A teljes bizonytalanság a forintot se kíméli, a jövő pedig még inkább a ködbe veszik
Borzasztó állapotban van a forint, olyan mélypontokra zuhant az elmúlt napokban, amelyekről még akár egy hete sem hittük volna, hogy a közelébe juthat. De mi történhet ez után, mit lehet tenni ez ellen, és mit tehet az, aki szeretné menteni a befektetéseit? Erre gyűjtöttük össze a válaszokat.
Mi történik a forinttal?
Hogy zuhan, az elmúlt néhány napot nézve még egy finom megfogalmazás, rosszabb pillanataiban gyakorlatilag szabadesésben van. A jobb napokon némi stabilitást azért még lehet látni, de nehéz előre jelezni bármit is, mitől lehet egy nap épp jobb. Nagy vonalakban a következőt láttuk az elmúlt napokban:
- Még a múlt hét elején is 355 forint környékén járt egy euró ára, múlt szerdán, február 23-án azonban, amikor Vlagyimir Putyin már elismerte a két szakadár ukrajnai terület függetlenségét, és sejteni lehetett, hogy csak idő kérdése az Ukrajna elleni orosz támadás, 360-ig gyengült.
- Csütörtökön, február 24-én, amint megindult a támadás, már hajnalban gyengülni kezdett a forint, végül délután 370-ig esett, utána 367-es szint körül stabilizálódott.
- Ezen a – korábbinál rosszabb, de azért ideiglenes megnyugvást jelző – 365-367-es árfolyamon mozgott 25-én, és a hétvégét is ott töltötte.
- Hétfőn, február 28-án, amikorra sorra jelentették be a kormányok az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, és a magyar kormány sem maradt ki a sorból, gyengüléssel kezdődött a hét, az addigi történelmi mélypontot is elérte a forint, 372,21 volt a legrosszabb aznap.
- Március 1-jén, kedden előbb csak gyengült, majd szabadesésbe kezdett, a 377-es és a 378-as szint elérése között például két teljes perc sem telt el. A Magyar Nemzeti Bank délután bejelentette, hogy bármelyik pillanatban minden rendelkezésére álló eszközzel kész közbelépni, és ez elég volt arra, hogy egy időre megnyugtassa a befektetőket, 374-ig visszaerősödött a forint (gondoltuk-e volna, hogy lesz alkalom, amikor a 374 és a visszaerősödés szó egy mondatba kerül?).
- Nem tartott ki azonban sokáig a nyugalom: 2-án, szerdán amint kinyitottak az európai tőzsdék, újra zuhanni kezdett a forint, a korábban elképzelhetetlen rémálomhatár 380-at is átütötte, majd az amerikai tőzsdenyitás után 382,4-ig esett.
- 3-án az MNB kamatemeléssel indította a napot, a tervezettnél sokkal nagyobb mértékben, 75 bázisponttal megemelte az irányadó rátát. Ez a nap pedig részben az MNB lépésének köszönhetően egészen szokatlan nyugalmat hozott: a 378-as szintet nehéz volna ugyan jónak nevezni, de az mindenképp jó hírnek számított, hogy volt legalább egy nap, amikor nagyon durva árfolyammozgásokat nem láttunk. A nap vége felé ugyanakkor ismét 380 fölé gyengültünk.
Túry Gergely
Mikor lehet ennek vége?
Ez az a kérdés, amire igazán senki nem tudja a választ. Amikor a keddi nagy esésnél Suppan Gergelyt, a Takarékbank elemzőjét kérdeztük, azt mondta, akkor lehet ennek vége, „ha békét kötnek”. De hogy mi történik, ha tartósan elhúzódik a háború? Beáll-e a forint egy viszonylagos egyensúlyi szintre, vagy hozzá kell szoknunk, hogy néha egy-egy napon belül is ekkora árfolyammozgásokat látunk? Mivel olyan európai háborút, amely akár a teljes kontinens békéjét fenyegetheti, generációk óta nem láttunk (a jugoszláv és az azeri-örmény háborúnál is meg lehetett mondani legalább azt, hogy azon a területen kívül más nincs veszélyben, és senki nem fenyegetett atomcsapással), egyszerűen nincs olyan pénzügyi tapasztalat mögöttünk, ami segítene eligazodni.
Komolyan jobban gyengül a forint, mint az ukrán hrivnya?
Erre a legpontosabb válasz az, hogy „igen, de…”. Egy hrivnya ára múlt kedden 10,85 forint volt, most már 11,4, néhány ellenzéki szimpatizáns le is csapott a magas labdára és arról kezdett mémeket gyártani, hogy már egy támadás alatt lévő ország valutája is erősödik a mienkhez képest. Az összehasonlítás egy nagyon fontos szempontból persze nem korrekt: a hrivnyával ellentétben a forintot most vásárolhatja kockázatkereső, de azért épeszű ember, az ukrán pénzből mostanában legfeljebb néhány extrém kockázatokat is vállaló befektető vásárol be, így sokkal kevesebb tranzakció is jobban rángatja az árfolyamot. (És ha már témánál vagyunk: a rubelhez képest viszont erősödik a forint, egy rubel egy hete 3,87 forint volt, most már csak 3,22.)
Van-e a háborún kívüli, magyar oka a gyengülésnek?
A régiónk más pénzeihez képest nem látunk nagy eltéréseket: a cseh korona és a lengyel zloty is nagy vonalaiban hasonló utat járt be az elmúlt napokban, mint a forint – a csütörtök is nyugodtabb volt nálunk és ott is, tehát nem lehet egyedül az MNB döntésével magyarázni a viszonylagos stabilitást. Ez teljesen logikus, szinte minden befektető menekíti át a pénzét a legbiztosabb devizákba, dollárba vagy euróba.
