Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
„Öntsünk tiszta vizet a pohárba élelmiszermentés témában, hiszen a baloldali sajtó az elmúlt pár napban hangulatot keltett és valótlanságokat állított” – indította Nagy István agrárminiszter a videóját, amelyben a külföldi élelmiszerláncok helyzetét várhatóan jelentősen megnehezítő élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslatot magyarázta.
Az agrárminiszter kijelentette: „nemcsak környezetvédelmi, hanem erkölcsi kötelesség is az élelmiszer-pazarlás csökkentése”.
A miniszter szerint a magyarokra fejenként több mint 60 kilogramm elpazarolt élelmiszer jut, és a belföldi mennyiségnek alig az ötödét sikerült eddig hasznosítani. Nem újdonság tehát az élelmiszermentés, csupán bővülni fog azzal, hogy a legnagyobb áruházaknak kötelező felajánlaniuk a lejárat előtti árut az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft. (ÉMK) részére.
A tárcavezető szerint a bolti akciók nem fognak megszűnni, és az áruházláncok maguk is adományozhatnak, ahogy eddig. Ha ilyen szándékuk van, az élelmiszermentő cselekvési tervükben jelezhetik, az élelmiszermentő központ pedig csak arra tart igényt, amiért karitatív szervezetek nem jelentkeznek.
Az Agrárminisztérium az élelmiszer-pazarlás elleni törvényről állítja: szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat. A törvényjavaslat azt írná elő a külföldi élelmiszerláncoknak, hogy ajánlják fel a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereiket az államnak. Emellett a kiskereskedelmi adójukat 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelnék.
Az élelmiszerláncot szabályozó törvény keddi módosításáról itt írtunk bővebben:
Elveheti az állam, ami más tulajdona - több sebből vérzik az élelmiszer-pazarlás elleni törvényjavaslat
Diszkriminatív, ellentmond a tulajdonjognak, és nehéz feladat elé állítja a nagykereskedelmi láncokat a kormány új törvényjavaslata, melyet egy nap alatt szavaztatnának meg az Országgyűléssel. Az Agrárminisztérium szerint a szerepvállalásuk nélkül nem mérsékelhető az élelmiszer-pazarlás, tervük azonban nemcsak a boltokon, hanem a beszállítókon és a vásárlókon is csattanhat.
