Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
Mit tegyenek a szülők, ha a gyerekük azzal áll eléjük, hogy emeljék meg a zsebpénzét? Kétségtelen, a tavalyi éves infláció 14,5 százalékos volt, de ha igazán szemfüles a gyerek, akkor a 2023. januári, 25,7 százalékos értékre hivatkozik. Ez alapján – persze csak akkor, ha a lehetőség engedi – mindenképpen indokolt a plusz pénz. De vajon mennyi legyen az emelés?
Mindenki a saját bőrén tapasztalja, hogy drágul az élet. Az éves átlagos infláció mértéke 14,5 százalék volt 2022-ben, ám ennél közelebb áll a realitáshoz a januári, 25,7 százalékos adat. Ugyanis, míg az előbbi a KSH által mért havi értékek átlaga, az utóbbi azt mutatja meg, hogy most januárban mennyivel kellett a statisztikai hivatal által vizsgált termékkosárért többet fizetni, mint egy évvel korábban.
A többség azonban a KSH számainál nagyobb mértékűnek érzi a drágulást, ami érthető, hiszen nem mindenki ugyanazt vásárolja, a különböző termékek és szolgáltatások ára pedig nem egyformán emelkedett. A nyugdíjas inflációt éppen ezért külön is méri a KSH, az ő fogyasztói kosárukban az élelmiszer, a háztartási energia, a gyógyszer és több más hasonló kiadás nagyobb hányadot képvisel, mint az átlagos fogyasztói kosárban. Az ez alapján mért nyugdíjas infláció pedig magasabb: 2022-ben 15,2 százalék volt az éves átlag, míg 2023. januárban 27,4 százalékos éves pénzromlást mért a statisztikai hivatal.
Talán furcsának tűnhet, hogy a gyerek zsebpénzemelési igényével kapcsolatban a nyugdíjasok pénzügyi helyzetéről értekezünk, ám ez jól mutatja, hogy bizonyos csoportok esetében nem feltétlenül azonos az infláció mértéke. Így aztán a fiatalok és a szülők által tapasztalt drágulás sem lesz ugyanaz. Ezt pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, ha racionális döntést szeretnénk hozni a zsebpénz ügyében.
Mit mérnek a statisztikusok?
A KSH több mint ezer termék árát monitorozza folyamatosan, amelyek eltérő súllyal szerepelnek a fogyasztói kosárban. A gyerek zsebpénzigénye szempontjából néhány relevánsnak számító termék esetében komoly drágulást láthatunk a KSH januári adatsorában.
Mit látunk mi?
Szülőként azonban nem bízhatjuk rá magunkat teljes egészében a statisztikusokra, ezért saját, erősen szubjektív felmérést is végeztünk ebben a körben. Eszerint az általunk vizsgált budapesti pizzériában a hamburger az elmúlt egy évben 1250 Ft-ról 1590 Ft-ra drágult (+27,2%), míg a sajtburgerért 1350 Ft helyett 1690 Ft-ot (+25,2%) kell most fizetni, a 32 centiméteres pizza pedig 2390 Ft helyett 3090 Ft-tal terheli meg (+29,3%) a vendégek zsebét. Ugyanezen idő alatt a szintén kedvelt gyros tál ára egy környékbeli étteremben 2090 Ft-ról 2790 Ft-ra emelkedett (33,5%), míg az innen karnyújtásnyira lévő büfében 550 Ft helyett 1250 Ft (+118%) szerepel a számlán, ha ezt kívánják meg a srácok.
Érthető, hogy a szülők közül sokan nem szeretik, ha a gyerekük energiaitalt fogyaszt, ám a realitás az, hogy a fiatalok kifejezetten kedvelik. Az egyik népszerű termék a házi vizsgálatunk szerint 200 Ft-ról 270 Ft-ra drágult tavaly az általunk felkeresett üzletben (+35 százalék), míg egy chips-ért 330 Ft helyett 500 Ft-ot kell fizetni (+51,5%) ugyanitt.
Akkor most mennyit emeljünk?
A KSH által mért és az általunk tapasztalt drágulás alapján kijelenthetjük, hogy az emelés indokolt lehet, a mértéke csak a kérdés. Az is egyértelmű, hogy ha lenne „kamaszinfláció”, akkor ez magasabb volna az általános pénzromlás januári mértékénél (25,7%), így ennél mindenképpen többet kell emelnünk ahhoz, hogy a vásárlóérőt szinten tartsuk.
Megoldást jelenthet az is, ha átbeszéljük, hogy a gyerek mit vásárol heti szinten, és ez alapján határozzuk meg a szükséges zsebpénz összegét. Ha a gyereknek saját bankszámlája van, és rendszerint bankkártyát használ, mi pedig szülőként látjuk a tranzakciókat, akkor együtt átnézhetjük akár az elmúlt pár hónap számlakivonatait, ami szintén segíthet abban, hogy megtaláljuk az optimális apanázs összegét. Emellett pedig nagyon fontos a gyerekekkel is átbeszélni a takarékosság fontosságát.
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések üzleti stratégiába építéséhez.
2025. július 10-én lezárult a „Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” pályázat. Július 15-étől új forgóeszköz-finanszírozási lehetőség nyílt meg a feldolgozóipari mikro- és kisvállalkozások számára.
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
Az elektronikus aláírásoknak egyre nagyobb a szerepe, de a különböző típusok közötti különbségek nem mindig egyértelműek.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
Olaszországi nyaralása idején történt végzetes baleset az osztrák extrémsportolóval.
Az Evergrande csődje óta tudhatjuk: elég nagy bajok vannak a kínai ingatlanszektorral.