De egy fontos, Európán kívüli ok így is van. A dollár napok óta erősödik az euróhoz képest, ez pedig a kontinensünk más, nem eurót használó országaira is kihat. A Fed láthatóan mindent megtesz, hogy a világ legbiztonságosabb pénzei közül is a dollár legyen a legtöbb befektető választása. Ebben fontos szerepet játszhat az, hogy márciusra kamatemelést ígér, ahogy az az egyszerű tény is, hogy az eurózóna a földrajzi közelsége és az orosz gázszállításnak való kitettsége miatt egy fokkal kockázatosabb hely lett, mint az USA. Nyilván ennyitől még nem kell az eurót befektetőknek pánikolniuk, de a JP Morgan elemzőinek figyelmeztetése fontos: sérülékenyebbnek kell tekinteni az eurózónát, mint eddig.
Hogyan menthetem a pénzem?
Még decemberben, amikor háborús veszély nem látszott, csak a nagy infláció, írtunk bővebben a hvg360-on az ilyenkor jó befektetési formákról. A fő megállapítás nem változott: lakossági dollár- vagy eurókötvény vásárlása egészen biztonságos ötlet lehet, főleg ha úgy gondoljuk, hogy ott kisebb lesz az infláció a következő években, mint nálunk, márpedig erre azért megvan az esély. Kötvény helyett dollárra vagy euróra átváltani a pénzt megint csak ad némi védelmet, ha ott hamarabb fogják vissza az inflációt, de ebben azért ott van az a komoly kockázat, hogy elképzelni sem könnyű most, mi történhet az árfolyamokkal a következő hetekben, hónapokban, márpedig ha erősödne a forint, sokan bukhatnának ezen. (És persze aki ráér, és nem csak gyorsan menteni akarja a pénzét, annak a babakötvény még mindig az egyik legjobb befektetési forma, természetesen ha van gyereke, és azt szeretné, hogy a befektetés előnyeit a gyerek élvezze majd.)
Egy ilyen kockázatos helyzetben pedig, mint a mostani, a szokásosnál is sokkal fontosabb a figyelmeztetés, ami a legtöbb befektetési tanácsnál elhangzik:
kockázatosnak érzett befektetésbe mindenki csak annyi pénzt tegyen bele, amennyiért nem lenne kár, ha elbukja.
Mit tehetnek a magyar gazdaság irányítói?
Az MNB részéről a kamatemelés legalább arra jó megoldás, hogy lassítsa a forint esését. A kormány azzal tudná segíteni a forintot, hogy megmutatja a befektetőknek, stabilitást és kiszámíthatóságot láthatnak Magyarországon, például azzal, hogy nem kezd bele olyan választási osztogatásba és az árak mesterséges machinálásába, amely után elképzelni is nehéz, hogyan kezd költségvetési szigorításba az, aki májusban kormányon lesz.
De a probléma nagyobb, mintsem hogy azt egy kis közép-európai ország kormánya vagy jegybankja egymaga kezelni tudja a legnagyobb jóindulattal is. Vannak azonban olyan részletei a helyzetnek, amelyek speciálisan magyar kihívások, és ezekkel is fontos foglalkozni. A legfontosabb ezek közül az, hogy rengeteg ukrán és ukrajnai magyar menekült érkezik, és közülük azok, akik nem mennek tovább Ausztriába vagy Németországba, hamarosan megjelenhetnek a magyar munkaerőpiacon akkor, ha otthon nem rendeződik a helyzet. Nem véletlen, hogy az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az elsők között jelezte, szívesen kínál átmeneti vagy tartós foglalkoztatást a menekülteknek – kérdés, hogy ha hosszú távon is itt lesz sok ukrajnai menekült, az mennyire nyomja le a magyar dolgozók bérét.
Az energiaszektor előtti kihívásokról sokat beszélnek ezekben a napokban – annyi legalább biztonságot adott a háború időzítésében, hogy az idei tavasz pár hidegebb hetét Európa és Magyarország is kibírná a tartalékaiból még akkor is, ha az oroszok elzárnák a gázt –, de lesznek olyan területek is, ahol hosszabb távú rossz hatásokra fel kell készülni, és ezeket ellensúlyozni kell valahogyan. Az autóiparban például kimondottan kellemetlen lehet az orosz és az ukrán üzleti partnerek kiesése, az áruszállításban pedig az egész világon lehetnek nagy bajok, így nálunk is.
Mennyire dobhatja ez meg az inflációt?
A forint gyengülése elkerülhetetlenül beszivárog szinte minden árba. Rendes körülmények között például leginkább a benzináron látszana meg az árfolyamváltozás, hiszen azt gyakorlatilag teljes mértékben a világpiaci folyamatok mozgatták – így, hogy a kormány belenyúlt az árakba, persze más a helyzet, de látszik már az is, hogy részben a költségvetésből fogják finanszírozni a bajba kerülő kutakat.
De nem csak az ilyen látványos példákra érdemes gondolni, bármilyen termék árában, amelyhez szükség van euróért vagy dollárért vett alapanyagra, megjelenhet a hatás. Könnyen elképzelhető például az, hogy árstop nélkül májusra 1000 forint fölé ugrana az étolaj ára, hiszen az EU étolajának majdnem 90 százaléka ukrajnai napraforgóból készül.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
