Világszerte tombol a madárinfluenza, mennyire kell itthon tartanunk tőle?
Rekordszámú baromfi pusztult el a legújabb madárinfluenza-járványban az USA-ban, de a kórokozó immár Dél-Amerikában is terjed, ráadásul emlősök, például oroszlánfókák között is megjelent. Ennél is nagyobb probléma, hogy egyre sűrűbben fordulnak elő járványkitörések, Európában Magyarországnál többet csak a franciáknál regisztráltak.
Rendkívül súlyos madárinfluenza-helyzet alakult ki az amerikai földrész északi és déli részén, valamint több európai országban. A járványsorozatban nem csak a szárnyasok érintettek, elpusztult delfinek, házimacskák, leopárdok, grizzlymedvék szervezetében is kimutatták a kórokozót: Skóciában február elején négy, még tavaly elpusztult fóka tetemében, illetve további 70 elhullott emlős – főként vidrák és rókák – szervezetében azonosították a H5N1 vírust, amely kelet-ázsiai zsúfolt baromfitenyésztő telepekről indult globális hódításra még 2021 őszén.
A fertőzésben érintett emlősök sokáig csak szórványosan, feltehetően a vírust hordozó madarak elfogyasztásával fertőződtek meg, de komolyabb félelem alakult ki azután, hogy Spanyolországban egy nyércfarmon pusztított (emiatt 50 ezer állatot kellett leölni), majd Peruban több mint 600 oroszlánfóka pusztulása okaként azonosították a kórokozót. A népes emlőskolóniákban tapasztalt terjedés már arra utalhat, hogy a fertőzött állatok egymásnak adták át a fertőzést. A nyércek esetét vizsgáló spanyol kutatók szerint egyre több bizonyíték utal erre, Peruban a vírus genetikai vizsgálatával igyekeznek kivizsgálni a gyanút. Ha emlősök között is képes terjedni a H5N1, az növeli az esélyét annak, hogy egy emberek között is terjedni képes változata is kialakul, de ennek egyelőre alacsony a kockázata a WHO szerint.
A madarakra nézve azonban rendkívül súlyos következményekkel jár a terjedés. Nagy-Britanniában például az elmúlt két évben 65 vad és sok esetben védett madárfaj több tízezer egyedének pusztulását okozta. A Guardian szerint még az előző télen elpusztult 16 ezer apácalúd, és minden negyedik egyed elhullott a veszélyeztetett fajnak számító rózsás csérek northumberlandi költőhelyén, a ritka nagy halfarkasok közül pedig egy kisebb brit szigeten pusztult el 1500 egyed, amivel a ritka faj a világban élő összes példányának 4 százaléka odalett.
Tavaly indult be igazán
A haszonállatokat tekintve tavaly február óta világszerte félmilliárd, az USA-ban az amerikai járványügy adatai alapján rekordszámú, több mint 58 millió baromfi elpusztulásához vezetett a fertőzés, a Wall Street Journal szerint többek között hozzájárulva a pulyka árának tavaly hálaadáskori rekordjához, majd pár hét múlva a tojásárak elszállásához is (az járvány által érintett baromfik kétharmada tojótyúk volt).
A mostani járvány előzményei 2021 november-decemberre nyúlnak vissza, ekkor Izraelben telelő darvak ezrei körében tapasztalták először a hatalmas pusztítást. A kórokozó tavaly tavasszal és nyáron kezdett aztán igazán terjedni a telelési csomópontokból, aggasztó pusztítást végezve világszerte az érintett térségek madárkolóniáiban, például a „madárszigeteken” – azokon tengerparti sziklás területeken vagy szigeteken, ahol tömegével költenek a vízimadarak – mondta a hvg.hu-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.
Bár a vírus elsősorban vízimadarakban van jelen, akik folyamatosan ki vannak téve a kórokozónak, így védettségük is van – vagyis jórészt tünetmentesen képesek azt hordozni és terjeszteni –, de nem mindenütt egyforma a kockázat. Orbán Zoltán szerint az utóbbi évtizedek legsúlyosabb, 2006-os világméretű madárinfluenza-járványa idején a vírus terjedése nem elsősorban a vándormadarak repülési útjával, hanem a globális kereskedelmi szállítási útvonalakkal mutatott összefüggést.
“Kevésbé súlyos”
Európában – a Nébih összesítése alapján – tavaly szeptember 1-je óta összesen 671 víruskitörést regisztráltak, és kis híján 15 millió szárnyast érintett a fertőzés. A legsúlyosabb helyzet Franciaországban alakult ki, ahol 290 helyszínen azonosították a kórokozót, de Magyarország helyzete sem túl biztató: itt regisztrálták a kontinensen a második legtöbb járványkitörést, az érintett baromfik számát tekintve pedig 997 ezer szárnyassal a negyedik (4,74 millióval itt is a franciák vezetnek).
