Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Oroszország rendelkezik az államadóssággal kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzeszközökkel, de a kifizetések lehetősége az Egyesült Államoktól függ – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy Oroszországnak szerdán két eurókötvénye alapján összesen 117,2 millió dollár kamatot kell kifizetnie. A Fitch nemzetközi hitelminősítő már korábban jelezte, hogy ha Oroszország esetleg rubelben akarná rendezni a kamatot, az csődeseménynek számít.
Sziluanov elmondta: a pénzügyminisztérium március 13-án fizetési meghagyást küldött a kamat kifizetésére. Mint kifejtette, most az Egyesült Államoknak kell tisztáznia, hogy lehet-e fizetni orosz devizaszámlákról. "Nem rajtunk múlik, hogy sikerül-e, vagy sem rendezni a kamatfizetést. A pénz rendelkezésre áll, a kifizetésre a meghagyás megvan, úgy hogy most az amerikai hatóság oldalán pattog a labda – mondta Sziluanov az RT Arabic-nek adott interjújában, amelyet a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség idézett.
Az orosz jegybank arany- és devizatartalékának mintegy felét (közel 300 milliárd dollárt) befagyasztották a Nyugat által az Ukrajna elleni orosz támadásra válaszul bevezetett szankciók miatt.
Nem valószínű, hogy világméretű pénzügyi válság bontakozna ki, ha Oroszország fizetésképtelenné válik – állapítja meg a Nemzetközi Valutaalap. Óriási összegről van szó: az orosz állam és nagy cégei – Gazprom, Lukoil, Sberbank – több mint 150 milliárd dollárral tartoznak külföldi befektetőknek.
Oroszország 1998-ban már csődbe ment. Akkor megroppant az ország gazdasága és politikai rendszere is, Borisz Jelcin elnök akkor fokozatosan átadta a hatalmat Vlagyimir Putyinnak, aki most az Ukrajna elleni hadjárattal váratlanul erős szankciókkal találja szembe magát.
Putyin dönthet úgy, hogy az Oroszországban levő dollárt használja fel az adósság törlesztésre. Ha az oroszok nem fizetnek szerdán, akkor harmincnapos türelmi időszak következik. A csőd csak április 15-én válik véglegessé, ha az oroszok addig sem fizetnek.
Lenne egy harmadik opció is: az oroszok fizethetnének rubelben is. Ebben az esetben azonban ez kizárt, mert mindkét államkötvény kizárólag dollárban törleszthető.
Mit jelent ez a hitelezőknek?
Oroszországot olyan gyorsan sújtották a szankciók az ukrajnai háború miatt, hogy a külföldi befektetőknek nemigen volt idejük bármiféle mentőakciókra.
A Moody's Oroszország fizetésképtelenségének beálltára számít, és arra, hogy ennek következtében a hitelezők elveszíthetik a befektetett pénzük 35-65%-át.
"Oroszország pénzügyi csődjének nagy lenne a szimbolikus jelentősége, de nem lenne túlságosan szerteágazó hatása" – mondta a BBC-nek a Capital Economics vezető közgazdásza, William Jackson. Igaz, a hatás már csőd nélkül is jelentős: Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója az közölte, hogy az ukrajnai háború miatt csökkentették a várható idei globális GDP növekedést 4,4%-ra. Ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy mind az élelmiszer-, mind az energiapiacokon általános áremelkedés várható.
Oroszország a háború előtt a világ leghitelképesebb államaihoz tartozott, mert alacsony volt az államadósság. Mindez egy pillanat alatt megváltozott a háború kitörésével, illetve az offenzíva kezdete után bevezetett újabb szankciók hatására. Oroszország GDP-je minimum 7%-kal csökken az idén. A kormány és a nemzeti bank megpróbálja megakadályozni a pénz kiáramlást külföldre, és kétségbeesetten próbálják védeni a rubel árfolyamát. Az infláció Oroszországban már a háború előtt is 9,15% volt, most a határ a csillagos ég, annak ellenére, hogy a nemzeti bank a kamatlábat 9,5%-ról 20%-ra emelte.
Az orosz–ukrán háború hétfői híreit percről percre tudósításunkban találja meg.
