szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

A német kormány ki akarja sajátítani a Gazprom és más orosz cégek tulajdonát, hogy ezzel is csökkentse Putyin zsarolási lehetőségeit – értesült a brüsszeli Politico.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az oroszok megszerezték a Németországban működő gáztározók jelentős részének tulajdonát, és ott ők határoztak arról, hogy hány köbméter földgázt tartsanak bennük. Ennek most stratégiai jelentősége van, hiszen Putyin a gázcsap elzárásával fenyegetőzik, ha a németek és más uniós vásárlók nem rubelben fizetnek.

A berlini energetikai minisztérium párhuzamos akciót szervez a Rosznyeft orosz olajóriás ellen is. Itt az olajfinomítókról van szó, amelyek éppúgy stratégiai jelentőségűek, mint a gáztározók. Ma már Németországban felróják Angela Merkel volt kancellárnak, hogy hagyta az oroszoknak megszerezni ezeket a stratégiai fontosságú létesítményeket. Csakhogy Merkel még a hosszú távú együttműködésben hitt, és nem láthatta előre, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborút indít Ukrajnában. A háború azonban ráébresztette a berlini döntéshozókat, hogy ideje valóban gondolkozni az orosz befolyás csökkentésén. Az oroszok már a fűtési szezon kezdetén felverték a földgáz árát azzal a módszerrel, hogy nem töltötték fel a tulajdonukban levő gáztározókat, és így a németek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek.

"Az, ami idén télen történt a gáztározókban, nem ismétlődhet meg többé. Meg kell tennünk mindent, hogy még egyszer ne kerülhessünk ilyen helyzetbe" – hangsúlyozta Andreas Rimkus szociáldemokrata honatya, aki az energiakérdés szakértőjének számít pártjában. "Ha olyan akciót tapasztalunk, amely megsérti a piaci a szabályokat, akkor jogos a kormányzati beavatkozás" – érvel Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár pártjának képviselője.

Hasonló a véleménye a szabaddemokratáknak is, akiknek a vezetője pénzügyminiszter a kormánykoalícióban. "Oroszország visszaélt az erőfölényével, és télen szinte üresen hagyta a gáztározókat. Ez azt jelenti, hogy a gázt fegyverként használta. Egy szuverén állam nem tűrheti el, hogy egy autokrata rendszertől függjön, amely zsarolni próbál bennünket. Az orosz cégeknek a lehető legrövidebb időn belül át kell adniuk az energiatározó létesítményeiket. Annál is inkább, mert Németország gázimportjának 55%-a Oroszországból érkezik. A német kormánynak ezeket a gáztározókat stratégiai létesítményeknek kell nyilvánítania, és rá kell kényszeríteni az oroszokat arra, hogy ezeket eladják" – jelentette ki az FDP energiaügyekben illetékes szóvivője Michael Kruse.

Nyilvánvalóan ezzel függ össze, hogy a Gazprom pénteken bejelentette, kiszáll a Gazprom Germaniából. Ennek a Németországban működő orosz cégnek a kezében van a földgáz kereskedelme és tárolása.

Kisajátítják a Gazpromot és a Rosznyeftet Németországban?

A Handelsblatt értesülései szerint erre is sor kerülhet. Az üzleti lap szerint ilyen terven dolgoznak a minisztériumok Berlinben. A gazdasági minisztérium szóvivője a Politico tudósítójának kérdésére csak annyit válaszolt, hogy "dolgozunk a Rosznyeft befolyásának csökkentésén".

Korábban az USA forszírozta az orosz befolyás csökkentését, de Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt az Európai Bizottság is felhívta arra a tagállamokat, hogy nyilvánítsák stratégiai fontosságúnak a gáztározókat. Győződjenek meg arról, hogy ki a valódi tulajdonosa a létesítményeknek, és hogy ő nem fogja akadályozni a gázellátást. Ez a brüsszeli felszólítás megnyitja az utat a kisajátítás felé – hangsúlyozza a Politico.

A Bundestag a múlt héten már törvényt hozott arról, hogy a gáztározókat fel kell tölteni 65%-ra augusztus elsejéig. Ennek fel kell mennie 80%-ra október elsejéig, majd pedig 90%-ra december elsejéig. "Ha az oroszok a megadott határidőig nem töltik fel a gáztározókat, akkor a német kormány felléphet ellenük" – mondta a Politicónak Claudia Kemfert, aki az energiaosztályt vezeti a DIW német gazdaságkutató intézetnél.

Az Aurora Energy Research szerint kényszereladás esetében nem kellene várni egy valóságos vevőre, hanem a KfW befektetési bank vagy valamilyen állami vállalat átvehetné a gáztározókat az oroszoktól. Ehhez persze szükség lehet arra, hogy a kormány a harmadik szintre emelje az energia-szükségállapotot. Jelenleg az első szint van érvényben Németországban.

"Ha stratégia létesítményeknek nyilvánítják a gáztározókat, akkor nem lehet jogi probléma" – hangsúlyozta az FDP szóvivője. A Rosznyeft nagy olajfinomítója esetében – Schwedt városában – a berlini gazdasági minisztérium akcióra kész – mondta a szóvivő a Politico tudósítójának.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!