Azt hiszi, hogy minden drágul? A rádió még olcsóbb is lett!
Tizennégy éves rekordszintre, 7,4 százalékosra nőtt az infláció Magyarországon. Persze ez csak egy átlag, nyilvánvaló, hogy a benzin sokkal jobban drágult, mint mondjuk a telefonok, és még olyan áru is van, amely olcsóbb lett, mint egy éve. A Központi Statisztikai Hivatal összesen 141 termékcsoport árainak változását figyeli – ezek közül gyűjtöttük össze azt a tízet, ahol a legnagyobb drágulás volt az elmúlt egy évben, és azokat, ahol még csökkent is az ár 2020 novembere óta.
1. Járműüzemanyag: 37,7 százalék
Valószínűleg ez az a része az összeállításnak, amin senki nem lepődik meg, a benzinnél és a gázolajnál semmi nem drágult jobban 2020 és 2021 novembere között. Egyedül az szorul némi magyarázatra, hogy ezt novemberben mérték, amikor a kormány már 480 forintban maximalizálta az árakat. A hónap első felében még ennél is jóval drágább volt az üzemanyag, ami szintén megjelenik az inflációs adatban, ráadásul tavaly ilyenkor egy liter 95-ös benzin, ugyanannyi gázolaj még 369 forintba került, tehát a 480 forintra csökkentett ár is hatalmas növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
2. Autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás: 35,9 százalék
Dolgozik a bázishatás: tavaly november 4-étől a kormány ingyenessé tette a parkolást, így most, hogy már fizetni kell érte újra, óriásit nőtt az egész termékcsoport díja.
3. Burgonya: 28 százalék
A harmadik helytől lefelé egy ideig sok-sok élelmiszer következik a listán. Nem véletlen, a mezőgazdaság termelői árai óriásit nőttek idén, a krumplinál pedig külön nehezítette a helyzetet, hogy a termelés 18 százalékkal visszaesett 2020-hoz képest. Az ország különböző boltjaiban járó KSH-összeírók gyűjtése szerint éve ilyenkor átlagosan 212, most már 260 forintért lehetett egy kiló krumplit vásárolni.
4. Étolaj: 26,9 százalék
Hosszú hónapokig ez volt az egyik legjobban dráguló termék, most ez az ütem már a dobogóra sem elég. Egy liter napraforgó-étolaj átlagos ára tavaly novemberben 557 forint volt, idén januárban lépte át a 600 forintos határt, augusztusban már a 700-asat, most pedig már 720-nál jár.
5. Liszt: 20,2 százalék
Sok oka van a drágulásnak itt. Egyrészt évekig alacsony volt az ár, tehát bőven volt honnan drágulni. Emellett a búza és a kukorica ára megugrott, a malomiparban az energiaárak elszálltak, ahogy a bérköltségek is. A szakértők még nagyobb lisztdrágulást sem tartanak kizártnak, egyelőre annyi látszik, hogy egy kiló finomliszt ára 180-ról 218 forintra nőtt egy év alatt, ugyanennyi rétesliszté 217-ről 259-re, és mindkét terméknél az elmúlt néhány hónapban volt a legnagyobb drágulás.
6. Margarin: 19,5 százalék
Még egy élelmiszer, de ez már legalább kevesebb, mint ötödével lett drágább. Itt a nagy inflációban az is közrejátszik, hogy tavaly ilyenkor feltűnően olcsó volt, a 200-250 grammos margarinok 2020. novemberi 278 forintos átlagára is csökkenést jelentett, utána decemberben a 268 forint pedig 2017 vége óta nem látott olcsóságot. Idén januártól aztán meglódultak az árak, most már 348 forintnál tartunk.
7. Dohányáruk: 16,8 százalék
Most mondjuk, hogy Brüsszel a hibás? Azt a közös uniós egészségpolitika alapján EU-s szabályok határozzák meg, hogy a dohánytermékeket mennyire kell megadóztatni, márpedig ahogy gyengült a forint, euróban számolva túl alacsony lett a cigaretta adója. (Szóval mégsem csak Brüsszel a felelős, erősebb forinttal meglehetne a célérték.) A kormány ezért idén kétszer is adót emelt, így az infláció összeállításánál figyelembe vett cigaretták a csomagonkénti 1420-1460 forintos tartományból 1680-1720 forintra drágultak, egy 40 grammos csomag Pall Mall cigarettadohány pedig 2080-ról 2320-ra.
