Több millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának megelőzése mellett kötelezte el magát a glasgow-i klímacsúcson az USA. Joe Biden amerikai elnök arról beszélt kedden, amikor bejelentette a metánkibocsátás csökkentését célzó amerikai és európai uniós vezetésű kezdeményezést, hogy a metánkibocsátás csökkentése hatalmas különbséget jelent majd a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az elnök szerint a metán fele arányban felelős a most tapasztalt felmelegedésért, az erről szóló egyezményt aláíró több mint 90 ország (korábban 105-en jelezték részvételüket) - amelyek együtt a világgazdaság kétharmadát adják - azt vállalja, hogy 2030-ig a 2020-as értékhez képest legalább 30 százalékkal csökkentik a légkörbe jutó metán mennyiségét. Némileg beárnyékolja a kezdeményezést, hogy a legnagyobb metánkibocsátók közé tartozó Kína, Oroszország és India kimarad ebből. Az aláírók között Magyarország sem szerepel.
A Bloomberg számításai szerint ha megvalósul a 2030-ig előirányzott csökkentés, akkor ennek köszönhetően 0,2 Celsius-fokkal kevésbé emelkedik majd a globális átlaghőmérséklet. A csatlakozóktól ugyanakkor nem várják el, hogy konkrét vállalást tegyenek, csak annyit, járuljanak hozzá, hogy a metánkibocsátást globálisan 30 százalékkal csökkentsék.
Az USA szerepvállalása ugyanakkor jelentős, hiszen olaj- és gázipara révén egymaga felelős a globális metánkibocsátás 30 százalékáért – emlékeztet a BBC. Az amerikai metánstratégia értelmében szigorítják az új olaj- és gázkutak, illetve a kapcsolódó infrastruktúra létesítésére vonatkozó előírásokat, de elvárják majd a szövetségi államoktól azt is, hogy készítsenek terveket a meglévő 300 ezer olaj- és gázkút metánkibocsátásának csökkentésére. Például zárják le a felhagyott, de továbbra is metánt eregető létesítményeket, időben javítsák meg a szivárgó vezetékeket.
Szigorítanák a 4,8 millió kilométer hosszúságú olaj- és gázvezetékekre vonatkozó előírásokat is, valamint visszafognák a kutakon a gázfáklyák működtetését. A tervekben kitérnek a mezőgazdaság metánkibocsátásának visszafogására is, elsősorban a hulladék- és trágyakezelés átalakításával. Az új amerikai szabályok 2023-ban léphetnek életbe.
A BBC szerint az amerikai terveket több környezetvédelmi szervezet is üdvözölte, és a fosszilisenergia-ipar fő lobbiszervezete, az Amerikai Petróleum Intézet (API) is jelezte, hogy egyetért a metánkibocsátársa vonatkozó szabályok megteremtésével. Azt azonban már ellenezték, hogy a metánkibocsátókra plusz díjat vessenek ki. Pedig a tervek között szereplő metánkibocsátási díj a Forbes által idézett elemzések szerint kritikus fontosságú a gáz megtartását és a szivárgások csökkentését célzó új technológiák kifejlesztésére és hosszú távon járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, az érintett közösségek életkörülményeinek javításához.
Sokszor károsabb, mint a szén-dioxid
A klímaváltozás katasztrofális hatásainak megelőzése során az államok elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszálnak, de egyre nagyobb figyelem irányul a metánra is. A metánkibocsátás visszafogásával plusz időt remélnek nyerni a klímaharcban, lévén, hogy a szén-dioxidnál jóval nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz.
Az idézett kutatások alapján egységnyi metán százéves idősíkon 28–34-szer, 20 éves idősíkon viszont még 84-szer erőteljesebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, vagyis kibocsátásának csökkentése révén hatékonyan lehet mérsékelni a felmelegedés ütemét. Ez azonban csak rövid távon segíthet, mivel szén-dioxidból sokkal nagyobb mennyiség található a légkörben, és több száz éven keresztül ott is marad a viszonylag gyorsan, pár évtized alatt lebomló metánnal ellentétben.
A globális metánkibocsátás 40 százaléka természetes forrásokból jön, például mocsarakból és lápokból, de egyre nagyobb arányban járul hozzá az emberi tevékenység. A legnagyobb kibocsátó a mezőgazdaság a marhatartással és a rizstermeléssel, de jelentős arányt képvisel a szemétlerakókban képződő gáz is. Hatalmasat lökött a metánkibocsátáson a földgáz egyre nagyobb mértékű felhasználása, különösen a 2000-es évek vége óta, amikor az USA a frakkolás révén egyre nagyobb mértékben kezdte kitermelni palagázkészleteit.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a légkör metántartalma 2019-ben rekordnagyságúra emelkedett: az ipari forradalom előtti értékek két és félszeresét mérték.
A glasgow-i COP26-on arra igyekszenek megoldást találni az országok, hogy miként lehet elérni, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk, és elkerüljük a klímaváltozás legdrasztikusabb hatásait.
Október 31-én kezdődik az ENSZ klímacsúcsa, az idén Glasgow-ban megrendezett COP26. A kéthetes csúcsra óriási figyelem hárul, mert egyre több jelentés lát napvilágot arról, közel sem elég az, amit eddig vállaltak az országok azért, hogy ne legyenek katasztrofális következményei a klímaváltozásnak. Összegyűjtöttük, mit kell tudnia a COP26-ról.
A túlzott elvárásoktól ugyanakkor érdemes tartózkodni. A klímaharc sikere nem azon múlik majd, hogy milyen vállalásokat tesznek az államok a csúcstalálkozón, hanem azon, hogy a következő években, a 2020-as évtizedben mit valósítanak meg belőle.
Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ha nem történik látványos előrelépés az ENSZ hétvégén kezdődő klímavédelmi világkonferenciáján, a COP26-on, akkor elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot – mondja a hvg.hu-nak adott interjújában a csúcson többször részt vevő Huszár András, a Green Policy Center alapító-igazgatója. Szerinte paradox helyzetben vannak a politikusok, akiknek kevéssé kifizetődő azt mondani, hogy ők védték meg a világot az összeomlástól, ha a világ nem is omlott össze, mint egy extrém időjárási esemény után a helyszínre sietni, fényképezkedni, és bejelenteni, hogy milyen segítséget nyújtanak a természeti csapás által sújtott övezetnek.