A forint euróval szembeni árfolyama lendületből gyengült 366 fölé október 26-án délelőtt, megközelítve történelmi rekordját. Az árfolyam ezt követően korrigált, és 365,7 környékén stabilizálódott. Ami még mindig gyenge forintot jelent, az euróval szembeni árfolyam nem sokkal régebben, szeptember közepén még 350 alatt mozgott.

A jegybank szeptemberben 30 bázispontról 15-re lassította a kamatemelési ciklus havi ütemét, ez gyengülési hullámot indított el a forint árfolyamában, ami máig kitart – mondja a hvg.hu-nak Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed már a következő, november 3-ai ülésén bejelentheti eszközvásárlási programja kivezetését, ami a dollár erősödése (ezzel a feltörekvő devizák gyengülése) irányába hat. Egyébként nemcsak a forint gyengül a környező országokban, hanem a cseh korona és a lengyel zloty is, vagyis regionális hatások is mozgatják az árfolyamot.

Szintén a forint gyengülése irányába hat a rendkívül magas, 5 százalék fölötti infláció. Az energiahordozók ára elszállt, ahogy számos nyersanyagé, ami azzal jár, hogy az importőröknek több eurót kell venniük (több forintot váltanak euróra) a beszerzéseikhez. Ez szintén gyengíti a forintot.

2020. áprilisában már elérte a 367 forintos szintet a forint euróhoz viszonyított árfolyama

Túry Gergely

Németh Dávid arra számít, hogy a 367-es szint megfoghatja a forint euróhoz viszonyított árfolyamát, ez után már csak a történelmi csúcsok vannak 369-370-nél – de ezek elérésére az elemző szerint kicsi az esély. Az árfolyam sokat gyengült relatíve rövid idő alatt, további romlás már nem indokolt. Sőt, inkább korrekció várható vissza a 355-360-as szintre. De vannak belföldi kockázatok, egyelőre nagy kérdés, mit tesz és hogyan kommunikál majd a jegybank a következő, november közepén esedékes kamatdöntéskor. Németh szerint vélhetően megpróbálják majd megtámogatni a forint árfolyamát. A jegybanknak árfolyamcélja ugyan nincs, de inflációs célja van, márpedig a gyenge forint felfelé nyomja az inflációt.

Sokkal pesszimistább hangot ütött meg Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza a Portfolio konferenciáján október 19-én. Jakobsen szerint két fontos esemény fogja meghatározni a jövőt Magyarországon: az egyik a magas infláció, a másik az EU-val való konfliktusok. Jakobsen szerint majdnem elkerülhetetlen, hogy itthon magas legyen az infláció, a forint kilátásaival kapcsolatban pedig a török lírát hozta fel példaként. Szerinte a forint árfolyama az infláció és a magas infláció miatt 380-ig is gyengül majd. Ez azonban szélsőségesen pesszimista előrejelzés, az elemzők nagy része nemhogy tartósan 370 fölötti árfolyamot, de rekorddöntögetéseket se vár a forinttól.

Ami a belföldi kockázatokat illeti, azok jórészt a kormányhoz köthetők. Választások közeledtével a kormány nem fog lemondani a több ezer milliárdos élénkítési csomagjáról. A gazdaságra szórt pluszpénz további inflációs nyomást generál. A közelgő választások pedig politikai kockázatot hordoznak, ami minden magyar eszközbe beárazódik. Ahogy az unióval szembeni konfliktusok is, amikből a választások előtt a kormány szintén aligha fog kihátrálni.

A nemzetközi folyamatokra se a kormánynak, se a jegybanknak nincs hatása. Utóbbi részéről a kamatemelési ciklus felgyorsítása segíthet megtámogatni a forintot. Ez a magas, és egyre inkább felfelé mutató kockázatoktól övezett infláció kordában tartása miatt is indokolt lehet. Különösen, hogy a cseh és a lengyel jegybankok mellett a hazai szigorítás már inkább visszafogottnak mondható jelen állás szerint. A jegybanknak egyéb eszközei is vannak: kivezetik a forintlikviditást nyújtó swap eszközt. Ez hozzájárulhat a forint erősödéséhez, hiszen ha csökken a likviditás, az felfelé nyomja az árfolyamot.