20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedik 2022-től a bruttó minimálbér, a garantált bérminimum bruttója pedig 260 ezer forintra nőtt – született meg az egyezség. A kormány ezért cserébe azt vállalta, hogy négy százalékponttal csökkennek a vállalkozói terhek, egy százalékponttal a kisvállalkozói adó. Mindez pedig azt jelenti, hogy több járadék összege is nő. Egy kicsit javul így a hitelhez jutás lehetősége is azoknak, akik lakást vennének, de ahogy száguldanak az ingatlanárak, ez nem jelent nagy örömet önmagában. Az infláció egyébként is elviszi a béremelés egy részét, az adócsökkentés pedig - ha megmarad az iparűzési adó felezése - az önkormányzatoknak fog jobban fájni.

A megemelt minimálbér csak januártól érkezik, a kormány viszont már novemberben megindítja a választás előtti nagy pénzszórását. Elsőként a nyugdíjasok kapnak pluszpénzt a napokban, persze ezzel részben csak a meglévő törvényi kötelezettségének tesz eleget a kormány. De nincs megállás, a választásig ezermilliárdos nagyságrendben osztanak pénzt – hol van már az az idő, amikor még az volt a nagy kampányfogás, hogy az eredetileg tervezettnél 1400 forinttal többel nő az átlagnyugdíj? Összegyűjtöttük az elmúlt húsz év választásai előtti osztogatások történetét, és arra jutottunk, tényleg példátlan lesz, ami most következik.

MTI / Balogh Zoltán

Nagy várakozások előzték meg az ENSZ glasgow-i klímakonferenciáját. A világ nagyhatalmai megígérték, hogy 2030 után nem vágnak ki több erdőt, és több, mint 80 ország állapodott meg abban, hogy még ebben az évtizedben 30 százalékkal csökkentik a metán kibocsátását. Igaz, a klímacsúcson a nagy kibocsátó országok közül Kína, Brazília, Oroszország és Törökország sem vett részt (a brazilok legalább távolról az erdővédelmi megállapodáshoz csatlakoztak), Áder János köztársasági elnök ezért is beszélt arról, hogy nem túl elégedett, és Joe Biden amerikai elnök is Kínát kritizálta a távolmaradásért.

A konferencián – ahol az egyik legnagyobb hatást elért felszólalást David Attenborough mondta el – Mark Carney, a Bank of England egykori vezetője 130 ezer milliárd dolláros zöld alapot hozott össze, a világ legnagyobb befektetői ebből az összegből próbálják 2050-re nettó nulla kibocsátásúra hozni a befektetéseiket. Az Oxfam pedig épp a klímacsúcs közben állt elő a számmal: a világ lakosságának 1 százaléka felelős a karbonkibocsátás 15 százalékáért.

KARWAI TANG / UK GOVERNMENT / POOL / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP

Az ENSZ Világélelmezési Programjának igazgatója, David Beasley eközben arról beszélt: hatmilliárd dollárból, Elon Musk vagyonának 2 százalékából 42 millió embert megmenthetnének az éhhaláltól, mire válaszul Musk közölte, ad ennyi pénzt, ha Beasley levezeti neki, hogyan oldják meg belőle az éhezés megszüntetését. Már ott tartanak, hogy van esély egy találkozóra, mi pedig számoltunk egy sort, mire lehetne jó ez a pénz.

A GfK azt számolta a héten, hogy a magyarok átlagosan az európai átlagjövedelem felét tudják elkölteni – nem az EU-ról van szó, hanem kontinentális összehasonlításról -, az Eurostat kimutatta, hogy a magyarok 7,7 százaléka sötét lakásban él, a KSH pedig közzétette a háztartások 2020-as életszínvonaláról szóló kiadványát. Ebből kiderül: nyolc év csökkenés után újra nőtt a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma, 1 millió 752 ezer főre. A háztartások legszegényebb tizedében fejenként átlagosan bruttó 46 ezer forintból élnek havonta.

Öt gyerekből egy veszélyeztetett, a legdurvábban pedig a romák helyzete romlott, pedig már a válság előtt is nagyon rossz volt, most három magyar romából kettő szegénységben él.

A hét képe: Joe Biden alszik az ENSZ klímacsúcsán

A Richternél éltek a kormány adta lehetőséggel, és bevezették a dolgozók oltási kötelezettségét. Az Egis és a Teva nem kéri ezt, ahogy a Tesco és a Lidl sem. Sok cég egyelőre kivár, egyeztetnek még a Molnál és az OTP-nél is. A szakszervezet szerint ha kötelezővé tennék az oltást, a Volán és a MÁV is leállhat. A fővárosi önkormányzat a saját dolgozói közül az idősotthonok és a hajléktalanszállók dolgozóit kötelezi az oltásra.

A kormány nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – magyarázta kérdésünkre Goda Mark munkajogi szakjogász.

MTI / Balogh Zoltán

A magyar kriminalisztikában példátlan csalás elkövetőjét fogták el Dominikán. A 30 éves magyar férfi, T. Alex éveken át irányított a Karib-térségből egy bűnszervezetet úgy, hogy annak végrehajtói sok esetben azt sem tudták, miben vesznek részt. A hvg.hu-nak sikerült felkutatnia az egyik ilyen asszisztenst, aki maga is áldozata az ügynek, de legalább nem bukta el a pénzét, ahogy a legtöbb sértett.

T. Alex 2014-től előbb gyanútlan emberek közreműködésével olyan lakásokat adott bérbe, amelyek valójában nem is léteztek. Később már nem bérbe adta, hanem el is adott olyan ingatlanokat, amelyekhez semmi köze nem volt. A rendőrség jelenlegi adatai szerint összesen 77 létező gazdasági társaság, 21 közjegyző és 6 ügyvéd nevével éltek vissza a hétéves ténykedésük alatt.

A szennyvíz mostanában azért kerül hetente a hírekbe, mert kimutatható belőle a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, ami előre jelezheti a járvány terjedését. De ennél sokkal több mindent is elárul – magyarázták a szakértők a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepen lett látogatásunkkor. Látszik például, hogy a fővárosban egyre kevesebb zsiradékot és húst esznek, hogy a német turisták a balatoni nyaraláson az otthon megszokott saláták helyett inkább a húst választják, de az is, hogy gyógyszerből is sok fogy az országban.

Juhász István András

A dél-pesti telep vezetőinek nagy célja az, hogy 2023-ra a záporvíz-szennyvíz keverékét is tisztítani tudják, majd visszajuttatni a természetbe. Ha ma esik le egyszerre sok esővíz, akkor annak a tárolókapacitáson felüli része megfelelő tisztítás nélkül meg a Dunába, de ez hamarosan megváltozhat.

Békeidőben még aligha volt olyan karácsonyunk, amelyre annyira nehéz lett volna felkészülni, mint az ideire. Az áruszállítás kaotikus helyzete, a globális chiphiány és a megugró infláció külön-külön is súlyos gondokat okoztak volna, de most egyszerre szembesülhetünk mind a hárommal.

AFP / ROLF VENNENBERND

A nagyobb cégek, amelyeknek jó előre megkötött szerződéseik vannak, azt legalább meg tudják oldani a mostani előrejelzések szerint, hogy a karácsonyra szánt ajándékokat előrevegyék az áruszállítási listán – ezzel példálózott kérdésünkre Várkonyi Balázs, az Emag és az Edigital ügyvezetője is. Csakhogy ennek ára van, vagyis a pontosság ígérete tovább hajtja az egyébként sem kicsi inflációt.