Jól gondolja meg, mibe fekteti pénzét magas infláció idején

Aki a pénzét valami olyasmibe fektette, ami kis hozamot ígért, most azt láthatja, hogy az infláció villámgyorsan viszi el a megtakarítása értékét. Közgazdaságtani alapvetés, hogy a magas infláció időszaka azoknak kedvez inkább, akik szívesebben keresik a kockázatokat a befektetéseikben. Ami nem azt jelenti, hogy ők mind jól fognak járni, hanem azt, hogy a sok vesztes mellett közülük kerülnek ki azok, akik végül nyereséget érnek el. Mindenki más, akinek nincs kedve, energiája vagy tudása ahhoz, hogy a tőzsde, az árupiacok vagy épp a devizaárfolyamok híreivel keljen és feküdjön, ilyenkor csak azt keresheti, mi az, amivel a legkisebb az esély a bukásra, hol van remény arra, hogy a befektetése megőrzi az értékét, netán az inflációs környezet ellenére még gyarapszik is.

Azt gondolnánk, magyarázni sem nagyon kell, hogy a leggyorsabban ilyenkor a folyószámlán vagy az otthon tartott pénz értékét viszi el az infláció.

Csakhogy a magyar pénzügyi kultúra több évtizedes rossz beidegződéseit nem könnyű megváltoztatni: még most is rengetegen vannak, akik úgy gondolják, a pénzük legjobb helye otthon, bankjegyek formájában lesz.

S ezt csak erősíti, hogy a járvány ellenére még mindig számos szolgáltatásért csak készpénzben lehet fizetni, a kertésznek, a takarítónak, a különtanárnak. Nemcsak az a látványos önmagában, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint ez a készpénzállomány szeptember végére 6197 milliárd forint volt (ami egyébként majdnem annyi, mint a leggazdagabbak privátbanki vagyona), hanem az is, hogy ez az év elejéhez képest 205, június óta 59 milliárd forintos növekedés eredménye. Vagyis még a kilencéves rekordjához közelítő infláció sem győzött meg elég embert arról, hogy valamit kezdeni kellene a megtakarításaival.