Megjelent az új készpénztörvény! Milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a cégeknek?
Ismertetjük azokat a részletszabályokat, amelyeknek július elsejétől meg kell felelniük a vállalkozásoknak.
Annak ellenére, hogy meglehetősen felfokozottak voltak az inflációs várakozások, a friss adatnak ismételten sikerült meglepnie az elemzőket
- így kommentálta Virovácz Péter, az ING elemzője a most kiadott inflációs adatot. A 6,5 százalékos infláció a piaci konszenzust messze felülmúló adat. Ráadásul nem csak az egy évvel ezelőttihez, hanem az egy hónappal korábbihoz viszonyítva is nagy volt az áremelkedés, havi alapon 1,1 százalékos inflációt utoljára tavaly júliusban, az első hullám utáni újranyitáskor láthattunk, az előtt pedig csak 2012-ben.
Az elemző még egy fontos részletre felhívta a figyelmet:
azt sejteni lehetett, hogy az üzemanyagok áralakulása jelentősen megdobja majd az inflációt, ennél azonban többről van szó.
A részletes adatokból ugyanis kiderül, hogy az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerek is jelentős áremelkedést mutattak. Éves összevetésben már 5,2 százalékos a termékkör inflációja. Ezt az alapanyagok drágulása és a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése is magyarázza.
Kitért arra is, hogy ugyan a szolgáltatások 3,7 százalékos növekedése nem tűnik nagynak másokhoz képest, de ez a csoport a szezonális áralakulástól eltérően drágult jelentősen havi összevetésben. Elsősorban a közlekedési, kulturális és szabadidős szolgáltatások okozták az infláció erősödését, de a szokottnál jóval kisebb volt az üdülési szolgáltatás havi alapú árcsökkenése is. Virovácz úgy számol: az inflációgyorsulás 60 százalékáért az üzemanyagok áralakulása felel, 20 százalékáért az élelmiszerek és valamivel több mint 10 százalékáért a szolgáltatások.
Szintén gyorsult a tartós fogyasztási cikkek inflációja, ami eléri az 5,4 százalékot. Ebben közrejátszik a hiánygazdaság, a szállítási költségek drasztikus emelkedése, valamint az, hogy a kamatemelési ciklus ellenére sem tudott a forint érdemi erősödést felmutatni.
