Glasgow-i klímacsúcs
Október utolsó napján elkezdődött a COP26, az ENSZ 26. klímakonferenciája Glasgowban. Nagy várakozások előzték meg a találkozót, miután számos jelentés arra mutatott rá, hogy édeskevés, amit a világ országai eddig tettek a klímaváltozás katasztrofális következményeinek elkerülésére. Vajon most lesz áttörés? Kövesse velünk a COP26 fejleményeit!
Több millió tonna üvegházhatású gáz kibocsátásának megelőzése mellett kötelezte el magát a glasgow-i klímacsúcson az USA. Joe Biden amerikai elnök arról beszélt kedden, amikor bejelentette a metánkibocsátás csökkentését célzó amerikai és európai uniós vezetésű kezdeményezést, hogy a metánkibocsátás csökkentése hatalmas különbséget jelent majd a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Az elnök szerint a metán fele arányban felelős a most tapasztalt felmelegedésért, az erről szóló egyezményt aláíró több mint 90 ország (korábban 105-en jelezték részvételüket) - amelyek együtt a világgazdaság kétharmadát adják - azt vállalja, hogy 2030-ig a 2020-as értékhez képest legalább 30 százalékkal csökkentik a légkörbe jutó metán mennyiségét. Némileg beárnyékolja a kezdeményezést, hogy a legnagyobb metánkibocsátók közé tartozó Kína, Oroszország és India kimarad ebből. Az aláírók között Magyarország sem szerepel.
A Bloomberg számításai szerint ha megvalósul a 2030-ig előirányzott csökkentés, akkor ennek köszönhetően 0,2 Celsius-fokkal kevésbé emelkedik majd a globális átlaghőmérséklet. A csatlakozóktól ugyanakkor nem várják el, hogy konkrét vállalást tegyenek, csak annyit, járuljanak hozzá, hogy a metánkibocsátást globálisan 30 százalékkal csökkentsék.
Az USA szerepvállalása ugyanakkor jelentős, hiszen olaj- és gázipara révén egymaga felelős a globális metánkibocsátás 30 százalékáért – emlékeztet a BBC. Az amerikai metánstratégia értelmében szigorítják az új olaj- és gázkutak, illetve a kapcsolódó infrastruktúra létesítésére vonatkozó előírásokat, de elvárják majd a szövetségi államoktól azt is, hogy készítsenek terveket a meglévő 300 ezer olaj- és gázkút metánkibocsátásának csökkentésére. Például zárják le a felhagyott, de továbbra is metánt eregető létesítményeket, időben javítsák meg a szivárgó vezetékeket.
Szigorítanák a 4,8 millió kilométer hosszúságú olaj- és gázvezetékekre vonatkozó előírásokat is, valamint visszafognák a kutakon a gázfáklyák működtetését. A tervekben kitérnek a mezőgazdaság metánkibocsátásának visszafogására is, elsősorban a hulladék- és trágyakezelés átalakításával. Az új amerikai szabályok 2023-ban léphetnek életbe.
A BBC szerint az amerikai terveket több környezetvédelmi szervezet is üdvözölte, és a fosszilisenergia-ipar fő lobbiszervezete, az Amerikai Petróleum Intézet (API) is jelezte, hogy egyetért a metánkibocsátársa vonatkozó szabályok megteremtésével. Azt azonban már ellenezték, hogy a metánkibocsátókra plusz díjat vessenek ki. Pedig a tervek között szereplő metánkibocsátási díj a Forbes által idézett elemzések szerint kritikus fontosságú a gáz megtartását és a szivárgások csökkentését célzó új technológiák kifejlesztésére és hosszú távon járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez, az érintett közösségek életkörülményeinek javításához.
Sokszor károsabb, mint a szén-dioxid
A klímaváltozás katasztrofális hatásainak megelőzése során az államok elsősorban a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fókuszálnak, de egyre nagyobb figyelem irányul a metánra is. A metánkibocsátás visszafogásával plusz időt remélnek nyerni a klímaharcban, lévén, hogy a szén-dioxidnál jóval nagyobb mértékben járul hozzá az üvegházhatáshoz.
Az idézett kutatások alapján egységnyi metán százéves idősíkon 28–34-szer, 20 éves idősíkon viszont még 84-szer erőteljesebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid, vagyis kibocsátásának csökkentése révén hatékonyan lehet mérsékelni a felmelegedés ütemét. Ez azonban csak rövid távon segíthet, mivel szén-dioxidból sokkal nagyobb mennyiség található a légkörben, és több száz éven keresztül ott is marad a viszonylag gyorsan, pár évtized alatt lebomló metánnal ellentétben.
A globális metánkibocsátás 40 százaléka természetes forrásokból jön, például mocsarakból és lápokból, de egyre nagyobb arányban járul hozzá az emberi tevékenység. A legnagyobb kibocsátó a mezőgazdaság a marhatartással és a rizstermeléssel, de jelentős arányt képvisel a szemétlerakókban képződő gáz is. Hatalmasat lökött a metánkibocsátáson a földgáz egyre nagyobb mértékű felhasználása, különösen a 2000-es évek vége óta, amikor az USA a frakkolás révén egyre nagyobb mértékben kezdte kitermelni palagázkészleteit.
Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a légkör metántartalma 2019-ben rekordnagyságúra emelkedett: az ipari forradalom előtti értékek két és félszeresét mérték.
A glasgow-i COP26-on arra igyekszenek megoldást találni az országok, hogy miként lehet elérni, hogy a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius-fok alatt tartsuk, és elkerüljük a klímaváltozás legdrasztikusabb hatásait.
A kormányok Coachellája, vagy az az utolsó esély a katasztrófa előtt? Indul az ENSZ mindent eldöntő klímacsúcsa
Október 31-én kezdődik az ENSZ klímacsúcsa, az idén Glasgow-ban megrendezett COP26. A kéthetes csúcsra óriási figyelem hárul, mert egyre több jelentés lát napvilágot arról, közel sem elég az, amit eddig vállaltak az országok azért, hogy ne legyenek katasztrofális következményei a klímaváltozásnak. Összegyűjtöttük, mit kell tudnia a COP26-ról.
A túlzott elvárásoktól ugyanakkor érdemes tartózkodni. A klímaharc sikere nem azon múlik majd, hogy milyen vállalásokat tesznek az államok a csúcstalálkozón, hanem azon, hogy a következő években, a 2020-as évtizedben mit valósítanak meg belőle.
„A klímacsúcson sokszor olyan megállapodások születnek, amikről jobb, ha nem is tudunk"
Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ha nem történik látványos előrelépés az ENSZ hétvégén kezdődő klímavédelmi világkonferenciáján, a COP26-on, akkor elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot - mondja a hvg.hu-nak adott interjújában a csúcson többször részt vevő Huszár András, a Green Policy Center alapító-igazgatója.
