Elzárjuk a csapot, lehúzzuk a vécét, de innentől fogva nem is gondolunk arra, hogy az a víz hová kerül és mi történik vele. Pedig lehet, hogy egyébként környezettudatosnak hirdetett higiéniai termékekkel még ártunk is a szennyvízelvezetésnek és -tisztításnak.

Az biztos, hogy az embereket egyre inkább érdekli, hová kerül a szennyvíz és hogyan tisztul meg újra. „Számunkra is meglepő az az érdeklődés, hogy egy szennyvíztisztító meglátogatása akár családi program is lehet” – mondja Bátori Marianna, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (FCSM) kommunikációs vezetője és szóvivője. Mondjuk a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep mindenre rácáfol, amit csak gondolnánk arról, hogy is néz ki egy ilyen létesítmény: a telep szíve ugyanis egy botanikus kert. Pálmákkal, virágokkal, méhecskékkel, lepkékkel. Nem csoda, hogy havonta több alkalommal iskolák kihelyezett órákat tartanak náluk és egymást érik a lakossági nyílt napok.

Fennakadt törlőkendők és megannyi minden más

Juhász István András

Bár az emberek egyre tudatosabban ügyelnek arra, mi kerül a lefolyóba, azért van ellenpélda: az elmúlt évtizedben egyre nagyobb problémát jelentenek azok a vécébe dobott törlőkendők, amelyeket ugyan lebomlónak hirdetnek, de az alatt a fél nap alatt, amennyi idő alatt a lakásokból a szennyvíztelepre érnek, biztosan nem bomlanak le. "Mi kísérletképpen 2-3 éve beáztattunk néhány törlőkendőt és még mindig nem bomlottak le. A vécépapír az, ami tényleg lebomlik” – hívja fel a figyelmet Bátori Marianna.

Az egyik pálmaház a háromból a szennyvíztisztító telepen

Juhász István András

A használt sütőolajról már elvileg mindenki tudja, hogy nem szabad a lefolyóba önteni. Na de mi nem kerülhet még oda? „Az alapszabály az, hogy a csatorna nem szemetes. Tilos lenne bármilyen vegyszert, festéket, hígítót, gyógyszert, háztartási hulladékot, így például törlőkendőt és ételmaradékot a lefolyóba önteni. Utóbbiak nagyon hamar össze is állnak. Egyfelől dugulást okoznak, másfelől táplálékul szolgálnak számos élősködőnek” – mondja Barabás Győző Ferencz, a FCSM környezetgazdálkodási igazgatója.

A szennyvíz nem hulladék, hanem nyersanyag,

mint téglagyárnak az agyag – szögezi le Barabás Győző, és ami káros a környezetre, nem bele való, azt ki kell venni belőle.

Barabás Győző Ferencz, a FCSM környezetgazdálkodási igazgatója

Juhász István András

Mire lehet jó a szennyvíz?

Hogyan működik a szennyvíztisztítás a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telepen, amely Magyarországon az egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye?

„Az első lépés a szűrés: ami darabos szennyeződés és fennakad a rácsokon, azt kiszűrjük. Ez az ún. rácsszemét” – magyarázza Barabás Győző, aki szerint abszolút látható a javulás azon a téren, hogy egyre kevésbé dobálnak bele mindent az emberek a lefolyóba. A rácsszemét szárazanyag-tartalmát összetett technológiai kezeléssel növelik, így az éghető lesz és a barnaszénnel egyező fűtőértékű tüzelőanyag lesz belőle.

Önellátó trópusi környezet a szennyvíz telepen

Juhász István András

A telepre érkező szennyvíz szűrése után külön ülepítik a vízben lévő homokot és leválasztják a zsiradékot. Az előbbiből az ún. „kétszermosott”, közel játszótéri minőségű homok lesz, amit az FCSM szennyvíztisztítók építésénél ágyazatként használ fel.

A telepen fogadnak moslékot, ételmaradékokat és lejárt szavatosságú élelmiszereket is. Ezekből és a vízből eltávolított szervesanyag-tartalomból biogáz lesz: ezt a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep saját biogázüzemében állítják elő, ezt biogázmotorokban elektromos árammá alakítják. Ez működteti a telepet. A víztelenített iszapot pedig rekultivációs céllal hasznosítják, azok a vállalkozók, akik ezt átveszik: „Úgy is mondhatnánk, hogy tájsebeket gyógyítanak be ezzel” – mondja Barabás Győző.