8-9. Konyhai és egyéb (nem szoba-) bútor: 14,7 százalék
Drágul a fa, drágul minden alapanyag, elszállnak a munkaerőköltségek az összeszerelésnél, és persze a szállítást is ki kell fizetni. Egy szétnyitható, 70-90 centi széles, 110-140 centi hosszú konyhaasztal tavaly ilyenkor 36 470 forintba került, most már 46 800-ba, egy konyhaszekrény 80-90 centis alsó része két részes rozsdamentes mosogatóval pedig 43 640-ről 49 910 forintra drágult.
8-9. Virág, dísznövény: 14,7 százalék
Holtverseny a nyolcadik helyen. A virágok és dísznövények árában is látszik a munkaerőköltség, valamint a mezőgazdasági árak változása.
10. Lakásjavító, lakáskarbantartó szolgáltatások: 14,5 százalék
Az alapanyagok is durván drágulnak, jellemző, hogy a listán pont eggyel ez után, épp csak kicsúszva a Top 10-ből állnak a lakáskarbantartáshoz szükséges termékek. Erre jön rá az, hogy a munkaerő is megdrágult. Nem kell nagy fantázia ebbe belelátni azt, hogy mivel az állam jókora pénzekkel támogatja a lakásfelújítást, ez villámgyorsan beépült az árakba, amire rátett egy nagy lapáttal az, hogy az alapanyagok ára is elszállt.
Van 11 termék, ami még olcsóbb is lett
Nehéz elképzelni, de még a 14 éves rekordinfláció idején is vannak termékek, amelyek nemhogy nem drágultak jelentősen, még csökkent is az áruk az egy évvel korábbihoz képest. A 141 termékcsoport közül, amelybe a KSH sorolja az összes létező árut és szolgáltatást, 11 ilyen van (ezen kívül 8 olyan akad, amelynek az ára az állami szabályozás miatt pont ugyanannyi, mint egy éve, tehát 0 százalékos az inflációja: távfűtés, háztartási áram, vezetékes gáz, szemétszállítás, vízdíj, csatornadíj, szerencsejáték, valamint az olyan fajta, iskolába vagy munkahelyre történő utazás, amelyet az iskolák vagy cégek maguk szerveznek). Aminek pedig lejjebb ment az ára, azok a következők:
10-11. Szalámi, szárazkolbász, sonka: -0,5 százalék
Az élősertés ára 2020 második felében óriásit zuhant a német sertéspestisjárvány és a koronavírus okozta keresletcsökkenés miatt, ez pedig 2021 elejére beszivárgott a hústermékek árába is. Ahogy a takarmányárak nőnek most már, sokan azt várják, hogy nagy áremelkedés következik, de ez még nem történt meg.
10-11. Rádió: -0,5 százalék
Finoman szólva sem jelent ez nagy súlyt a magyar háztartások kiadásai között, amikor a KSH súlyozza a termékeket, ez a teljes inflációs kosár 0,017 százalékát adja. Igazán csak azért van még az infláció összetevői között, mert egykor tényleg fontos volt, most már nem lényeges. Mindenesetre az ára csökken.
9. Női felsőruházat: -0,6 százalék
A ruhák egyébként is lefelé húzzák az inflációt, a teljes termékkörben is csak 1,8 százalékos volt a drágulás egy év alatt. Ezen belül a női felsőruházat árai még csökkentek is 2020 vége óta.
8. Párizsi, kolbász: -0,8 százalék
Még egy tétel, amit a sertésárak befolyásolnak. Egy kiló párizsit egy éve ilyenkor átlagosan 1930, most már csak 1900 forintért találtak a KSH összeírói, ugyanennyi szárazkolbász ára pedig ugyan 4070-ről 4120 forintra nőtt, de nagyobb súllyal esik számításba a gyakrabban vásárolt párizsi.
