Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Robbanóanyagok nyomait találták meg az Északi Áramlat azon pontjain, ahol a vezeték súlyosan megsérült – írja a Reuters a svéd ügyészség bejelentése alapján.
A svéd és a dán hatóságok négy komolyabb sérülést vizsgáltak meg az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren keresztül összekötő Északi Áramlat I. és II. vezetékeken. Dánia már októberben közölte, hogy az előzetes vizsgálataik eredményei alapján kijelenthető, hogy a gázszivárgást robbanások okozták.
Azonban a nyomozás jelenleg is folyamatban van, továbbra is azt kutatják, hogy a ki követhette el a merényletet.
Az Északi Áramlat vezetékeit ért támadásokról itt írtunk bővebben:
A háború már itt van az Európai Unió területén, csak rendhagyó eszközökkel vívják
Az Európai Unió sem kerülhette el, hogy háborús övezetté váljon, itt azonban nem fegyverek dörögnek, hanem a civil infrastruktúrát bénítják meg. A szaporodó esetek miatt Brüsszelben fokozott éberségre intenek, ám az Orbán-kormány a biztonság megteremtésében is önálló utat jár.
Az Északi Áramlatot szeptember végén érte támadás. Az oroszok nyugati provokációt, a NATO pedig szándékos szabotázst emlegetett, azonban mindkét fél tagadja, hogy szerepe lett volna a vezetékek sérülésében.