Az itteni telepről kikerülő, tisztított víz a Ráckevei-soroksári Duna-ágban az öntözőcsatornát is ellátja vízzel, így a mezőgazdaságban ez is hasznosul.

Alocasia (alokázia, elefántfül) természetes környezetében

Juhász István András

Mindent elárul rólunk a szennyvizünk

A szennyvíz mostanában azért kerül hetente a hírekbe, mert kimutatható belőle a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja, ami előre jelezheti a Covid–19-járvány terjedését, ami azért is érdekes, mert a szennyvíztisztítás még az 1800-as években szintén a járványok apropóján vált fontosabbá.

Barabás Győző Ferencz az egyik ülepítő medence forgó hídján

Juhász István András

A szennyvíz pedig egyértelmű trendeket rajzol ki, például azt, hogy egészségesebben étkezünk: a fővárosi szennyvíz alapján az elmúlt 15 évben egyre kevesebb zsiradékot és húst eszünk. „A németek sok salátát esznek, sört isznak, a zsírt kisütik a kolbászból. Ázsiában sok rizst és zöldséget fogyasztanak. A Balkánon ezzel szemben húst esznek hússal” – mondja a szakértő. Ez pedig azért lényeges, mert az itteni szennyvíz nagyobb százalékban tartalmaz szerves anyagot, állati eredetű zsírt. Ez pedig alkalmas arra, hogy biogázként hasznosuljon, míg ez a szervesanyag-tartalom elenyésző például Kínában. „Oda nem kell zsírfogót telepíteni” – teszi hozzá a szakértő. „Ezek miatt a sajátosságok miatt is erős a régió a különböző, speciális fejlesztésekben. Egy város ujjlenyomata mindig ott van a szennyvízben” – egészíti ki.

A beérkező szennyvíz első állomása

Juhász István András

Az lehet, hogy húst kevesebbet eszünk, gyógyszert azonban sokat szedünk, ez pedig gond, mivel a fogamzásgátló, gyulladáscsökkentő szerek hatóanyagait nem tudják maradék nélkül kivonni a szennyvízből, így ez visszakerül a környezetbe. „A gyulladáscsökkentő és a fogamzásgátló szerek hatóanyagai az ún. xenobiotikumok. Ezeket a gyógyszereket kifejezetten úgy alkotják meg, hogy részben felszívódnak, részben kiürülnek a szervezetből a vizelettel” – magyarázza Barabás Győző. Bár ezek az anyagok nagyon kis koncentrációban vannak jelen a szennyvízben, azt még nem lehet tudni, hogy a biológiai folyamatok során történik-e bármi ezekkel. „Az biztos, hogy a befogadó szervezetekben, így például élőlényekben ezek az anyagok igenis megjelennek és hatást fejtenek ki. És fontos, hogy tudjuk, hogy minden tevékenységünk a környezetben mindenre hatással van: feltételezhetően azért lesz egyre kevesebb nőnemű jegesmedve, mert a természetbe kijutott gyógyszermaradványok hatással vannak a jegesmedve-populációra is” – mutat rá a hatásra Barabás Győző.

A szakértő szerint szóbeszéd van arról, hogy előbb-utóbb be kell vezetni egy olyan, plusz szennyvíztisztítási lépést, ami az ilyen vegyületek eltávolítását célozza meg. „Kínában például folynak már a kísérletek olyan elektronágyúkkal, amelyek ezek a molekuláris láncokat meg tudják szakítani. Ha egy ilyen lánc megszakad, akkor az már nem gyulladáscsökkentő, elveszti hatását” – mondja. A különböző nehézfémek kivonásával pedig ők maguk kísérleteznek, és úgy tűnik, sikerrel: az egyik saját kísérleti stádiumban álló fejlesztésük nyomán a nehézfémeket a jelenlegi mérési technológiákkal már nem lehet kimutatni.

