Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Molnár László vezérigazgató szerint évek óta gond van a KSH módszertanával.
Torz képet mutat a hazai jövedelmi viszonyokról, hogy a KSH szerint bruttó 431 ezer forint volt tavaly októberben az átlagkereset – mondta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója az ATV híradónak.
Molnár a kormánynak arra az állítására hívta fel a figyelmet, hogy kétmillió embernek segít a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. Ez szerinte azt jelenti, hogy tavaly ennyi embernek nem volt havonta 260, illetve 200 ezer forintos bruttó fizetése. Tehát a KSH által közzétett 4 millió 677 ezer foglalkoztatottból legalább két millió ember nettó 170 ezer forint körüli összeget keres havonta – mondta.
A KSH szerint 8,5 százalékkal nőttek az átlagkeresetetek egy év alatt. A bruttó mediánkereset az ország egészében 337 ezer forinton alakult, míg a nettó 224 ezer forint volt. Igazából ez az az összeg, amit az átlagember megkeres, ugyanis az átlagbért több tényező is torzítja.
Molnár László szerint évek óta gond van a KSH módszertanával, úgy látja, az adatok torzítják a valóságot, hiszen csak az 5 fő feletti cégeket kérdezik meg és kimaradnak a részmunkaidőben foglalkoztatottak is.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Továbbra is egyértelmű, hogy a kárpátaljai Palágykomorócon elkövetett templomgyújtogatás hamis zászlós akció volt, s az is világos, hogy a magyar kormány reakciója ártott a kárpátaljai magyar közösségnek – mondta a HVG-nek Rácz András történész, Oroszország-szakértő.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
Az Igazgyöngy Alapítvány alapítója kudarcnak éli meg, hogy nem sikerült rendszerszintű változást létrehoznia.