Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
A tavaly év végén kormányrendeletben módosított 2023-as költségvetés a kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezeteket és elkülönített állami pénzalapokat kötelezte, hogy március 16-ig összesen 250 milliárd forintot fizessenek be – vagy inkább fizessenek vissza a számunkra eredetileg elfogadott büdzséből – az államkincstárnak. Most, egyetlen nappal azután, hogy már egy határozatban újra hozzányúltak a költségvetés tételeihez, a péntek esti Magyar Közlönyben egy újabb rendelet jelent meg, amely némileg enyhíti a szigort.
E szerint, ha az érintett miniszterek megállapodnak, „fejezetek közötti nullszaldós átrendezéssel, továbbá e fejezetek irányító szervének irányítása alá tartozó más költségvetési fejezet bevonásával” is teljesíthetik a kötelezettséget. Csökkenthető továbbá a befizetés az állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok, befektetési alapok és kockázati tőkealapok – révén szerzett, tervezetten felüli tulajdonosi bevételek teljesítésével. Minden ilyen eltéréshez azonban a kormány egyedi engedélye szükséges.
A kormány emellett
- mintegy 11 milliárd forinttal növelte a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program keretében megvalósuló 60 – nagyon eltérő méretű és jellegű – projekt összköltségét,
- 544 millió forintot ipari parkok, iparterületek fejlesztése helyett turizmusfejlesztésre,
- 246 milliót önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése helyett fenntartható települési közlekedésfejlesztésre csoportosított át.
- 283 milliót elvettek a bölcsődei férőhelyek kialakítására, bővítésére szánt összegből, de azt a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése címszó alá helyezték át, amibe bölcsődék is beleférhetnek.