A szennyvíztisztítás felé mára elvárás, hogy legyen környezetbarát, minél inkább vegyszermentes. Az FCSM-nél a különleges, ún. élőgépes technológiát egy magyar cég, az Organica Water építette ki: egy gyönyörű pálmaházat képzeljünk el, amely egyszerre minősül látványosságnak, miközben a növények gyökerei segítségével tisztítják a szennyvizet. „Kétszer akkora helyre lenne szükség, ha nem így tisztítanánk itt a szennyvizet” – teszi hozzá Barabás Győző. A szennyvíztisztítási folyamat itt nem áll meg, az így megtisztított szennyvíz egy második biológiai tisztítási folyamaton további kezelésnek vetik alá: vulkanikus kőzetőrleménnyel töltött medencéken vezetik át a vizet: a kőzet gödröcskéibe beletapadnak a baktériumok, az ammóniát nitráttá oxidálja, így majd a nitrogén buborékok formájában távozik a tisztított vízből. Ilyen kőzetőrleménnyel van feltöltve náluk két medence: ezzel szintén rengeteg helyet spórolnak. Az Organica növényekkel benőtt, látványos, természetes és hatékony megoldása Ázsiában már népszerű, de mostanra Közép-Kelet-Európában is több stratégiai partnerséget kötöttek.

Biodiverzitás a pálmaházban

Juhász István András

Juhász István András

A klímaváltozás a szennyvíztisztításra is hatással van

A klímaváltozás miatt átalakul az éghajlat és a csapadékképződés, Magyarország egyre nagyobb része is félsivatagos most már, miközben villámárvizek pusztítanak, és közben a csapadékvízhez való hozzáállásunkra is ráférne a csiszolás. Az, hogy ne legyen már ivóvíz sem, még messzinek tűnik, de idén már a vízkorlátozásra is volt példa itthon.

Persze felmerülhet a kérdés bennünk, mi köze a villámárvizeknek és az esőnek a szennyvíztisztításhoz? A lehulló eső ugyanis az utcák csatornáin keresztül ugyanúgy ide kerül, mint az a víz, amivel mosogatunk. „Ha a vízdíj emelkedik, akkor spórolni kezdünk. Magyarországon a jogszabály úgy szól, hogy a locsolásra használt vízmennyiség a csatornadíjba nem számít bele. A csatornadíj az az összeg, amit a köbméterfogyasztás után fizetünk” – magyarázza Barabás Győző. Maga a mérés pedig azért fontos, mert a szakértő szerint, ha valamit mérnek, és fizetnünk kell érte, akkor spórolni kezdünk vele. Ami alapvetően jó, mert kevesebb vizet használunk így, a rossz azonban az, hogy az így keletkező szennyvíz jóval koncentráltabb: magyarul sokkal több dolga van ezzel a szennyvíztisztítóknak. „A vízminőség pedig másodpercenként változik, komoly mérnöki munka, laborháttér és folyamatos lekövetés van a tisztítás mögött” – mutat rá a szakértő.

Juhász István András

„Jelenleg a nagyvárosok csapadékvízhez viszonyára az jellemző, hogy a minél több esőből származó víztől szabaduljunk meg minél hamarabb. Ez azonnal a csatornába, majd folyóinkba kerül és kivezetődik az országból” – magyarázza Barabás Győző. Arra hívja azonban fel a figyelmet, hogy ez azért nem jó irány, mert vízhiány van, és a felszín alatti vízkészletek is egyre csak apadnak. „Ráadásul a szennyvíztisztító sem tud a klímaváltozás következtében egyre gyakoribb villámárvizekre megfelelően reagálni.

Jelenleg a dél-pesti szennyvíztisztító biológiai tisztítási kapacitása 3400 m³ óránként. Manapság, zápor esetén a dél-pesti telep vízgyűjtő területéről maximálisan 48 300 m³ záporvízzel hígított szennyvíz is érkezhet, melynek egy részét előmechanikai kezelésnek vetjük alá, illetve záportározóban felfogjuk, a rendelkezésre álló kapacitás erejéig” – hívja fel a figyelmet a tényre a szakember. Ilyen esetekben a tisztítási kapacitásukat meghaladó vízmennyiség tehát a megfelelő, gondos tisztítás nélkül kerül a Ráckevei-soroksári Duna-ágba, megkerülve a tisztítótelepet. 2023-ra azonban megvalósulhat az a tervezett beruházásuk, amivel ezt a problémát is orvosolni tudják: „A céljaink között szerepel a záporvíz-szennyvíz keverékének tisztítása is, ennek visszajuttatása a természetbe, hogy elérjük azt, hogy az utolsó csepp szennyvíz is megfelelő tisztítást követően kerüljön az élő vízbe.”

Itt távozik a megtisztított szennyvíz a Ráckevei-soroksári Duna-ágba

Juhász István András