A mostani a korábbiakhoz képest egy kevésbé súlyos járványnak mondható a Nébih szerint. A hatóság hvg.hu érdeklődésére jelezte, hogy a legutóbbi járvány Magyarországon tavaly novemberben kezdődött, és idáig 102 kitörést erősítettek meg négy megyében.
A járvány leginkább Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyéket érintette, de januárra annyira lecsökkent az esetek száma, hogy a hatóság feloldotta az összes területi korlátozást. Csakhogy egy február 14-én – a Bács-Kiskun megyei Szankon egy 500 tömőludat tartó telepen – ismét megbetegedést regisztráltak, amely "újraindította" a járványt – írták megkeresésünkre. Azóta 9 kitörést erősítettek meg a hatóság laboratóriumi vizsgálatai, de a Nébih jelezte: “a gyors intézkedéseknek köszönhetően ezeket sikerült helyhez kötni”. A hatóság szerint “az eddigi legtöbb gazdaságot érintő járvány 2020-ban volt, akkor összesen 273 gazdaság vált érintetté, 2021-ben két járványban összesen 120 telepen, a 2022 áprilisától júniusig tartó járványban pedig 176 telepen állapítottak meg a betegséget.
A mostani járvány így a kitörések száma és a területi korlátozások kiterjedése alapján a korábbiakhoz képest egy kevésbé súlyos járványnak mondható
– írták, de figyelmeztettek, hogy a vírus továbbra is jelen van a vadmadarakban, ezért indokolt a folyamatos és fokozott járványvédelmi készültség az állattartók részéről, például elengedhetetlen a baromfitelepek vadmadaraktól, járványközvetítő személyektől, eszközöktől való védelme – írták honlapjukon is. Azt is jelezték, hogy a baromfiágazattal együttműködve mindent megtesznek a nagy járványok megelőzése érdekében. Az aggasztó nemzetközi helyzet miatt az Európai Bizottság, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság és az Állategészségügyi Világszervezet is “folyamatos vizsgálatokat és egyeztetéseket folytat újabb stratégiák kidolgozásának céljából, melyek elősegíthetik a magas patogenitású madárinfluenza elleni hatékony védekezést”.
Súlyos károk
A hazai baromfitenyésztést, valamint az ágazat egészét érzékenyen érinti az egyre gyakrabban felbukkanó járvány. A 2006/2007 évi hasonló eseményt körülbelül 10 éves nyugalmasabb időszak követte és 2016-17-ben ütötte fel a fejét ismét a járvány. Ezt követően évente, majd félévenként követték egymást a járványkitörések, napjainkra szinte folyamatosan felbukkan a vírus – mondta a hvg.hu-nak Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnök-igazgatója.
| Melyik volt a legsúlyosabb járvány? |
2020-ban volt az eddigi legnagyobb, legtöbb gazdaságot érintő magas patogenitású madárinfluenza-járvány – közölte érdeklődésünkre a Nébih. A hivatal kiemelte: 2006-ban abból a szempontból volt súlyos a helyzet, hogy az volt az első magas patogenitású madárinfluenza-járvány Magyarországon. Ugyanakkor összehasonlítva a későbbi járványokkal nem érintett sok baromfitelepet: 2006 június és július között Bács-Kiskunban volt 29 kitörés, utána 2007 januárjában Csongrád-Csanád megyében kettő. |
Az elnök szerint a járvány egyre gyakrabban történő megjelenése nem kizárólag hazai jelenség, Európa, sőt világszinten is jelentős problémát jelent a baromfiágazat számára. A károk a tenyésztőket, termelőket közvetlenül – az érintett állatok kötelező vagy megelőzési céllal leölése miatt érinti, de további óriási károkat okoz az ebből fakadó termeléskiesés is. Ide tartoznak a korlátozással érintett térségben lévő más, közvetlenül a járvánnyal nem érintett telepeken végrehajtandó egyéb intézkedések (telepítési tilalmak és korlátozások), azaz, hogy az érintett térségben hónapokig nem telepíthetnek új állományokat a termelők, és ezen állományok értelemszerűen nem jelennek meg a vágóüzemekben sem, így őket is súlyos károk érik. Szintén ide sorolhatjuk a járvány miatt elrendel értékesítési és exporttilalmat.
Egy-egy súlyosabb őszi-tavaszi kitörés nyomán 14-18 milliárd forintos közvetlen kárral lehet számolni, és jellemzően ezzel megegyező nagyságrendű a közvetett károk mértéke is
– mondta az elnök. A közvetlen károsultak kompenzálására kidolgozott állami kártalanítási rendszer üzemel, így azon termelők, akik igyekezetük és szabályos működésük mellett mindent megtettek a megelőzés érdekében jogosultak a kártalanításra. Ez azonban csak a közvetlen károkra nyújthat fedezetet, és a probléma súlyossága miatt bizonyos (többször érintett) körzetekben azzal is számolni kell, hogy a termelők bizonyos hányada felhagy a tevékenységével.”
