A felek a legfőbb pontokban kompromisszumra jutottak a minimálbér és a garantált bérminimum januári emeléséről – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szerdai ülése után.

A bejelentés nem volt meglepő, a megállapodás már az előző tárgyalási forduló után karnyújtásnyira volt. A megállapodás ugyan még nincs teljesen kész, de lényegében így fest:

• egy lépésben 20 százalékkal, 200 ezer forintra emelkedik a bruttó minimálbér,
• ugyanekkora mértékben 260 ezer forintra emelkedik a bruttó garantált bérminimum,
• a munkáltatók általánosságban elkötelezik magukat a bérek emelése mellett.

Cserébe a kormány:

• 2022. január 1-ével kivezeti a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást és 2,5 százalékponttal csökkenti a szochót,
• 10 százalékra csökkenti a kisvállalati adót, a kivát,
• fenntartja a helyi iparűzési adó (hipa) 2021-re, a járványválságra hivatkozva történt megnyirbálását,
• elköteleződik a munkáltatói terhek további csökkentése mellett. Az ITM friss közlése szerint „a kormány a mindenkori termelékenység, versenyképesség és gazdasági növekedés függvényében, a költségvetés teherbíró-képességére tekintettel folytatja az élőmunka közterheinek visszaszorítását”.

Több járadék maximuma emelkedik

A megállapodással közvetlenül nyernek azok a munkavállalók, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak (utóbbiak egyébként többen vannak). Összességében a munkavállalók jelentős része nyer a legkisebb fizetések emelésén, az ugyanis bértorlódásokat fognak okozni, ami (még nagyobb) nyomás alá helyezi a munkáltatókat, hogy általában véve béremeléseket hajtsanak végre. Például egy, a jelenlegi minimálbérnél jóval többet, bruttó 200 ezret kereső dolgozó most hirtelen azt látja, hogy januártól csak a minimálbért kapja. Kivéve, ha ő is kap fizetésemelést, amiért természetesen innentől erősen küzdeni fog. A hatás így gyűrűzik felfelé a magasabb bérek irányába.

Szintén direkt nyertesei a minimálbér-emelésnek azok, akik olyan juttatást kapnak, amelynek összege a minimálbérhez igazodik. Ilyen például a gyermekgondozási díj, a gyed, és a nagyszülői gyed. A gyed maximális összege a minimálbér duplájának 70 százaléka – írja a Pénzcentrum. 200 ezer forint duplájának a 70 százaléka pedig 280 ezer forint. Miközben a 2021-es minimálbér alapján a gyed maximális (bruttó) összege havi 234 ezer forint.

A táppénz napi összege szintén maximalizálva van, ez a minimálbér kétszeresének 30-ad része, jelenleg legfeljebb napi 11 160 forint, ez 13 333 forintra nő a minimálbér-emeléssel.

Az álláskeresési járadék is a minimálbérhez van maximalizálva. A járadék nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Vagyis a minimálbér-emeléssel az álláskeresési járadék elérhető maximális összege is nő.

Az áremelések elviszik a béremelések egy részét

Hogy a bér- és járadékemelésekkel mennyit nyernek a háztartások, az egyelőre kérdés. Jelenleg ugyanis magas az infláció, 5 százalék fölötti. Az év hátralévő részében még ennél magasabb mutató várható. A helyzet jövőre sem lesz sokkal jobb, a jegybank arra számít, az infláció talán őszre a 3 százalékos cél közelébe süllyedhet. Vagyis a bér- és járulékemelések egy részét el fogja vinni az árak emelkedése.

Ehhez hozzátartozik, hogy az emeléseknek tovább fokozzák az inflációs nyomást. Az egyik oldalról a háztartások több jövedelemhez jutnak, és mivel több pénzt tudnak elkölteni, a vállalkozások könnyebben tudnak árakat emelni. A másik oldalról a vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk a béremeléseket, ami a bevételeik növelésére sarkallja őket. Vagyis áremelésekre.

