Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Kikérte a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól (KKM) Szél Bernadett, hogy mennyi pénzt fordított eddig a magyar állam a Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsa magyarországi irodájának fenntartására és működtetésére. A független országgyűlési képviselőnek küldött válasz szerint
október 28-ig összesen 449,3 millió forint ment el erre a célra.
Az összegből 65,9 millió még tavaly, a nyitás évében felmerült kiadás volt. A maradék 383,4 millióból 289,9 millió forint a tagdíj, azaz ahogy Szél fogalmazott: „ennyit fizetünk azért, mert Magyarország »megfigyelő tagja« a Türk Tanácsnak”.
A 444.hu emlékeztetett, hogy a budapesti képviseleti irodának otthont adó épületet – a Budakeszi úti Ybl-villát –, 2016-ban vásárolta meg az állam 1,4 milliárd forintért, majd a Magyar Művészeti Akadémiának ajándékozta. A kormány tavaly úgy döntött, hogy a Türk Tanács ingyen használhatja az épületet irodaként, amelynek fenntartását és az ott dolgozó személyzet bérét közpénzből fizetik.
Szél Bernadett arról is érdeklődött, hogy a Türk Tanács másik, a Medve utcában található irodájában kik dolgoznak és mennyi pénzért. A minisztérium tájékoztatása szerint ott február óta zajlik munkavégzés, a járvány miatt a nemzetközi személyzet – egyelőre négy tagország egy-egy diplomatája – azonban csak az év második felében érkezett meg.
A KKM válaszából az is kiderül, hogy az irodavezetői feladatokat Hóvári János látja el, a titkárságvezető pedig Somdai Aida. Alkalmazottként négyfős helyi személyzet dolgozik az irodában. Hatuk bérére és járulékaira a nyitás óta összesen 34 millió forint ment el. Hóvári tavaly havi 650 ezer forintot keresett – már január 31-től, holott az iroda csak szeptember 19-én nyitott meg –, idén pedig 950 ezerre emelkedett a fizetése.
„Hogy mit csinál ezért az összegért, azt nem tudjuk – a miniszter a törvényben előírt feladatokra hivatkozott. És hiába próbáltunk Hadházy Ákossal személyesen tájékozódni a képviseleti irodában végzett munkáról, Hóvári János még csak az iroda bejáratához sem volt hajlandó lejönni, hogy beszéljen velünk” – írta Szél Bernadett, aki azt ígérte, hogy utánajár „minden egyes adóforintnak, amit ebbe a projektbe tesznek, ugyanis Magyarországnak semmi szüksége a Türk Tanácsra, semmi szüksége az illiberális országok szövetségére”.