A súlyos járványhelyzetet minden baromfit érintett, de hazánkban a legkomolyabb károkat a víziszárnyas termékpályákon okozott:
Nagyrészben a járvány miatt, a teljes baromfihús kibocsátás 2022. évben 10-12 százalékot csökkent a 2021. évi adatokhoz képest. Ezen belül a víziszárnyas termelés drasztikusan 30-40 százalékkal esett vissza, de egyes termékpályákon (hízott kacsa-termelés) még ennél is jóval nagyobb mértékben, kétharmadával esett vissza a termelt és vágott mennyiség” – mondta Csorbai Attila. Mindez hozzájárulhatott a baromfihús, illetve a tojás árának emelkedéséhez is.
A hazai vadmadarak kevésbé érintettek
A vadmadarak körében a Nagy-Britanniából is jelentett súlyos helyzetre azonban itthon nem kell számítanunk. Az MME gyűrűzői 2006 óta a Nemzei Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól (Nébih) kapott eszközökkel szűrik a vadmadarakat madárinfluenzára, de nem túl gyakran találnak fertőzött állatokat itthon. Ezt megerősítik a Nébih oldalán elérhető adatok, amik szerint tavaly szeptember 1-je óta tucatnyi esetben találtak kórokozót vadmadarakban Magyarországon.
Ennek részben az az oka, hogy a nagy vonulási útvonalakhoz képest jóval kevesebb vándormadár repül erre, pláne nem a tengerpartokhoz ragaszkodó, fokozott kockázatnak kitett, nagy és rendkívül zsúfolt kolóniákban költő fajok. Nálunk kevés az ilyen jellegű fészkelőhely, 1-2 sirálysziget és néhány kócsagtelep van csak – mondta Orbán Zoltán.
Alkalmanként azért megjelenik a kórokozó, de a hazai vadmadár-populációra csekély hatással van. A kertekből ismerős énekesmadarak például – ha esetleg elkapják –, nagyon hamar megbetegednek, nem repülnek, csak gubbasztanak és belepusztulnak, így nincs is idejük eljutni olyan helyre – például az etetőkhöz, itatókhoz –, ahol tovább tudnák adni társaiknak. Ettől függetlenül a madarászok úgy vélik, hogy a dögöt is fogyasztó ragadozó madarakra – mint például az egerészölyv – kockázatot jelenthetnek, így a gyűrűzők újabban az ő esetükben is végeznek mintavételt a vírustesztekhez.
Sokkal inkább kockázatot jelent az import takarmány – főként ha a szigorú uniós szabályok által nem kötött országból érkezik –, illetve ha úgy tárolják, hogy nincs védve a repülő madarak ürüléke jelentette szennyeződéstől.
| Miért nincs madárvakcina? |
A globális járvány súlyossága már akkora, hogy több ország fontolgatja a baromfik vakcinálását, de többen ellenállnak ennek. Orbán Zoltán szerint ez nem véletlen: nagy ugyanis a kockázata, hogy a globálisan sokmilliós, rövid tenyésztési idejű baromfiállományok beoltásával a gyorsan mutálódni képes vírusnak új, az oltásra rezisztens törzse alakuljon ki, vagyis
Ezért aztán marad az érintett állományok leölése, akár élelmezési célú baromfiról, akár díszmadarakról van szó. “Ez az egyetlen jó védekezés." |
Az illetékes hatóságok kettős okból is különös figyelemmel kezelik a kórokozó ügyét: a kényszervágás miatti hatalmas gazdasági károk, illetve az emlősök és emberek megfertőződése nyomán esetleg fellépő újabb mutációk kockázata miatt. Ez ugyanakkor a nyugati jóléti társadalmakban kevésbé fenyeget, itt legfeljebb a vízimadarak etetésénél kerülhetnek túl közeli kapcsolatba a madarakkal a hétköznapi emberek. Erre az MME többször is igyekezett felhívni a figyelmet, például a vízimadarak etetése elleni kampányukkal.
A WHO is fokozott figyelemmel kíséri a madárinfluenza terjedését. Azt írják, hogy a vírusok tömeges jelenléte magában hordozza a kockázatát, hogy embereket fertőzzön meg, és ennek nyomán esetleg kialakuljon egy emberről emberre is terjedni képes mutáció. Az adataik alapján ugyanakkor az utóbbi években csak szórványosan kapták el emberek a H5N1-et. 2020 óta összesen hét megerősített fertőzést – egyet-egyet Laoszban, Indiában, Nagy-Britanniában, Kínában és az USA-ban, és kettőt Spanyolországban – és két halálesetet regisztráltak – egy Indiában, egyet Kínában.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