A vállalkozások könnyen beadták a derekukat

Ami a vállalati szektort illeti, a kormány számításai szerint az adókönnyítések több mint 600 milliárd forintot hagynak a zsebükben. A munkáltatók képviseletei ezt az ajánlatot a mellékelt ábra szerint elfogadhatónak tartják a béremelésekért cserébe.

Sőt, ami azt illeti, a vállalkozások nagyon könnyen adták magukat. Ezt jól illusztrálja, hogy míg a 2021-es emelésekről még év elején is alkudoztak a felek, most már november elején, lényegében néhány tárgyalási forduló alatt sikerült megegyezni. Vélhetően nem azért, mert a kormány ajánlata annyira bőkezű lenne, hiszen a járulékcsökkentés felére már a 200 ezres minimálbércél felmerülése előtt volt ígéret (igaz, csak év közepétől, nem év elejétől). Sokkal inkább azért, mert amúgy se nagyon van más választásuk.

A gazdaságban alapvetően nagy a bérnyomás: a válságból való kilábalással újra komoly probléma a munkaerőhiány, erre rájön a magas infláció. Ilyen helyzetben a béreket emelni kell – persze hogy mennyire, abban jelentős különbségek vannak az egyes szektorok, országrészek stb. függvényében. Mondhatni, a vállalkozások legalábbis jórészt csak olyasmi mellett köteleződnek el, amit amúgy is meg kellett volna lépniük.

És egyébként a bruttó 200 ezer forintos minimálbér se akkora csoda vagy hatalmas eredmény, mint ahogy a kormány (és személyesen a miniszterelnök) beállítani igyekszik. A minimálbér mértéke ugyanis 2018-tól 2020-ig óramű pontossággal évi 8 százalékkal emelkedett. Ha ez az ütem folytatódik, 2023-ban meghaladta volna a 200 ezer forintot – márpedig a járvány előtt semmi sem indokolta, hogy ne folytatódjon. Az emelés üteme csak 2021-ben, a járványválság miatt bicsaklott meg egy a korábbiaknál jóval szolidabb, 4 százalékos emelés formájában. Bizonyos szempontból a 2022-es jelentős emelés nagy részben az elmaradt 2021-es emelést pótolja.

Egy jelentősebb emelést indokol az is, hogy az átlagkereset, illetve a medián (vagyis közepes, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet) az elmúlt években gyorsabban nőttek, mint a minimálbér, így az leszakadt azokról.

Az állam sok pénzről mond le, az önkormányzatoknak különösen fájni fog

A magyar állam adó- és járulékcsökkentések képében 600 milliárd forint bevételről mond le. Névlegesen, valójában ennél jóval kevesebbről. A magasabb bérkiáramlás ellensúlyozni fogja a kiesést. Még az amúgy csökkenő kulcsú szochóban is, miközben a bérek munkavállalói terhei (a jövedelemadó és a járulékok) egy fikarcnyit sem csökkennek.

Arról nem beszélve, hogy a legtöbb háztartás a legtöbb bevételét nem külföldi nyaraláson költi el, hanem belföldön, vagyis a magyar államnak fizeti az általános forgalmi adót (nem kedvezményes kulcsa a világon a legmagasabb, 27 százalék), egyes termékek esetében jövedéki adót.

A hipa megnyirbálásának fenntartása biztosan fájni fog az önkormányzatoknak. A hipa nagyon fontos az önkormányzatoknak, ez adja ugyanis saját adóbevételeik 80 százalékát. A kormány a kisebb önkormányzatokat egy automatikus mechanizmuson keresztül kompenzálja jelenleg az elvonás miatt, a nagyobbakat eseti alapon, annak függvényében, hogy – a kormány szerint – melyik mennyire szorul rá a pénzre. A fővárosi önkormányzat és a budapesti kerületek például egy fillért se kapnak. A források szűkössége általában véve korlátozza az önkormányzatok működését, illetve jó működését: kevés pénzből csak kevesebb, és rosszabb minőségű szolgáltatást képesek nyújtani, fejlesztésekre pedig gondolni se nagyon tudnak. És minél kevesebb a saját bevételük, annál inkább kiszolgáltatottak a központi kasszából érkező támogatásoknak, vagyis a kormány kényének-kedvének.