szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

A koronavírus-járvány következtében visszájára fordult a globalizáció, és ez felértékeli a hazai munkaerőt, de a bérek inflációja így sem valószínű a fejlett országokban – érvel Dalia Marin, a müncheni egyetem professzora.

Koronavírus-járvány
Fellélegezhet kicsit a világ, a Covid-19 ugyan nem tűnt el, de nem keseríti meg a mindennapokat. Ám visszatér-e? És mi van a betegség utóhatásaival? Cikksorozatunkban megtalál mindent, ami a koronavírus-járványról tudnia kell.
Friss cikkek a témában

35 százalékkal csökken a nemzetközi szállítási láncok forgalma, jósoltuk Kemal Kilic-csel együtt a 2008-as világméretű pénzügyi válság után – írja a Project Syndicate oldalon a müncheni egyetem professzora, aki szerint a Covid–19-világjárvány felgyorsította ezt a folyamatot.

Az Ifo szerint a német ipari vállalkozások 19 százaléka haza akarja telepíteni a termelést, 12 százalék azt tervezi, hogy hazai szállítókra áll át, 7 százalék pedig maga akarja előállítani azt, amit eddig külföldön vásárolt meg.

Ráfizethet a karácsonyi ajándékra, aki azt szeretné, hogy tényleg megérkezzen

Aki egészen biztosra akar menni, hogy minden karácsonyi ajándéka időre megérkezik, annak idén a legjobb ötlet az, hogy készítsen ajándékot saját maga, vagy készüljön jókora drágulásra. Az áruszállítás és a chipgyártás helyzete világszerte kaotikus, és nincs jele annak, hogy jövő február elejéig érdemben javulhat a helyzet. A gondok fő kiindulópontja természetesen a járvány.

A növekvő szállítási költségek csak tovább gyorsíthatják ezt a folyamatot. A konténerek ára csaknem a tízszeresére emelkedett a pandémia idején. A szállítási láncok problémái miatt a dolgozók munkakörülményei jelentősen romlottak. Az eredmény: óriási munkaerőhiány ezen a területen.

Ennek következtében egy cég számára ma az importszállítás tízszer annyiba kerül, mint egy évvel korábban.

Ez lényegesen megdrágítja a globális forgalmat, amely arra épült, hogy Kína és más ázsiai országok olcsó munkaerejét használta ki. Ez a trend akkor erősödött fel igazán, amikor Kína a WTO tagja lett 2001-ben.

A visszájára fordult globalizáció inflációhoz vezet – állítja két közgazdász. Charles Goodheart és Manoj Pradhan szerint ez mindenképp áremelkedéshez vezet a fejlett országokban, ahol növekednek a bérek. Szerintük az infláció a globalizáció miatt volt alacsony, mert az olcsó távol-keleti munkabérek miatt a fejlett országok dolgozói nemigen reménykedhettek béremelésben, ha meg akarták tartani az állásukat. Most azonban megváltozott a helyzet: munkaerőhiány lépett fel a fejlett országokban, és ez javítja a munkavállalók tárgyalási pozícióját.

Lesz-e ebből bérinfláció?

Ez nagymértékben függ attól, hogy a globális szállítási láncok problémái meddig tartanak. Ha sokáig, akkor kialakulhat egy spirál, mert a munkavállalók arra hivatkozhatnak, hogy minden egyre többe kerül, ezért nekik is magasabb fizetés kell a családjuk ellátásához. Csakhogy, ha a globalizáció visszafordulása oda vezet, hogy a hazai cégek csökkentik az importot, akkor ez az érv elesik, hiszen a nemzetközi szállítás nehézségeire hivatkozva nem lehet árat emelni.

A másik érv a bérinfláció ellen az informatikai forradalom, a robotok egyre növekvő alkalmazása. Minél drágább a munkaerő, annál inkább megéri annak kiváltása robotokkal.

A kutatásaink azt bizonyítják, hogy a cégek, amely hazatelepítik a termelést pontosan ezt teszik: nem annyira drága munkaerőt alkalmaznak, hanem igyekeznek minél több munkahelyet automatizálni – írja a müncheni egyetem professzora. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a cégek kevésbé vannak kiszolgáltatva annak, hogy öregszik a munkavállalók tábora a fejlett országokban, és nemcsak ott, mert Kína is ezzel a problémával küzd.

Németországban a nagyvállalatok tervezői már a kilencvenes évek óta számolnak azzal, hogy a hazai munkaerőpiacon egyre kevesebb a fiatal. A német a világ egyik leggyorsabban öregedő társadalma. Mit látunk a robotok terén? 1000 munkásra még két robot sem jutott a kilencvenes évek közepén, 2019-ben ez a szám már négy volt. Olyan gyors az átállás a robotokra, hogy ez a tendencia hamarosan akár munkaerőtöbblethez is vezethet. Két közgazdász, Acemoglu és Restrepo bebizonyította, hogy az elmúlt három évtizedben a robotok sokkal több munkahelyet szüntettek meg, mint ahány újat teremtettek. Ez a tendencia problémát jelenthet a munkavállalóknak főként, ha az árak emelkedése folytatódik, de a globalizáció visszafordulása nem vezet bérinflációhoz, hiszen a robotok nem kérnek béremelést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!