pénzek

Eközben Romániában már nemzeti tervet eszkábálnak az euró átvételére. Az uniós fejlettségi rangsort záró Bulgária és a növekedési pályáján elakadt Horvátország írásba adta, készül arra, hogy belépjen az euró előszobáját jelentő ERM–II árfolyamrendszerbe. Még a hagyományosan eurószkeptikus Csehország is tett egy óvatos lépést: konvergenciaprogramja szerint „nagyobb a hajlandóság” a közös valuta átvételére, mint korábban, bár vannak még akadályok. Ilyennek tekinti a dokumentum az elmaradást az euróövezet gazdaságainak átlagától, az alacsonyabb ár- és bérszínvonalat, valamint a társadalom elöregedéséből adódó teendőket, mondván, utóbbiak pénzügyi következményeire még fel kell készülni. Mármint Csehországban, mert Magyarországon nem fordulhat elő, hogy efféle dilemmákra a kormány ne adjon megnyugtató választ.

©

Orbán Viktor instrukcióinak mindenesetre tökéletesen megfelel a program. A kormányfő szerint 2030-ra Magyarországnak az Európai Unió öt olyan országa közé kell tartoznia, ahol „a legjobb élni, lakni és dolgozni”; továbbá be kell kerülnie az öt legversenyképesebb ország csoportjába. A kutatók viszont nem adnak esélyt arra, hogy a gazdaság töretlenül 4 százalék fölötti mértékben bővüljön. Nagyobb megbicsaklásra nem számítanak ugyan, ám úgy vélik, a tempó fokozatosan lassul. Ennek okát egyebek mellett a Brexit és a kereskedelmi háborúskodások miatt is romló nemzetközi környezetben, a gazdaságot felfuttató brüsszeli források apadásában, a mérséklődő béremelkedésben, valamint az egyre nyomasztóbb munkaerőhiányban látják.

Bár a globális folyamatokban a kormány is érzékel „baljós árnyakat”, nem szeppen meg tőlük. Prognózisa szerint folytatódik a bérfelzárkóztatás, a keresetek a következő öt év mindegyikében 8 százalék körüli mértékben emelkednek – anélkül, hogy ez a versenyképesség rovására menne, ami nagy mutatvány lenne. Van még lehetőség a foglalkoztatás bővítésére is, például a közmunkások, a nyugdíjasok és a nők körében. Azt a lehetőséget viszont még csak fel sem villantja a program, hogy tovább nő a vendégmunkások száma, holott ez a realitás.

A legfontosabb növekedési tényező azonban az, hogy bőven maradt még uniós forrás beruházásokra. Eddig a teljes, 29,6 milliárd eurós keret 104 százalékáról született döntés, viszont a kedvezményezettek csak 8 milliárdot költöttek el. A többit 2023-ig lehet felhasználni. Ehhez adódnak a multik tervezett beruházásai a Mercedestől a BMW-ig, az Auditól a Samsungig. Így a beruházások elérik a hazai össztermék 25 százalékát, ami elég ahhoz, hogy tartósan 4 százalék felett maradjon a növekedés – összegzi a program. Más kérdés, hogy a globális fejlemények az utóbbi fejlesztések sorsát is befolyásolják.

A brüsszeli kritikát elengedik a fülük mellett

Feltűnő hiányosság viszont, hogy a felettébb súlyos brüsszeli bírálatokra nem reagál a program. Ezek, szemben a kormányzati retorikával, nem a migrációs politikára vonatkoznak, hanem arra, hogy évről évre erősödik a korrupció, ami „kedvezőtlenül befolyásolhatja az ország növekedési potenciálját”. Brüsszel ragaszkodna a közbeszerzések jobb átláthatóságához, a nagyobb versenyhez. Eszköze azonban láthatóan nincs arra, hogy ezt kikényszerítse. Mivel Magyarország nem tagja az euróövezetnek, megteheti, hogy az ajánlásokra ügyet sem vet.

Meglehet, ez az egyik fő oka, hogy sem céldátumot, sem teljesítendő feltételeket nem jelöl meg a kormány az euró átvételéhez. Az orbáni politika, a nemzetek Európájának jelszava ugyanis praktikusan azt jelenti, hogy Brüsszel minél kevésbé szóljon bele a gazdaságpolitikába, ne akadjon fenn büntető jellegű különadókon, a verseny szisztematikus megsértésén, korrupción, az uniós támogatások lenyúlásán. És ne kösse politikai feltételekhez a támogatások folyósítását. A befizető országok többsége ugyanis ragaszkodna ahhoz, hogy a kedvezményezettek tartsák tiszteletben a jogállami kereteket – e felszólítás egyik címzettje Orbán.

A nyugdíjasok kezdhetnek aggódni

Ami a hosszabb távú kitekintést illeti, a kormány az ebből adódó teendők nagy részét kipipálta. Az Európai Bizottság ugyanis elvárja, hogy a tagországok készítsenek becsléseket, hogyan hatnak a demográfiai folyamatok a következő évtizedek költségvetéseire. A Brüsszel megnyugtatására szánt magyar válasz fontos elemei, hogy a nyugdíjkorhatár 2022-ig fokozatosan 65 évre nő, megváltoztak a régi nyugdíjak korrekciós szabályai, megszűntek a korhatár alatti ellátások. A mellékelt számsorok alapján borítékolható, hogy folytatódik a már megállapított nyugdíjak gyors értékvesztése a meglódult keresetekhez képest. Míg az utóbbiak 2023-ig legalább 40 százalékponttal emelkednek, a nyugdíjak legfeljebb 15-tel.

©

A népesség idősödése miatt az egészségügyi kiadások a következő ötven évben a hazai össztermék 4,9 százalékáról az 5,7 százalékára nőnek. Ám a gyógykezelési teendők gyarapodását figyelembe véve ez annyit tesz, hogy átütő forrásbővülésre ezen a téren sem lehet számítani. A jóval fejlettebb Csehország megőrzi előnyét: ott már ma is a GDP 5,6 százalékát fordítják egészségügyre, ami 2070-re 6,5 százalékra nő. A magyar orvosok, ápolók pedig arra figyelhetnek fel, hogy a számukra különösképpen vonzó Nagy-Britanniában még bőségesebb az egészségügy finanszírozása. Mert miközben a brit parlament az unióból való kilépésen huzakodik, a kormány fegyelmezetten benyújtotta a konvergenciaprogramot.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megindokolta a kormány, miért vette le a Hajógyári-szigetet a világörökségi listáról

Megindokolta a kormány, miért vette le a Hajógyári-szigetet a világörökségi listáról

Feljelentették a Fideszt a villanyoszlopra helyezett plakátok miatt

Feljelentették a Fideszt a villanyoszlopra helyezett plakátok miatt

Itt a nagy eső következménye: árhullám vonul le a Dunán és a Tiszán is

Itt a nagy eső következménye: árhullám vonul le a Dunán és a Tiszán is

Kálmán Olga is elmondta, miért kell elmenni szavazni

Kálmán Olga is elmondta, miért kell elmenni szavazni

Techet Péter: Elmaradhat a Nyugat alkonya

Techet Péter: Elmaradhat a Nyugat alkonya

Váratlanul gyors: ez a telefon lehet a valaha készült legerősebb okosmobil

Váratlanul gyors: ez a telefon lehet a valaha készült legerősebb okosmobil