7. Helyi tömegközlekedés: -0,9 százalék
Az önkormányzatok a válságos időkben nem a tömegközlekedési díjakon gazdagodtak meg – mondjuk máson sem. Az összeírók több városban is nézték a buszjegyek, valamint a bérletek és a kedvezményes bérletek árait, néhány helyen 10-30 fokos csökkenések voltak, ezek vitték lejjebb az átlagot, miközben emelni sehol nem akartak.
6. Telefon- és internetdíjak: -1 százalék
Jellemző az elszállt inflációra, hogy egy alig 1 százalékos csökkenés már a hatodik legnagyobb árzuhanást jelenti. Nem részletezték, miből állt ez össze, de az akciók mellett itt az is befolyásolhatta az árakat, hogy a telefondíjak csökkennek, nem annyira az internet lett az olcsóbb.
4-5. Sertéshús: -1,1 százalék
Utoljára írjuk le ebben a cikkben azt a szót, hogy sertéshús. Egy kiló comb átlagos ára 1430-ról 1420 forintra csökkent, az egyéb, sertésből készült termékeké ennél is jobban esett. Az árak még az ősszel is olcsóbbak lettek, vagyis ha igazra válnak az előrejelzések a takarmányárak elszállása miatti drágulásra, az később fog látszani.
4-5. Számítógép, fényképezőgép, telefon: -1,1 százalék
Azt hihetnénk, hogy ebben a termékcsoportban az okozta a csökkenést, hogy a járvány első hullámában vadul vásárolni kezdtek az emberek, most pedig korrigál a piac. Csakhogy ez nem így van: 2017 óta csak két hónap volt, amikor magasabbak lettek volna az árak, mint egy évvel korábban, mindkettő idén (2021 áprilisa és júniusa). A kínálat úgy nő és a kereslet úgy csökken, hogy a legjobb stratégia az üzletek számára lassan, de folyamatosan lejjebb vinni az árakat.
3. Audio, videókészülékek: -1,6 százalék
A névről VHS-lejátszókra asszociálhatnánk, de nem, minden kép- és hangrögzítésre alkalmas termék ide tartozik, ami nem telefon vagy számítógép, és annyira nem is csekély a súlya, a teljes fogyasztói kosár 0,18 százalékát ez adja (gyakorlatilag ugyanennyit költenek erre, mint a lisztre). Itt tényleg látszik az a hatás, hogy a járvány első hullámában volt egy drágulás, ami után most visszatérnek a régi árszintre.
2. Kép-, hang- és adathordozó: -3,9 százalék
Ez viszont tényleg csekély súlyú tétel, 0,011 százalékot képvisel a teljes fogyasztói kosárban, ami persze érthető is, nem sokan akarnak már CD-ket, DVD-ket venni, és pendrive-ból sincs szükség gyakran újra. Az árak esése a járványtól és a gazdaság más folyamataitól függetlenül évek óta tart, az elmúlt négy évben egyetlen hónap (2018 februárja) volt, amikor magasabbak voltak egy kicsit az árak, mint egy évvel korábban.
1. Tankönyv: -27,8 százalék
A legjobban csökkenő tétel árának változásában már nem is látszik annak a hatása, hogy 2020 szeptembere óta minden középiskolás ingyen kapja a könyveit. Emiatt a döntés miatt egy éven át 96,9 százalékos árcsökkenést mutatott a KSH minden egyes hónapban az egy évvel korábbihoz képest, most már csak 27,8 százalékos az esés. Ez a csökkenés, mivel minden más ugyanúgy ingyenes, mint tavaly ilyenkor, már csak az egyetemi, főiskolai, valamint más, az általános- és középiskolákon kívüli könyvek árainak változását mutatja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Jövőre nagyon megérezzük majd bevásárláskor a most rekord árú kukorica hatását
Húszéves rekordokat döntött idén a kukorica ára, amit a kínai keresleten kívül a rossz brazil (és hazai) termés is magyaráz. Emiatt szokatlan módon importkukoricával indították az új szezont a hazai ipari felhasználók. A saját pénztárcánk is érezni fogja a drágulás következményeit, de a szakértők szerint csak később.
